Az Európai Unió újabb és újabb szigorításokkal akarja megakadályozni a dömpingáruk értékesítést.
A Kína ellen bevezetett EU-s vámok és szigorúbb szabályozások célja, hogy megvédjék az európai ipart és munkahelyeket, ugyanakkor jelentős hatással lehetnek az európai országok, így Magyarország kínai beruházásaira is.
Az elkövetkező hónapokban kulcsfontosságú lesz figyelemmel kísérni, hogy hogyan alakulnak a kereskedelmi kapcsolatok, és milyen további lépésekre lehet számítani mindkét oldalon.
Amíg az unió a belső piac megrendszabályozására fókuszált, helyzetbe kerültek azok az EU-n kívüli vállalatok, ahol nincsenek ilyen szigorú elvárások. Hiszen
egy amerikai vagy kínai vállalat sokkal könnyebben kap a saját hazájában támogatást, mint bármelyik európai versenytársa.
Ezek a külföldi vállalatok az anyaországukban könnyen hozzáférhetnek kedvező finanszírozási forrásokhoz, hogy sikeres piaci terjeszkedésekbe kezdjenek, legyen szó akár dömpingárakról, beruházásokról vagy felvásárlásról.
Így az uniós cégek hirtelen olyan konkurenciákat kaptak, amelyek sokkal könnyebben el tudnak indulni közbeszerzéseken, pénzügyi erejükkel magukba tudnak olvasztani cégeket, és ezáltal jelentős piaci előnyre tehetnek szert.
Az Európai Unió már korábban is bevezetett különféle védővámokat kínai termékekre, de a legújabb lépések még szélesebb körűek és mélyrehatóbbak. Az új intézkedések különösen a high-tech szektor termékei és az elektromos autókban használatos chipek importját érintik.
Az Európai Bizottság jelentése szerint ezek a chipek a kínai állami támogatások révén gyakran olcsóbban kerülnek a piacra, ami versenyhátrányba hozza az európai gyártókat.
Az új szabályozások értelmében
az elektromos autókhoz szükséges kínai chipekre akár 25 százalékos importvámot is kivethetnek,
amelyet az EU azzal indokol, hogy a kínai állami támogatások miatt ezek a termékek mesterségesen alacsony áron kerülnek forgalomba. Emellett szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat is bevezetnek, hogy megelőzzék a dömpingáruk beáramlását az európai piacra.
Az Európai Unió régóta aggódik amiatt, hogy Kína olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek torzítják a nemzetközi versenyt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatai szerint a kínai állami támogatások és a piactorzító gyakorlatok nemcsak az európai gyártókat károsítják, hanem a globális piac egészére is negatív hatással vannak.
Az új intézkedések részeként az Európai Unió szorosabb együttműködést tervez az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel, hogy közös frontot alkossanak a kínai politikáival szemben. A tervek között szerepel a közös ellenőrzések és vámok bevezetése, valamint a szabályozások egymás közötti harmonizációja – ahogyan az történt a globális minimumadó esetében is, ami az egyik legnagyobb kihívás Magyarország számára.
Magyarország az elmúlt években jelentős kínai beruházásoknak adott otthont, különösen az autóipar és az elektronika területén. Az EU új védőintézkedései azonban komoly kihívások elé állíthatják ezeket a beruházásokat.
Az importvámok emelkedése és a szigorúbb szabályozások növelhetik a kínai cégek költségeit,
ami visszafoghatja az új beruházásokat, és akár a már meglévők fenntarthatóságát is kérdésessé teheti.
Az új uniós intézkedések hatására – amelyek kötelező érvényűek hazánkra nézve is – a kínai vállalatok mérlegelhetik a beruházások csökkentését vagy elhalasztását Magyarországon. Ez különösen érzékenyen érintheti az ország autóiparát, amely jelentős részben támaszkodik a kínai beszállítókra.
(Borítókép: Zhang Lang / China News Service / Getty Images)