Heves kijelentést tett az ukrán elnök az Ukrajnának ígért támogatásokkal kapcsolatban a Reuters hírügynökségnek. Mint mondta, a NATO felemelhetné gépeit, és megvédhetné velük a civil lakosságot. Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértő azonban úgy véli, egyfajta stratégiai bizonytalanság része, és egyáltalán nem tartja reálisnak ezeket a kijelentéseket.
A nyugati szövetségesek túl sokáig várnak az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatással kapcsolatos kulcsfontosságú döntések meghozatalával – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reutersnek. Az ukrán államfő azt is elmondta, arra ösztönzi partnereit, hogy közvetlenebbül vegyenek részt az Oroszországgal vívott háborúban. Példaként említette, hogy segíthetnének az orosz rakéták elfogásában, és azt is, hogy használhassák a Nyugattól kapott fegyvereket a határ közelében.
Az Ukrajnának ígért segítségeket Zelenszkij úgy jellemezte, mintha két hátralépés után egy nagyot léptek volna előre. „Minden döntés, amelyre mi, majd később mindenki együttesen jut el, körülbelül egy évet késik” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg legalább 300 gépet használ az ukrán légtérben, ahhoz azonban, hogy ezek ellen hatékonyan lépjenek fel, legalább még 120–130 gépre lenne szüksége Kijevnek. Ebben segíthetnek majd azok az F–16-os repülőgépek, amelyeket a nyugati szövetségesek ígértek az országnak.
Ezt most nem tudják biztosítani? Oké… visszatérve a repülőgépekhez, amelyek a szomszédos NATO-országok területén vannak: emeljék fel őket, lőjenek velük célpontokra, védjék a civileket
– mondta az ukrán elnök a Reuters szerint. Hozzátette: „Meg tudják ezt csinálni? Biztos vagyok benne, hogy igen.” Majd elmondta, hogy véleménye szerint ez nem jelenti azt, hogy a NATO-országok bevonnák magukat a háborúba.
Az ukrán vezető azt is elmondta, hogy Kijev tárgyalásokat folytat nemzetközi partnerekkel arról, hogy fegyvereikkel csapást mérjenek az orosz haditechnikai eszközökre a határon és az orosz területen belül is.
A Reuters emlékeztet, hogy az Egyesült Államok ellenállt az ukrán felhívásnak, hogy rakétáit nemzetközileg elismert orosz terület ellen használja, ami a Nyugaton az eszkaláció veszélye miatti aggodalmakat tükrözi, miközben arra is törekszik, hogy Kijev győztesen kerüljön ki a harcból.
Zelenszkij a lapnak azt is elmondta, hogy miután Harkiv területén megindult az orosz offenzíva, gyorsan reagáltak, és az ellenőrzésük alatt tartják. Szerinte a világnak nem szabad elfelejtenie, hogy Oroszország keleten is keményen nyomul.
Az ukrán erők most is megfeszített munkát folytatnak a több mint 1000 kilométer hosszú frontvonalak mentén, de időbe telik, amíg az újonnan toborzottakat felkészítik a harcra egy új mozgósítási akció keretében
– mondta az interjúban Zelenszkij.
Az amerikai politikai helyzettel és a közelgő választásokkal kapcsolatban az ukrán elnök elmondta, hogy nem lát „maximális kockázatot” a novemberi választásokon bekövetkező esetleges kormányváltásból, annak ellenére, hogy a republikánus elnökjelölt, Donald Trump az Ukrajnának nyújtott segítség ügyében szkeptikus. „Nem hiszem, hogy a republikánusok ellenzik az Ukrajnának nyújtott támogatást, de néhány üzenet, amely az ő oldalukról érkezik, aggodalomra ad okot” – mondta.
Az ukrán elnök kijelentéseivel kapcsolatban kérdeztük Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértőt, aki elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben felfokozottnak tartja az ukrán elnök kijelentéseit. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint korábban Emmanuel Macron francia elnök kijelentései is ilyenek voltak, amelyekben arról beszélt, hogy francia katonákat küldene Ukrajnába.
„Egyáltalán nem tartom reálisnak ezeket a kijelentéseket, inkább egyfajta stratégiai bizonytalanság része” – fogalmazott a szakértő, aki emlékeztetett, hogy a háború első hónapjaiban Ukrajna kérte a Nyugattól, hogy zárják le a légteret, és a NATO gépei segítsenek Ukrajnának a védekezésben.
Nyilván Ukrajna szempontjából – bármennyire rosszul hangzik – nekik jó, ha megpróbálják belerángatni a Nyugatot is a háborúba, hiszen az ország megvédése szempontjából minden segítségre és támogatásra szükségük van. Ilyen szempontból az ukrán elnök ezt a feladatot próbálja elvégezni, amikor minden lehetséges eszközt megpróbál beszerezni
– fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. Ugyanakkor hozzátette, nem látja azt, hogy ennek bármi realitása lenne. „Már önmagában az is nagyon nehezen ment, hogy a Nyugat valamiféle jóváhagyást adjon, hogy az általuk átadott katonai eszközök segítségével maguk az ukránok mérjenek csapást orosz területekkel szemben” – fogalmazott, emlékeztetve, hogy egyedül Nagy-Britannia adott ilyen engedélyt Kijevnek.
A szakértő elmondta, hogy az amerikai kommunikáció része volt, hogy ezt a fajta ellencsapást meglebegtették abban az esetben, ha Oroszország nem konvencionális katonai eszközökhöz nyúlna. Elmondta, ez a fajta lehetőség arra az esetre van fenntartva, ha Moszkva például nukleáris támadást hajtana végre. „Ha ezt a fajta nyomásgyakorlási potenciált is elveszítjük, akkor sokkal nehezebb lesz tárgyalni Oroszországgal” – vélekedett.
Ukrajnának 150–170 vadászgépe volt a háború előtt – ismertette a szakértő, aki szerint ugyan pontosan nem lehet tudni, hogy mára mennyi maradt ezekből, de egyes szakemberek szerint az ukrán légierő jelenleg 70–100 géppel rendelkezhet.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, Ukrajna 2024. május 20-án. Fotó: Gleb Garanics / Reuters)