Továbbra is megéri európai parlamenti képviselőnek lenni, ugyanis az uniós törvényhozók nagyjából havi 3 millió forintot vágnak zsebre adózás után. Azonban ez még mind semmi, egy új elemzés szerint minden negyedik EP-képviselőnek van mellékes jövedelme is. Ezek a másodállások, pozíciók és érdekeltségek bizonyos esetekben súlyos pénzeket hoznak a politikusoknak, de még súlyosabb összeférhetőségi és etikai kérdéseket vethetnek fel.
A Transparency International EU (TIEU) részletes elemzést közölt a brüsszeli politikusok tavaly év végi vagyonnyilatkozataiból. A korrupció felderítésével foglalkozó szervezet arra jutott, hogy a képviselői tiszteletdíjakon kívül a törvényhozók akár tízmillió forintokat is kereshettek különböző melléktevékenységekből. A brüsszeli székhelyű NGO viszont azt is hangsúlyozta a honlapján megjelentetett cikkben, hogy a valós szám még ennél is sokkal magasabb lehet, ugyanis a képviselőknek az évi 5 ezer eurónál (jelenleg közel 2 millió forintnál) alacsonyabb jövedelmeket idén már nem szükséges bejelenteniük a vagyonnyilatkozatukban – köszönhetően annak a ténynek, hogy az európai törvényhozók saját maguk alakították ki a jövedelemi adataik közzétételét érintő szabályozást.
A TIEU szerint az uniós képviselők minden egyes jövedelmet összevetve, közösen 3,4 milliárd forintot kerestek a képviselői tiszteletdíjukon felül.
Ez azt jeleni, hogy egy átlagos parlamenti képviselő 36 millió forintos éves jövedelme még kiegészült nagyjából 4,8 millió forinttal (átlagban). A képet viszont minimálisan árnyalja, hogy a pénz nagy része valójában egyetlen szupergazdag litván politikusnál landolt, bizonyos Viktor Uspaskich-nél.
Az apró balti államból származó politikus a legjobban kereső EP-képviselőnek számít. A liberális törvényhozó tavaly 1,17 milliárd forintos osztalékot vett ki a Litvániában működő Edvervita ingatlankezelőből. Az Edvervita elsősorban ingatlanpiaci tevékenységekkel foglalkozik, viszont a cég egy olyan ásványvízgyártó-vállalat fő részvényese is, amelynek termékéről Uspaskich azt állította, hogy védelmet nyújt a koronavírussal szemben – a nyilvánvalóan hazug kijelentés miatt a politikus ellen jelenleg is eljárás zajlik Litvániában.
Uspaskichot egyébként nemrégiben azzal is megvádolták, hogy egy dezinformációs (szándékosan hamis híreket közlő) portált finanszírozott, a múlt hónapban pedig azért indult vizsgálat ellene, mert állítólag éveken keresztül kamu asszisztenseket alkalmazott uniós pénzből, a vád szerint a megosztó politikus akár 500 ezer euróval (nagyjából 195 millió forinttal) is megrövidíthette az európai adófizetőket.
A kutatásból kirajzolódik, hogy a legnagyobb pénzeket azok a politikusok viszik haza, akik valamelyik nagy európai pártcsalád frakcióvezetői, vagy hazájuk közintézményeiben töltenek be pozíciókat.
Magyar szempontból érdekes, hogy a legnagyobb mellékes jövedelmet zsebrevágó képviselők dobogójára felfért Trócsányi László, a Fidesz egyik európai parlamenti képviselője is.
A korábbi igazságügyi miniszter vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a tekintélyes mennyiségű mellékes jövedelme a Károli Gáspár Egyetem rektori pozíziójáért járó fizetségből, az itt felvett tanári fizetéséből és a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi tagsága után járó pénzekből tevődik össze. Trócsányi teljes vagyonnyilatkozata itt érhető el, de természetesen az összes többi magyar és külföldi EP-képviselő jövedelembevallása is kereshető az adatbázisban. Ahogy arról nemrég az Index is beszámolt, a nagyobbik magyar kormánypárt EP-képviselője idén már nem méretteti meg magát az Európai Parlamenti választásokon.
