Magyarország fejlődési pályáját hosszú távon pozitívan befolyásolják a kínai elnökkel kötött megállapodások – nyilatkozta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az MTI szerint a külgazdasági és külügyminiszter történelmi jelentőségűnek nevezte Hszi Csin-ping látogatását, mert legutóbb húsz évvel ezelőtt járt kínai elnök Magyarországon, és a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.
Kína a világgazdaság legalapvetőbb folyamataiban „utcahosszal előzi” a nyugati gazdasági folyamatokat; „és a nyugati gazdasági stratégiai sikereknek alapvető feltétele a jó együttműködés a kínai gazdasággal”. Emellett háború idején jött el „a békét akaró globális többség legerősebb országának a vezetője” – mondta Szijjártó Péter.
Hangsúlyozta, hogy ezzel egy olyan stratégiai partnerségi együttműködési szintre emelték a két ország közti kapcsolatrendszert,
amely kategóriában a kínaiak csak öt országot tartanak számon, Európában egyedüliként Magyarországot.
Efölött csupán egyetlen kategória létezik számukra, oda az orosz–kínai kapcsolatrendszer tartozik – tette hozzá. A tárcavezető kifejtette, a világgazdaság jövőbeni folyamatait leginkább befolyásoló fejlemény az autóipar átállása az elektromos meghajtásra. „Ahol ezen technológiai forradalomhoz kapcsolódó beruházások létrejönnek, ott jönnek létre a jövő munkahelyei, ott lesz megélhetés, ott lesz biztos fizetés, ott lesz gazdasági növekedés, ott lesz gazdasági erő” – fogalmazott.
Hozzátette, a világ jelenleg legsikeresebb elektromosautó-gyártó és elektromos akkumulátorokat gyártó vállalatai közül több kínai, amely vállalatok egy jelentős része úgy döntött, hogy az európai gyártási központjaikat ide hozzák Magyarországra. Példaként említette, hogy a BYD elektromosautó-gyártó vállalat és három kínai elektromosakkumulátor-gyártó Magyarországon épít gyárat.
Ezzel sikerült előidézni azt a helyzetet, amire nagyon régóta nem volt példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy egy technológiai forradalomban Magyarország élen jár
– jelentette ki Szijjártó Péter.
Szólt arról is, ahhoz hogy egy ország kutatás-fejlesztési központokat tudjon magához vonzani, arra van szükség, hogy a termelésben is „legalább egy kritikus mennyiség mértékéig” jelen tudjon lenni. „Ma Magyarországra az elektromos autóipari forradalomban résztvevő és ott vezető szerepet játszó vállalatok már nem csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési, mérnöki helyszínként is tekintenek” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter elmondta, hogy nukleáris területen kutatás-fejlesztésre, a nukleáris ipar és az egészségtudomány kapcsolódására, környezetvédelmi és újrafelhasználási kérdésekre fognak koncentrálni, nem a paksi erőműre. A paksi erőmű bővítését a Roszatom végzi, ő dönti el, kiket von be a munkába, eddig leginkább francia, német, amerikai cégeket vont be - jegyezte meg.
A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, Ukrajnában békét kell teremteni, a fegyverszállítások újabb és újabb pusztítást, halált okoznak; a brüsszeli és a washingtoni válasz kudarcot vallott. Magyarország és Kína azt akarja, hogy béke legyen, ezért támogatja Magyarország az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést.
A fél éves uniós magyar elnökségről szólva a tárcavezető közölte, a gazdasági és üzleti döntéshozók „pontosan tudják, hogy a nagy európai vállalati stratégiák nem tudnak sikeresek lenni a kínai beszállítások, a kínai vállalatokkal fenntartott partnerségek nélkül". A kínai és az európai gazdaság szétválasztására vonatkozó terveket, amelyeket egyes baloldali politikusok emlegetnek, meg kell akadályozni ” mondta végül Szijjártó Péter.