Görögország több ezer egyiptomi munkást enged be annak érdekében, hogy enyhítse a mezőgazdasági szektorát sújtó munkaerőhiányt.
A görög Migrációs és Menekültügyi Minisztérium május 10-én azt közölte, hogy Görögország a nyáron megkezdi az egyiptomi mezőgazdasági munkások beengedését, hogy ideiglenesen segítsék az ország termelését a munkaerőhiány csökkentése érdekében kötött görög–egyiptomi megállapodás alapján. Ez utóbbi célja az illegális migráció felszámolása és a legális migráció elősegítése.
Egy évtizednyi hanyatlást követően a görög gazdaság az előrejelzések szerint idén mintegy 3 százalékos növekedést produkál majd, ami messze meghaladja az eurózóna 0,8 százalékos átlagát. Azonban, hogy a növekedés fenntartható legyen, a mediterrán országnak több tízezer munkavállalót kell találnia az olyan különböző ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a turizmus és az építőipar. A munkások hiányának okai összetettek, de kétségtelenül hozzájárultak a gazdasági válság kísérőjelenségei – mint például a népességcsökkenés és az elvándorlás –, amelyek miatt most külföldi munkaerő behozatalára kényszerülnek.
Görögország körülbelül 5000 egyiptomi mezőgazdasági idénymunkást fog alkalmazni egy 2022-ben aláírt egyezménynek köszönhetően. A görög szaktárca közleményéből kiderül, hogy az együttműködést kiterjesztenék a görög építőiparra és a turisztikai szektorra is. A migráció régóta megosztó kérdés Görögországban, de a terv széles körű támogatást élvez munkáltatói részről.
Görögország az elmúlt időben többször is kért támogatást az Európai Bizottságtól, hogy új megállapodást kössön Egyiptommal az afrikai arab országból érkezett illegális bevándorlók hazaszállításáról, miután komolyan megugrott azon egyiptomiak száma, akik Krétán keresztül próbáltak bejutni az országba.
Dimitrisz Kairidisz görög migrációs és menekültügyi miniszter elismerte , hogy Egyiptom történelmileg döntő fontosságú, stabilizáló szerepet játszott egy változékony régióban, különösen a migráció megfékezésében. Egyiptomi tisztviselők pedig nemzetközi fórumokon is hangoztatták, hogy országuk elismerést érdemel, amiért 2016 óta nagyrészt megállította a Földközi-tenger északi partjairól Európába induló bevándorlókat. Bár azt is fontos hozzátenni, hogy Egyiptom ezt nem önzetlenül tette, ugyanis a különböző nemzetközi szereplők (például az EU, az IMF, vagy az Egyesült Arab Emírségek stb.) már évek óta hatalmas összegekkel támogatják az észak-afrikai arab országot.
Az Európai Unió szerint a MENA régióban (Közel-Kelet és Észak-Afrika) tapasztalható gazdasági válságok, a folyamatban lévő háborúk és a térségben tapasztalható instabilitás miatt idén sokkal többen hagyhatják el a hazájukat és érhetik el az európai partokat. Ennek megakadályozása érdekében egy majdnem 7 és fél milliárd eurós finanszírozási csomagot jelentettek be márciusban. Ezt az összeget – több ütemben – az illegális migráció megfékezésében meghatározó szerepet betöltő Egyiptom részére folyósítják majd. A megállapodás 5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásról, 1,8 milliárd euró értékben történő beruházásokról és 600 millió eurós támogatásról szól a következő három év alatt.
Az európai kormányok már régóta aggodalommal tekintenek az Egyiptomban tapasztalható instabil viszonyokra, amelyet részben a közelmúlt gazdasági sokkjai idéztek elő. A Hamász–Izrael-háború nagy veszteségeket okoz az egyiptomi turizmusnak és a Szuezi-csatornán zajló nemzetközi tengeri kereskedelemnek is. Ezenfelül az Egyiptomban ideiglenesen vagy véglegesen berendezkedett 9 millió menekült és bevándorló is komoly terhet ró az egyébként sem túl szilárd gazdasági környezetre.
A különféle problémákra reagálva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) március elején beleegyezett egy 8 milliárd dolláros hitelcsomagba, amit az Egyesült Arab Emírségek 32 milliárd eurós befektetéséről szóló bejelentése követett. Éppen ezen problémák miatt is, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és más európai vezetők is nemrégiben Kairóba látogattak, hogy „stratégiai partnerséggé” emeljék az EU és Egyiptom közötti kapcsolatokat.
Nem mindenki fogadta azonban pozitívan az Egyiptomnak szánt pénzügyi segítséget. Jogvédő csoportok bírálták az Abd el-Fattáh el-Szíszi elnöknek nyújtott nyugati támogatást, mert szerintük az ország vagyonát megalomán építkezésekre költi, ahelyett, hogy következetes gazdaságpolitikát folytatna. Emellett sokan azzal érvelnek, hogy a kibocsátó és harmadik országokkal kötött uniós egyezmények nem veszik kellően figyelembe az illegális migráció kiváltó okait és nem jelentenek hosszú távú megoldást a problémára.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Egy férfi olajbogyót szüretel az athéni Spata faluban Görögországban 2023. november 7-én. Fotó: Costas Baltas / Anadolu / Getty Images)