Íme a legnagyobb mellékes jövedelmet bevalló európai törvényhozók listájának első tíz helyezettje – a Politico becslései szerint:
Természetesen nem minden EP-képviselő büszkélkedhet ilyen magas fizetéskiegészítéssel, és az is szembetűnő, hogy egy nő sincs az élmezőnyben. A Transparency International EU továbbá megállapította, hogy a politikai jobbon és középen álló képviselők többet kerestek, mint a baloldaliak. (A legjobban kereső független Uspaskich nem kötődik egyetlen politikai csoporthoz sem – amióta 2021-ben kirúgták a Renewból, ugyanis a liberális csoport bizonyos megszólalásait homofóbnak ítélte.
Bizonyos esetekben a parlamenti képviselők olyan piaci szereplőknél dolgoznak mellékállásban, amelyek lobbitevékenységet végeznek, azaz próbálják pénzzel és más eszközökkel befolyásolni az Európai Unió intézményeinek működését.
A nyolcadik helyezett Geoffroy Didier például egy olyan ügyvédi irodánál tevékenykedik (évi közel 45 millió forintos fizetésért), amely biotechnológiai, vegyi- és dohányipari cégeket képvisel európai uniós környezetvédelmi és egyéb előírások megsértése miatti peres eljárásokban. A vállalat profiljába még az is belefér, hogy az uniós szabályozások előkészítésében is részt vegyenek, igaz, nem lobbiszervezetként, hanem mint jogi tanácsadócég.
Egy ennél is pikánsabb eset, hogy Lengyelország korábbi szociáldemokrata miniszterelnöke, Marek Belka a Vienna Insurance Group (VIG) lengyel szárnyának igazgatósági tagja. A biztosítótársaságot az Európai Unió intézményei egyrészt lobbiszervezetként tartják számon, másrészt Belka az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának is tagja – amely többek között az Európai Központi Bank felügyeletéért és irányításáért is felel.
A Katargate-botrány után az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola egy sor olyan új szabály bevezetését szorgalmazta, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az európai parlamenti képviselőknek részletesebb tájékoztatást kelljen adniuk minden külső jövedelemről. Az új törvények elméletileg megkönnyítik az összeférhetetlenségek felderítését.
A reformok viszont kiskapukat is hagytak, sőt meglévő összeférhetetlenségi mechanizmusok is megszűntek.
Például az új szabályok már nem kötelezik a brüsszeli törvényhozókat arra, hogy beszámoljanak az évi 5000 eurót el nem érő mellékes jövedelmeikről. Ami azonban riasztóbb, hogy a képviselők többször is leszavazták azokat az intézkedéseket, amelyek megtiltanák, hogy olyan szervezetekben és cégekben töltsenek be pozíciókat, amelyek az EU átláthatósági adatbázisában lobbitevékenységgel kapcsolatban regisztráltak.
Ennyi botrány után csak az EP-képviselők gondolják, hogy etikailag elfogadható az, hogy másodállásuk legyen az európai intézményekben lobbizó cégekben
– mondta Nicholas Aiossa, a kutatást készítő a Transparency International EU igazgatója a Politicónak.
Az Indexen március elején megírtuk, hogy az átlagjövedelem emelkedésével a magyar politikusok fizetései is nőnek március 1-től. Ez azért van, mert 2018-ban a közjogi méltóságok és politikusok juttatásait az átlagkeresethez igazították, vagyis utóbbi emelkedésével automatikusan nő az ezeket a tisztségeket betöltők fizetése is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február végén közölte, hogy tavaly 589 ezer forint volt az átlagkereset. Mivel a képviselők a mindenkori átlagjövedelem háromszorosát kapják, így ők március 1-től havi 1 millió 762 ezer forintot keresnek. Ehhez jöhet pluszjövedelemként, ha valaki még valamelyik parlamenti bizottság tagja, vagy elnöke.
(Borítókép: Michele Tantussi / Getty Images)