Hosszas elemzést tett közzé a Fokusz nevű ukrán hírportál a szlovák-ukrán kapcsolatokról, párhuzamot keresve benne Szlovákia és Magyarország között. Az elemzés szerint Szlovákia és Magyarország retorikája egyre inkább közeledik egymáshoz, ugyanakkor nem feltétlen ugyanazok az okok húzódnak meg az – ahogy fogalmaztak – ukránellenes kijelentéseik hátterében. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az elmúlt időszakban Belaruszban és Georgiában is hasonló retorikát alkalmaztak, a jövőben pedig további országban várható, hogy a hatalom megtartása vagy megszerzése érdekében hasonló retorikai fordulatok következhetnek be.
„A szlovák kormány retorikája egyre jobban hasonlít a magyarhoz, és oroszbarát narratívákra épül” – állapította meg elemzésében a Fokusz ukrán hírportál.
A Tatjana Katricsenko tollából származó írás szerint Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának tárgyalása közben egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a szlovák hatóságok ukránellenes támadásait.
A szerző arra a kérdésre kereste a választ, mire számíthat Ukrajna a Szlovákiával való kapcsolatában, illetve Magyarországgal ellentétben milyen biztosítékai vannak Szlovákiának az Orosz Föderációval szemben.
Katricsenko felidézte Robert Fico elmúlt hónapokban tett kijelentéseit, amikor azt mondta: „A Szlovák Köztársaság minden polgára azt csináljon a pénzével, amit akar, ez az ő döntése”. Mindezt azzal a szlovák kezdeményezéssel kapcsolatban mondta, amiben szlovák állampolgárok lövedékre gyűjtöttek pénzt Ukrajna számára.
Az embereknek joguk van azt gondolni, hogy a golyók és a bombák fontosabbak, mint mondjuk Szlovákiában a rákos betegek. Küldjenek hát fegyvereket, de nekem nincs mit mondanom nekik. Ha ma azt mondanánk, hogy »Gyerünk, gyűjtsünk pénzt a rák kezelésére«, akkor nem gyűjtöttünk volna ennyit
– emelte ki Robert Fico másik gondolatát a szerző, rámutatva, Ukrajna szemszögéből mennyire kedvezőtlen kommunikációt vett fel a szlovák miniszterelnök.
Mint ismeretes, Csehország néhány hónappal ezelőtt kezdett el lövedékek után kutatni Ukrajna számára, miután nem teljesült az EU azon ígérete, hogy lőszert szállít Ukrajnának.
A kezdeményezéshez több mint húsz ország, köztük néhány titokban, csatlakozott. Szlovákia azonban nem támogatta a tervet, és nyilvánosan utasította vissza a részvételt. Ekkor léptek közbe az aktivisták, akik gyűjtést indítottak Ukrajna számára. A kezdeményezésüknek köszönhetően mindössze két hét alatt 4 millió eurót gyűjtöttek össze a magánadakozásoknak köszönhetően.
A gyűjtést lebonyolító weboldal tetején Milan Rastislav Stefanik egykori szlovák tábornok szavai voltak olvashatók, miszerint „aki azt hiszi, hogy a szabadságot mások vívják ki számára, az nem méltó rá”. A „Zapojme sa!”, azaz „Csatlakozzunk!” kezdeményezés résztvevői között rengeteg fiatal és véleményformáló volt, akik nem csak támogatták, hanem hozzá is járultak az akcióhoz, amelyhez 16 nap alatt közel 64 ezer állampolgár csatlakozott.
A szervezők nem titkolták, hogy a kezdeményezés egyedüli célja nem Ukrajna megsegítése, hanem egyfajta tiltakozás is Szlovákia irányváltása ellen, ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy az ország Kijev helyett Moszkva felé kacsingat. „Szlovákiában sokan szégyellik, hogy a kormány Oroszország irányába orientálódik. Ezért járulnak hozzá az emberek” – mondta az adománygyűjtés társszervezője, Zuzana Izsakova.
A lap kiemelte azt az érdekességet, hogy az adománygyűjtő oldal szlovák és angol mellett magyar nyelven is elérhető volt, amivel feltétezhetően nem csak a szlovákiai magyarokat célozták meg, hanem azokat a magyarországi lakosokat is megpróbálták bevonni a kezdeményezésbe, akik ugyancsak elítélik országuk politikáját.
A szerző szerint Robert Fico rendszeresen tesz furcsa kijelentéseket Ukrajnával kapcsolatban. Robert Fico nem csak ellenez minden katonai segítséget Ukrajnának, de a szlovák állampolgárok 4 millió eurós gyűjtését csupán annyival kommentálta, hogy „csepp a szükségek tengerében”. A lap megszólaltatta Sztanyiszlav Zselikovszkij nemzetközi kapcsolatok-szakértőt, aki szerint a szlovák miniszterelnök minden megnyilvánulása azt mutatja, hogy nem hisz Ukrajna győzelmében.
