Magyarország minden nyomásgyakorlás ellenére is ki fog maradni a NATO őrült akciójából, ez azonban hosszú küzdelem lesz, amiben fontos pont az idei európai parlamenti választás, amikor az emberek véleményt mondhatnak háború vagy béke kérdéséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Londonban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető brit kollégájával, David Cameronnal folytatott megbeszélését követően emlékeztetett, hogy előző nap a NATO-tagállamok elé tárták a javaslatot, amelynek alapján az észak-atlanti szövetség ezután fokozott szerepet játszana az ukrán katonák kiképzésében, a fegyverszállítás koordinálásában, valamint százmilliárd eurót különítenének el Kijev támogatására.
Arról is beszámolt, hogy a javaslat keddi tárgyalásakor világossá vált, hogy „nem igazán akarják nekünk engedni, hogy mi ezekből a közös akciókból kimaradjunk, márpedig világos, hogy mi ki fogunk maradni ezekből az akciókból.”
Magyar katonák ilyen akciókban nem fognak részt venni, Magyarország területén nem engedjük, hogy ilyen akciók történjenek, s ki akarunk maradni ennek a finanszírozásából is. Mi azt akarjuk, hogy magyar adófizetők pénzét ilyen célra ne lehessen használni, de ez egy hosszú küzdelem lesz
– mutatott rá.
„Minket is bele akarnak nyomni a háborúba, azt akarják, hogy mi, magyarok is vegyünk részt ebben az őrült akcióban” – figyelmeztetett.
„Mi ebben nem akarunk részt venni, de ez nagy küzdelem lesz, és ebben a küzdelemben nagyon fontos pont június 9., mikor az emberek világos véleményt mondhatnak a választáson arról, hogy háborúpárti vagy békepárti álláspontot képviseljünk-e a magyar emberek támogatásával” – hangsúlyozta.
A magyar kormány továbbra is békepárti álláspontot fog képviselni, és erőnek erejével azon leszünk, hogy a NATO-ban jelenleg meglévő nyomásgyakorlás dacára kimaradjunk ebből az őrült akcióból. Ezt jól láthatóan a NATO-ban sokan nem akarják, de mi ellenállunk
– jegyezte meg.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ezzel a javaslattal a NATO a saját vörös vonalait átlépve, öles léptekkel halad a háborúba, pedig a közvetlen konfrontáció a harmadik világháború kirobbanásának veszélyével járna.
Szavai szerint „háborúpárti javaslatról” van szó, amely abból indul ki, hogy „az ukrajnai háború, az a mi háborúnk”, márpedig a magyar álláspont ezzel homlokegyenest ellentétes.
És akik azt gondolják, hogy ez a mi háborúnk, azok amellett érvelnek, hogy ezt a háborút folytatni kell egészen addig, amíg Ukrajna nem győz. A NATO javaslata is ezen célkitűzésre épül, s a britek álláspontja is így szól: a háborút mindaddig folytatni kell, amíg azt Ukrajna nem nyeri meg
– jelentette ki.
„Tehát mind a britek, mind a NATO egy olyan katonai eredményhez kötik a háború végét, amely katonai eredmény abszolút irreális, amelynek bekövetkezési valószínűsége alacsony, gyakorlatilag lehetetlen” – vélekedett.
Majd hozzátette, hogy a fegyveres konfliktusnak nem lehet megoldása a csatatéren, egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, ezért egyedül diplomáciai rendezés képzelhető el.
A miniszter végül közölte, hogy Magyarország és az Egyesült Királyság szövetségesek, amelyek bizonyos kérdésekben abszolút egyetértenek, míg másokban egyáltalán nem. Példaként említette előbbiekre az atomenergiával szembeni diszkrimináció elleni fellépést és az európai versenyképesség javítását.
„Egyetértünk abban is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatrendszer úgy is lehet kölcsönösen előnyös, hogy a britek kiléptek, és jó lenne, ha Brüsszelből ennek a büntetését végre abbahagynák, és józan ésszel tudnánk hozzáállni az EU-brit kapcsolatokhoz” – fogalmazott.
Egyetértünk abban is, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, az veszélyes, magukra a migránsokra nézve, a tranzitországokra nézve és azon országokra nézve is, ahova az illegális migránsok igyekeznek
– fűzte hozzá.
„Ahol viszont nem értünk egyet, az az ukrajnai háború kérdése. Míg Magyarország fegyverszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, addig a britek folyamatosan arra buzdítanak mindenkit, hogy minél több fegyvert szállítsanak Ukrajnába” – folytatta.
„Az Egyesült Királyság tehát szövetségesünk, és sok fontos kérdésben egyetértünk, a kölcsönös tisztelet talaján állva tudunk beszélni egymással, de egy nagyon fontos, sőt a jelenlegi legfontosabb kérdésben, abban, hogy hogyan lehet vége a háborúnak Ukrajnában, bizony ellentétes álláspontot képviselünk” – összegzett.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.