Meghalt Ebrahim Raiszi iráni elnök, miután a helikopter, amelyen utazott, lezuhant egy hegyvidéki területen Irán északnyugati részén – erősítette meg egy tisztviselő a Reutersnek. Vasárnap a heves esőzés és a viharos szél miatt „kemény leszállást” (hard landing) hajthatott végre a helikopter, amelyen az iráni elnökkel utazott Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter és más tisztviselők is. A legfrissebb beszámolók szerint egyetlen túlélőt sem találtak a helikopter roncsai között.
Ebrahim Raiszi iráni elnök és külügyminisztere meghalt, amikor helikopterük lezuhant, miközben hegyvidéki terepen, sűrű ködben haladtak át – közölte egy iráni tisztviselő hétfőn a Reuters hírügynökséggel.
„Raiszi elnök, a külügyminiszter és a helikopter összes utasa meghalt a balesetben” – mondta a magas rangú iráni tisztviselő, aki az ügy érzékenysége miatt neve elhallgatását kérte.
Az iráni Mehr hírügynökség megerősítette a haláleseteket, és arról számolt be, hogy „az iráni elnököt és külügyminisztert szállító helikopter minden utasa mártírhalált halt”.
Egy iráni tisztviselő korábban a Reutersnek azt mondta, hogy a Raiszit és Hoszein Amirabdollahian külügyminisztert szállító helikopter teljesen kiégett a vasárnapi balesetben.
Az állami televízió arról számolt be, hogy a helyszínről készült felvételeken látszik, hogy a repülőgép egy hegycsúcsnak csapódott, bár a baleset okáról hivatalosan nem közöltek semmit.
Az IRNA állami hírügynökség szerint Raiszi egy amerikai gyártmányú Bell 212-es helikopterrel repült.
Mint megírtuk, a heves esőzés és a viharos szél miatt „kemény leszállást” (hard landing) hajthatott végre vasárnap az iráni elnök helikoptere. Egy meg nem nevezett tisztviselő szerint a helikopter lezuhant, a fedélzeten tartózkodott Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter is. Az iráni hadsereg vezérkari főnöke közölte, hogy minden erőforrást felhasználnak, hogy megtalálják az elnököt és kíséretét, még a gárdistákat is bevetik.
A mentőcsapatok egész éjjel küzdöttek, hogy hétfőn kora reggelre elérjék a roncsokat.
„A baleset helyszínének felfedezésével a helikopter utasai között nem észleltek életjelet” – mondta az iráni Vörös Félhold vezetője, Pir-Hossein Kolivand az állami televíziónak.
A bejelentést az alelnök, Mohszen Manszúri is megerősítette az X-en. Az iráni törvények értelmében az átmeneti elnök az addigi első alelnök, Mohszen Mokber lesz. Az elnök halálhírét követően az iráni kabinet hétfő délelőtt rendkívüli ülést tartott.
A szék, amelyben Raiszi szokott ülni, üresen állt, és az elnök emlékére fekete kendőt terítettek rá – derült ki az állami hírügynökség által megosztott fotóból. A gyászmenet időpontját és részleteit a későbbiekben jelentik be.
Az állami médiában iszlám imákat sugároznak az elnök tiszteletére, míg Raiszi hivatalos X-oldalán egy idézetet osztottak meg a Koránból: „Béke legyen Ábrahámmal. Valóban, így jutalmazzuk meg a jót cselekvő embereket. Valóban, ő a mi hívő szolgáink közül való volt.”
Az iráni kormány részvétét fejezte ki a helikopter-balesetben elhunyt kilenc személy halála miatt. Az elnöki kabinet hétfői közleményében „szorgalmas és fáradhatatlan” elnökként méltatta Raiszit, aki az iráni népet szolgálta, hogy segítse az ország előrehaladását és fejlődését.
„Kiállt ígérete mellett és feláldozta életét a nemzetért” – áll a közleményben. A kabinet azt is megerősítette, hogy a halálos baleset után „a legkisebb zavar sem lesz” Irán közigazgatásában.
A baleset az azeri határhoz közeli Varzekán városa mellett, a visszaúton történt. Az IRNA úgy tudja, hogy a gépen utazott az iráni Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzója és a tartományi székhely, Tebriz egyik vallási vezetője.
