Az AstraZeneca elismerte, méghozzá elsőként, hogy az általuk gyártott Covid-vakcina nagyon ritka esetben trombózist okozhat. Az AstraZeneca beismerése egyes esetekben kártérítést vonhat maga után. A Legfelsőbb Bíróságon 51 ügyet vizsgálnak, és a károsultak összesen 100 millió fontra becsült kártérítést követelnek.
Az AstraZeneca először ismerte el a bíróság előtt, hogy a Covid-oltás halálos véralvadási mellékhatást okozhat. Ez a rendkívül ritka reakció áll a középpontjában annak a több millió fontos csoportos keresetnek, amelyet több tucat család indított, akik azt állítják, hogy
ők vagy hozzátartozóik a gyógyszergyártó cég „hibás” vakcinája következtében szereztek súlyos fogyatékosságot, vagy haltak meg családtagjaik.
A felpereseket képviselő ügyvédek úgy vélik, hogy egyes ügyekben akár 20 millió font kártérítésre is jogosultak lehetnek ügyfeleik. A cambridge-i székhelyű AstraZeneca – amely az állításokat többségében vitatja – a brit Legfelsőbb Bírósághoz februárban benyújtott jogi dokumentumban elismerte, hogy vakcinája „nagyon ritka esetekben TTS-t okozhat”.
A TTS a trombocitopénia-szindrómával járó trombózis rövidítése, egy olyan betegség, amikor az emberben vérrögök képződnek, alacsony vérlemezkeszám mellett. A vérlemezkék általában segítik a véralvadást. A szövődményt – amely az oltás lehetséges mellékhatásaként szerepel – korábban vakcinaindukált immuntrombózisos trombocitopéniának (VITT) nevezték.
Az AstraZeneca beismerése egyes esetekben kártérítések kifizetésekhez vezethet.
Bár már két éve elfogadott lehetséges mellékhatásként, ez az első alkalom, hogy a vállalat bíróság előtt elismerte, az oltás okozhatja az állapotot – írja a The Telegraph, amit a Daily Mail szemlézett.
Az adófizetők állják az esetleges kártérítés számláját, mivel az AstraZeneca a Covid legsötétebb napjaiban kártérítési megállapodást kötött a kormánnyal annak érdekében, hogy az oltásokat a lehető leggyorsabban előállítsák, miközben az országot a zárlatok megbénították. Mindez néhány nappal azután történt, hogy a cég arról számolt be, hogy 2024 első negyedévében a bevétele meghaladta a 10 milliárd fontot, ami 19 százalékos növekedést jelent. A vállalat illetékesei kijelentették, hogy „nagyon erős évkezdetet” tudhat maga mögött.
Az AstraZeneca vakcinájával összefüggő negatív egészségügyi következmények miatt kártérítést követel többek között egy kétgyermekes családapa és informatikus, Jamie Scott is, aki 2021-ben vette fel az oltást. A vakcina beadását követően egy vérrög és agyvérzés következtében maradandó agykárosodást szenvedett. Azóta nem tud dolgozni. Az övé az egyike annak az 51 ügynek, amelyet jelenleg a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtottak be, és amelyben összesen mintegy 100 millió fontra becsült kártérítést követelnek.
Sarah Moore, a Leigh Day ügyvédi iroda partnere, aki az AstraZenecával szemben képviseli a felpereseket, azzal vádolta a vállalatot, hogy halogató taktikát alkalmaz az áldozatokkal szemben.
Az AstraZeneca közleményében azt írta:
„Együttérzésünket fejezzük ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket vagy egészségügyi problémákról számoltak be.”
Mások – legalábbis részben – azért indítják a keresetet, hogy igazságot szolgáltassanak azokért, akiket elvesztettek, vagy a mellékhatások következményei nyomán teljesen felborult életükért. Egyesek részben azért folyamodnak keresethez, mert a kritikusok szerint a kormány oltáskár-kifizetési rendszere nem megfelelő vagy önkényes.
Ez a politika, amely a 70-es évek óta létezik, 120 ezer font adómentes összeget biztosít az érintetteknek vagy családtagjaiknak, bár korlátozásokkal. Csak azoknak jár, akiknek meghaltak a családtagjaik, vagy akik egy vakcina miatt „súlyosan fogyatékossá” váltak, azaz állapotuk orvosi igazolás alapján legalább 60 százalékos fogyatékosságúnak minősül.
Az 1979-ben létrehozott rendszer célja, hogy megnyugtassa az embereket, hogy abban a valószínűtlen esetben, ha valami rosszul sül el, az állam támogatást nyújt. Elméletileg a vakcinákkal kapcsolatos tétovázás ellen hivatott küzdeni, és arra ösztönzi a lakosságot, hogy beoltassa magát a különböző kórokozók ellen, ezzel segítve a nemzetet a betegségek elleni védekezésben.
A kritikusok szerint azonban a rendszer fáradságos, a teljes kifizetett összeg tekintetében szűkmarkú, és kegyetlen a 60 százalékos rokkantsági küszöbérték, amely a kevésbé súlyos sérülteket magára hagyja.