Felidézték, hogy 2023 őszéig a szomszédos ország volt Ukrajna egyik legfontosabb fegyverszállító csatornája, ráadásul a fegyverszállításokhoz ő maga is csatlakozott. Szlovákia elsőként adta át az S–300 légvédelmi rendszert 2022 áprilisában, majd az összes MiG–29-es repülőgépéről is lemondott Ukrajna javára.
Megállapították, hogy a helyzet a 2023-as parlamenti választásokat követően változott meg, amikor Robert Fico pártja, az Irány – Szociáldemokrácia megszerezte a szavazatok többségét, s újra ő lett Szlovákia miniszterelnöke. A politikus már a kampány alkalmával is ukránellenes retorikát használt, amikor azzal próbálta elnyerni a szavazók bizalmát, hogy leállítja a fegyverek Ukrajnába küldését, blokkolja Kijev potenciális NATO-tagságát, valamint ellenzi az Oroszország elleni szankciókat. Az ígéreteket részben be is váltotta, ugyanis megválasztását követően azonnal megváltozott az ország Ukrajnához fűződő viszonya.
„A segélyek mértéke valóban csökkent. Amikor a teljes körű invázió elkezdődött, ez az ország sokféle fegyvert biztosított, beleértve repülőgépeket és tüzérséget, amelyek segítettek a csatatéren. Ezek mind szovjet kori, mind modern fegyverek voltak. Mi voltunk az elsők, akik már a parlamenti választások előtt megkapták, amire szükségünk volt, és ez nagyon jó” – tette hozzá a szakértő.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Szlovákia nem hagyta abba teljesen Ukrajna támogatását. Humanitárius segítséget nyújt, és megmaradt néhány korábban megkötött fegyvervásárlási szerződés is.
Az is fontos, hogy az ország továbbra is a nyugati segélyek tranzitútvonalaként funkcionál. És – a cikk szerzője szerint – ez különbözteti meg Magyarországtól, amely nemhogy katonailag nem segít, de még azt sem engedi, hogy mások segítsége eljuthasson Ukrajnába a saját területén keresztül.Az orosz befolyás hatása SzlovákiábanA szerző kiemelte, hogy Ficóra eléggé jellemzőek az oroszbarát kijelentések. Rendszeresen tiltakozik Ukrajna NATO-csatlakozása ellen, mondván, hogy ez az esemény a harmadik világháborúhoz vezetne, és bizonyos előretöréseket hajt végre Moszkva felé. Például azt mondja, hogy az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszország Ukrajna elleni háborúját, ha Ukrajna területének egy részét átadják Moszkvának.
„Kell valamiféle kompromisszum. Miért várják azt, hogy az oroszok elhagyják a Krímet, Donbászt és Luhanszkot? Ez irreális” – mondta a szlovák kormányfő januárban.
Tatjana Katricsenko emlékeztetett, hogy 2024 márciusában a Fico-kormány külügyminisztere, Jurij Blanar az európai diplomáciai világban elsőként fogott kezet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a teljes körű invázió kezdete óta.
Miközben a volt szlovák külügyminiszter, az ellenzéki Jurij Blanar szerint egy ilyen gesztus Szlovákiát egy oldalra állította Iránnal, Észak-Koreával, Kínával vagy Magyarországgal, és a szlovák „külpolitikai irányultság” elárulásának nevezte a történteket, Fico meg van győződve arról, hogy a találkozó a „kiegyensúlyozott és szuverén szlovák külpolitika” példája volt.
Zselikovszkij megállapítása szerint Fico kommunikációja könnyen célt érhet, mert Szlovákia egyike azoknak az országoknak, amelyekben a legmagasabb a Moszkva iránti rokonszenv. Szerinte ennek több – különösen történelmi – oka is van. Az ország Csehszlovákia részeként szovjet befolyás alatt állt, s néhány, akkor jól élő ember ma sem lát ellenséget Oroszországban. Ez a pozíció pedig előnyös Oroszország számára.
„De Putyinnak nincs akkora befolyása Szlovákiára, hogy az Ukrajnával szemben ennél is barátságtalanabb legyen” – folytatta a szakértő.
Szerinte Szlovákia nem függ annyira Oroszországtól, mint Orbán Viktor és Magyarország, „ahol a magyar kormány olyan keretek közé szorította magát, hogy kénytelen szoros barátságot ápolni Moszkvával. ”Zselikovszkij emlékeztetett, hogy a jogállamiság helyzete és a nem megfelelően végrehajtott igazságügyi reform miatt Magyarországot rengeteg brüsszeli bírálat és szankció sújtja, ami tovább ösztönözte Budapestet az Orosz Föderációval való együttműködésre. És nem csak az Orosz Föderációval, hanem más országokkal is – köztük Kínával –, amelyek az úgynevezett „gonosz modern tengelyét” alkotják.