A keményvonalas politikát folytató, konzervatív Raiszi 2021 augusztusában lépett hivatalba. A következő elnökválasztásra 2025-ben került volna sor, a kialakult helyzet miatt azonban elképzelhető, hogy már idén júliusban megrendezik – közölte a Reuters hírügynökség.
Ebrahim Raiszi 1960. december 14-én született Irán második legnagyobb városában, Mashadban. Miután egy iráni kisfaluban kezdte meg a tanulást, egy Hawzában folytatta tanulmányait, ami egy olyan oktatási központ az iszlám világban, mely hasonló a nyugati egyetemekhez, és hagyományosan elismert ajatollahok végzik az oktatást. 1975-ben a „Boroujerdi ajatollah iskolában” folytatta tanulmányait, hogy Qom-i Szemináriumban tanulhasson. Azt állította, hogy magánjogból doktorált a Motahari Egyetemen, de ezt azóta is vitatják.
Karrierjét 1981-ben ügyészként kezdte. Először Karadzs városában töltötte be a pozíciót, majd miután Hamadanban is ügyész lett, a két hivatalt egyszerre töltötte be. Négy hónappal később már Hamadan tartomány ügyészévé lépett elő. 1985-től Teheránban folytatta pályafutását, miután a főváros helyettes ügyészévé nevezték ki. 1988 elején a hatalmas Ruholláh Homeini figyelmébe ajánlották, majd különleges rendelkezéseket kapott tőle bizonyos tartományok – például Lorestan, Semnan és Kermanshah – jogi kérdéseinek kezelésére.
1989 és 1994 között Teherán ügyészévé lépett elő, majd 1994-ben az Általános Felügyeleti Iroda vezetőjévé nevezték ki. 2004 és 2014 között Raiszi volt Irán főbírájának első helyettese. 2014-ben Irán főügyészévé nevezték ki, de 2016-ban lemondott a pozícióról, hogy az Astan Quds Razavi elnöke legyen. A Legfelsőbb Vezető, Seyyed Ali Khamenei rendelete alapján 2012 és 2021 között a különleges papi bíróság ügyésze is volt.
Husszein-Ali Montazeri, az iszlám demokrácia szószólója Raiszit azon négy személy egyikeként nevezte meg, akik részt vettek az iráni politikai foglyok ellen irányuló, államilag támogatott 1988-as kivégzéssorozatban. Az Amnesty International szerint politikai disszidensek ezrei ellen hajtottak végre halálbüntetést mindenféle bírósági tárgyalás nélkül, az ország legfelsőbb vezetőjének parancsa alapján. A becslések szerint az áldozatok száma 2800 és 30 ezer közé tehető.
Raiszit 2017 februárjában az Iszlám Forradalmi Erők Népi Frontja (JAMNA) egyik elnökjelöltjeként nevezték meg. Indulása bejelentésekor, „vallási és forradalmi felelősségének nevezte, hogy elinduljon”, hivatkozva arra, hogy „alapvető változásra van szükség az ország menedzsmentjében”. A választásokon a szavazatok 38 százalékát sikerült csak begyűjtenie, így vereséget szenvedett Rouhani hivatalban lévő elnöktől. Raiszi nem fogadta el a szavazás eredményét, és indítványozta a választások előtti és alatti „törvénysértések” kivizsgálását.
2021-ben Raiszi ismét ringbe szállt az elnöki posztért, és a szavazatok 63 százalékával megnyerte a választást. A megfigyelők többsége ugyanakkor arról beszélt, hogy a győzelmet csak választási csalással sikerült elérni.
Raiszit keményvonalasnak tartják az iráni politikában. Határozottan támogatta a nemi szegregációt, az egyetemek iszlamizációját, az internet és a nyugati kultúra cenzúráját, a saría szigorú értelmezését.
Raiszi egyike annak a kilenc iráni tisztviselőnek, akiket 2019 novemberében az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szankciókkal sújtott emberi jogi visszaélések miatt. A nemzetközi emberi jogi szervezetek és az ENSZ független szakértői emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. A politikust több iráni forrás is Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hámenei ajatollah legesélyesebb utódjaként nevezte meg.
(Borítókép: Ebrahim Raiszi 2023. április 14-én. Fotó: Sara Abdollahi / Borna News / ATPImages / Getty Images)