Újabb összetűzésre került sor kedden a Fülöp-szigetek és Kína között a Dél-kínai-tenger egyik vitatott hovatartozású korallzátonyánál. Az incidensben a Fülöp-szigeteki parti őrség egyik hajója a kínai fél vízágyús támadása következtében megrongálódott.
A Fülöp-szigeteki parti őrség közlése szerint két hajójuk kivédte a kínai fél támadását a Dél-kínai-tenger egyik fontos ütközőpontjává vált Scarborough-korallzátonynál, de az egyik hajó megrongálódott a vízágyús támadás során.
A kínai parti őrség kedden Fülöp-szigeteki hajók kiutasításáról számolt be a Scarborough-korallzátonynál, ám részleteket nem közölt az incidenssel kapcsolatban.
„A keletkezett kár bizonyítékul szolgál a kínai parti őrség Fülöp-szigeteki hajók elleni vízágyús támadására” – közölte Jay Tarriela, a Fülöp-szigetek parti őrségének szóvivője, kiemelve, hogy a kínaiaknak nem sikerült elriasztania hajókat, amelyek továbbra is folytatják a filippínó halászok védelmében végrehajtott legitim műveleteket.
Tarriela közölte, hogy a kínai parti őrség vízágyús támadása során a BRP Bagacay elnevezésű hajójuk korlátján és fedélzetén keletkeztek károk, a kínai fél emellett egy bójasort is elhelyezett a korallzátony sekély bejáratánál, ezzel gyakorlatilag megakadályozták a területre való bejutást.
A stratégiailag fontos elhelyezkedésű Scarborough-korallzátony nem tartozik egyetlen ország szuverenitása alá, viszont a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül található. Kína több mint egy évtizede foglalta el az atollt és a lagúna körüli vízterületet, amely régóta oltalmat ad a viharok idején menedéket kereső hajóknak.
Pekingben a külügyminisztérium szóvivője, Lin Csien a Fülöp-szigeteket vádolta azzal, hogy hajói Kína engedélye nélkül hatoltak a szóban forgó területre. Felszólította Manilát, hogy azonnal hagyjon fel illegális és provokatív lépéseivel, és ne tegye próbára Kína eltökéltségét szuverenitása megvédésére.
Kína 2012-ben szerezte meg az ellenőrzést a régió leggazdagabb halászati övezetének számító Scarborough-korallzátony fölött, de a pekingi vezetés és az akkori Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte hivatali idejében a két ország közötti javuló kapcsolatok jegyében visszaengedte a Fülöp-szigeteki halászokat a zátony közelébe.
Manila és Peking azonban eltávolodott egymástól ifjabb Ferdinand Marcos, 2022-ben megválasztott Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta, a zátony körüli halászat pedig ismét ellehetetlenült.
A két ország jogellenes magatartással vádolja egymást a korallzátony területének ügyében. A manilai vezetés nemrég magyarázatot követelt az „agresszív manőverre” egy kínai diplomata bekéretése során. Kína többnyire területére való illegális behatolással vádolja a Fülöp-szigeteket.
Peking és Manila korábban jobb kommunikációt és az összetűzések jobb menedzselését ígérte a Dél-kínai-tenger vitatott területein, de a feszültség egyre nő a manilai és a washingtoni vezetés közti diplomáciai és katonai együttműködés szorosabbra fűzése nyomán.
Kína és a Fülöp-szigetek vitában áll az energiaforrásokban és halban gazdag, stratégiai fontosságú Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban, amelyen évente sok milliárd dollár értékű árut szállítanak. Peking a terület szinte egészét magának követeli, de a Fülöp-szigetek – akárcsak Vietnám, Malajzia és Brunei – is igényt tart bizonyos területekre.
Kína figyelmen hagyta a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, amely 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak.