A grúz törvényhozók kedden várhatóan keresztülviszik a parlamenten az orosz típusú „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely a Szovjetuniótól való függetlenné válása óta a legnagyobb tiltakozási hullámot váltotta ki Georgiában. Az uniós kormányok igyekeznek közös válaszlépéseket előkészíteni, de Magyarország – Szlovákia támogatásával – megakadályozta a törvényt elítélő közös nyilatkozatról szóló megállapodást.
Georgiában (korábbi nevén Grúziában) a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt a kormányzó Grúz Álom párt – amelyet egy oroszbarátnak tartott milliárdos, Bidzina Ivanishvili alapított – kísérletének tekintik arra, hogy szabotálja az ország uniós csatlakozáshoz vezető útját – írja a Politico.
A grúzok mintegy 80 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, és az elmúlt hetekben nagy számban vonultak az utcára Tbilisziben, hogy hangot adjanak a jogszabály elleni tiltakozásuknak.
A kormány „elvesztette az emberek bizalmát” – mondta Szalome Zourabicsvili, Georgia független elnöke a békés tüntetések támogatására. Az elnök szerint „nagyon vicces, amikor a politikusok úgy tesznek, mintha a magas IQ-val tudnának számolni, és nem tudják összeadni, hányan voltak az utcán” – mondta a grúz vezető.
A széles körű lakossági ellenállás ellenére a grúz parlament törvényhozói hétfőn sietve hoztak egy eljárási lépést. Mindössze 67 másodperc kellett ahhoz, hogy a törvényjavaslatot a parlament jogi bizottsága áttekintse és jóváhagyja, így az kedden továbbjuthat a teljes közgyűlés elé, amelyet a Grúz Álom irányít. Zourabicsvili azt mondta, hogy megvétózza a törvényt, azonban azt a parlament egyszerű többséggel felülbírálhatja.
Az uniós kormányok hétfő este közös válaszlépéseket helyeztek kilátásba. A megbeszélésekben részt vevő személyek szerint azonban Magyarország – Szlovákia támogatásával – ellenezte a törvényt elítélő közös uniós nyilatkozatot.
A diplomaták a megállapodásra törekedtek, remélve, a nyilatkozat megfogalmazásának gyengítése meggyőzheti Magyarországot, hogy támogassa azt. A források szerint azonban valószínűbb, hogy a nyilatkozat Josep Borrelltől, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjétől érkezik majd (amihez nem szükséges az egyhangúság), mint az EU27-től.
A Politico birtokába került levél szerint egy tucatnyi uniós külügyminiszter pénteken sürgette Borrellt, hogy egy, a grúz EU-csatlakozásról szóló „szóbeli tájékoztatás” formájában „küldjön egyértelmű üzenetet Tbiliszi számára, hogy ez a jogszabály összeegyeztethetetlen Georgia uniós úton való előrehaladásával”.
Kérjük, hogy ezt prioritásként tegye meg, és gondoskodjon arról, hogy ez a nyilvános értékelés még a grúz parlamentben történő végső szavazás előtt megjelenjen
– áll a levélben, amelyet Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Svédország külügyminiszterei írtak alá.
„Ehhez most már egyértelműen túl késő” – mondta az egyik diplomata a kérésről – „de legalább fel kell készülnünk arra, hogy a szavazás után gyorsan reagáljunk”. Az Európai Parlamentben az Európai Néppárt, az S&D, a Zöldek és a Renew képviselői levélben kérték Borrellt, hogy készítsen elő „célzott” szankciókat a külföldi ügynökökről szóló törvényt szorgalmazó grúz kormánypárt politikusai – köztük Irakli Kobakhidze miniszterelnök – és az azt megszavazó képviselők ellen. Georgiában a tiltakozók megfogadták, hogy tömeges tüntetésekkel és sztrájkokkal továbbra is szembeszállnak az egyre erőszakosabbá váló kormányukkal.
(Borítókép: Tüntetés Tbilisziben, Georgiában 2024. május 13-án. Fotó: Nicolo Vincenzo Malvestuto / Getty Images)