Minden amerikai zsebét érintő kérdéshez érkezett az elnökválasztási kampány. A jövő év végén ugyanis hatályát veszti a Donald Trump által 2017-ben törvénybe foglalt adócsökkentés nagy része. Kihívóként további enyhítéseket helyezett kilátásba, miközben a regnáló elnök, Joe Biden a vállalkozások és a leggazdagabbak adóterheinek emelését szorgalmazza.
„Biden adóemelése helyett én a közép-, a felső és az alsó osztálynak, illetve az üzleti világnak a Trump-féle nagy adócsökkentést fogom adományozni” – beszélt magáról harmadik személyben a potenciális republikánus kihívó egy New Jersey-ben minap megtartott kampányrendezvényen.
Bármely jelölt nyer a novemberi elnökválasztáson, jövőre felül kell vizsgálnia az adópolitikát, mert 2025 végén lejárnak a személyi jövedelemadó 2017-ben, még Trump elnökségének idején törvénybe foglalt csökkentései – hacsak a kongresszus nem dönt másként.
Joe Biden már most kilátásba helyezte, hogy megszünteti az évi 400 ezer dollárnál, napi árfolyamon 143 millió forintnál nagyobb bevételt elkönyvelő háztartások adókedvezményét, nagyobb adóval sújtja a gazdag amerikaiakat, és több adót vet ki a nagyvállalatokra.
A jövő év végén lejárnak az ingatlanadó korlátozásai és a cégtulajdonosok engedményei is, amelyeket sokan azért bírálnak, mert eltorzítják a magas jövedelműek adókedvezményeit.
Trump bejelentése igazolja, hogy nagy hangsúlyt fektet az adócsökkentésre – még a legjobban keresők és a vállalkozások esetében is.
Hivatalos adópolitikájának részleteit még nem tette közzé.
A tanácsadóival rendszeresen konzultál, akik felvetették az egykulcsos adó és az illetékek egyéb mérséklésének ötleteit is. Ő maga az év elején fontolóra vette a 21 százalékos társasági adó megtartását, holott hivatali ideje alatt még 15 százalékra tervezte csökkenteni.
Már az idei Tax Day, az úgynevezett adónap – így nevezik az Egyesült Államokban a közterhek bevallásának határidejét, amely általában április 15-re esik – arról tanúskodott, hogy a két potenciális jelöltnek merőben eltérő elképzelései vannak az amerikai adópolitika alakításáról.
A határidő utolsó napján Joe Biden közzétette, hogy feleségével, Jill-lel együtt az éves bruttó bevételük 619 976 dollár volt, amire 23,7 százalékos szövetségi jövedelemadót fizettek.
Már akkor jelezte, hogy szerinte a gazdagoknak nagyobb részt kellene vállalniuk a szövetségi költségvetés hiányának csökkentésében, illetve a szegényebb rétegeknek és a középosztálynak szánt programok finanszírozásában.
Büszkén mondta, hogy több évtizedes közszolgálati pályafutása során jobbára nem tett szert extra bevételre Trumppal ellentétben, aki több száz millió dollárt örökölt apjától, amiből saját tévéműsorát és elnökválasztási kampányát is finanszírozhatta.
Harminchat éven át a kongresszus legszegényebb képviselője voltam
– mondta az elnök, aki majdnem ledolgozta támogatottsági hátrányát kihívójával szemben.
Tényleg gazdag vagyok
– ezt jelentette ki viszont Donald Trump 2015-ös kampányában.
Ő egyébként 2018-ban több mint 24 millió dollárt keresett, és ennek durván 4 százalékát fizette be szövetségi jövedelemadóként.
Azzal érvelt: az adózás újabb számait azért nem kell közzétenni, mert a választók korábbi pénzügyi információk alapján amúgy is belelátnak a zsebébe. Szerinte a gazdagok adójának alacsonyan tartása több munkahelyet teremt, az adóemelések viszont összeroppantanák a rekordmagas inflációból éppen kilábaló gazdaságot.
Az adókedvezmények meghosszabbítása 3800 milliárd dollárral növelheti az államadósságot – ezt állapította meg a Felelős Szövetségi Költségvetés bizottsága tavalyi elemzésében.
„Emelje fel a kezét, aki igazságosnak tartja az adózási rendszert!” – mondta Biden washingtoni beszédében áprilisban.
Trump a behozatali vámok növelésével ellensúlyozná a hiányt, ez azonban áremelkedéssel sújtaná a fogyasztókat.
Változatlanul kitart az adócsökkentés mellett annak ellenére, hogy hivatali ciklusában növekedett az államadósság.
A legtöbb közgazdász szerint az adócsökkentés nem képes elegendő növekedést generálni az államadósság mérsékléséhez. Az adócsökkentéssel, vámemeléssel és a bevándorlás korlátozásával járó „teljes Trump-politika” fékezi a fejlődést és gerjeszti az inflációt – áll az Oxford Economics elemzésében.
(Borítókép: Donald Trump 2024. május 11-én. Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images)