Zselikovszkij szerint a másik ok, amiért Putyin nem tud úgy hatni Szlovákiára, mint Magyarországra, „az a történelmi kontextusra való reflektálás lehetetlensége. Magyarország ugyanis úgy véli, hogy a történelmi területét jogtalanul osztották fel, aminek következtében a magyarság egy része az ország határain kívülre került. Orbán Viktor pedig ezzel játszik, és ezt a »Nagy-Magyarország«”koncepciót jelzi, amikor Orbán nemzeti szinten próbál beavatkozni más államok politikájába, amit Moszkva is támogat.”
A szakértők szerint ugyanakkor Szlovákia oroszbarátsága és ukránellenes megnyilvánulásai a hazai választók felé irányulnak. Fico ténykedését az is meghatározza, hogy megosztó változásokat igyekszik eszközölni az országban. Igazságszolgáltatási reformot akar végrehajtani, amelyet a jogállamiság szempontjából sokan veszélyesnek tartanak, és utcai tiltakozásokhoz vezetett.
Emellett javasolta az Országos Bűnellenes Ügynökség megszüntetését is, amely a legmagasabb szinten – különösen Fico környezetében – folytat korrupcióellenes nyomozást. A szlovák miniszterelnök azonban nagyon óvatos, mert nem akarja magára haragítani az Európai Uniót, ezt a szerepet Orbán Viktor magyar miniszterelnökre bízza, akinek az ukrán kérdés a külpolitikája része – véli a szerző.
Zselikovszkij szerint összességében a retorikát figyelmen kívül hagyva a szlovákok nyugatbarát külpolitikája nem sokat változott. Fico ugyanakkor látja, hogy az EU nem tud adekvát módon reagálni Orbán politikájára, ezért joggal érezheti úgy, hogy van egy kis mozgástere, hogy úgy cselekedjen, ahogy akar.
Fico szélsőséges kijelentése és minden korábbi nyilatkozata valójában a szavazóit célozza
– szögezte le Sztanyiszlav Zselikovszkij. „Azt akarja demonstrálni, hogy a többség nem hiába támogatta őt először a parlamenti választásokon, később pedig kollégáját az elnökválasztáson” – folytatta a szakértő. Szerinte az ilyen retorika a hatalomért folytatott küzdelem része.
Mindezek ellenére az ukrán kormány úgy látja, hogy Fico éles politikai megnyilvánulásai ellenére a személyes találkozások során tapasztalható előrelépés. Ezt a cikkben illusztrálták is néhány Fico-idézettel, amely 2024. április 11-én hangzott el az ukrán-szlovák kormányközi egyeztetések során. A szlovák miniszterelnök akkor olyan megjegyzéseket tett, mint hogy „Szlovákia kormányának van szíve, megérti helyzetet és a lehető legsegítőkészebb akar lenni”, vagy épp „Szlovákia jó, barátságos szomszédja akar lenni Ukrajnának”.
Az ukrán kormány szerint a találkozó konstruktív és eredményes volt. Szó volt a munkácsi elektromos rendszerösszekötő rekonstrukciójáról, amelynek köszönhetően Ukrajnának több lehetősége nyílik a villamosenergia-exportra és -importra, az atomerőmű nukleáris üzemanyag-ellátásának diverzifikálására, valamint közvetlen személyvasúti összeköttetés beindítására Kijev és Kassa között.
Szlovákia azt is megígérte, hogy nem fogja bojkottálni Ukrajna uniós csatlakozását. „Nem vagyunk olyan ország, amely akadályokat gördít az Ön útjába. Éppen ellenkezőleg, segíteni akarunk, megosztani Önökkel a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalatainkat” – mondta Fico áprilisban.
A szakértők azonban továbbra sem bíznak maradéktalanul Szlovákia kormányában, és nem tartják kizártnak, hogy az a jövőben akadályokat gördít Ukrajna euroatlanti integrációja elé. Talán ezért próbálja most Pozsony kerülni ennek a kérdésnek a megvitatását.
Bármelyik pillanatban, amikor valóban szükségünk van Szlovákia hangjára, Fico nem hallgat, és Orbán stílusában lép fel
– jelentette ki Zselikovszkij. A szerző arra is emlékeztet, hogy Orbán Viktor is azzal nyerte meg a választást, hogy rájátszott a választók érzéseire. Először is a félelemmel, amikor Ficóhoz hasonlóan azzal fenyegetőzött, hogy az ország lakosait bevonják az ukrajnai háborúba. A szakértő szerint erre más politikai erők és kormányok is rájátszhatnak. Belaruszban már ki is játszották ezt a kártyát, most pedig Georgiában látható hasonló folyamat. Úgy gondolja, hogy Fico kijelentései, miszerint nem küld embereket a frontra, és nem segít Ukrajnának más országokban is a politika részévé válhat a hatalmon maradás és az új pozíciók megszerzése érdekében.
(Borítókép: Orbán Viktor és Robert Fico az Európai Unió állam- és kormányfői találkozójának második napján Brüsszelben 2024. március 22-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)