Svédország, Finnország és Litvánia is aggódik amiatt, hogy Oroszország a Balti-tengeren kiterjesztheti területeit. A The Moscow Times szerint félelmük nem is alaptalan, hiszen egy védelmi minisztériumi dokumentumra hivatkozva azt állítják, hogy a Finn-öbölben és Kalinyingrád körüli területeket kíván belvizekké nyilvánítani a Kreml.
A The Moscow Times című orosz lap szerint a védelmi minisztérium úgy döntött, hogy
egyoldalúan kiterjeszti fennhatóságát a Balti-tengeren, ami a Litvániával és Finnországgal közös államhatárhoz közeli területeket érinti.
Az orosz védelmi minisztérium egyik dokumentuma szerint Oroszország egy, a Finn-öbölben található területet, valamint Baltijszk és Zelenszogradszk városok közelében lévő vizeket akar belvizekké nyilvánítani. A két város a kalinyingrádi orosz exklávéban található.
A finn határon az oroszok a Jähi, Sommers, Holland, Rodsher, Malyy Tyuters és Vigrund elnevezésű szigetek területén, valamint a Narva folyó északi bejárati fokánál akarják kiigazítani a koordinátákat. A litván határon pedig a Kur-földnyelv, a Taran-fok, a Taran-foktól délre eső fok és a Balti-fok területén.
A Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin egyoldalúan és saját hatáskörben akarja eltolni a határokat – és ezt a „jelenlegi helyzettel” indokolja. A jelenlegi orosz határok a Szovjetunió által 1985-ben meghatározott koordinátákon alapulnak – az akkori döntést „hatályon kívülinek” akarja elismerni. Ezek „nem felelnének meg teljes mértékben a jelenlegi földrajzi helyzetnek”, ezért ki kellene igazítani őket.
A LITVÁN KÜLÜGYMINISZTÉRIUM A BILDNEK ÚGY JELLEMEZTE OROSZORSZÁG AKCIÓJÁT, MINT „SZÁNDÉKOS, CÉLZOTT, FOKOZÓDÓ PROVOKÁCIÓT A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK MEGFÉLEMLÍTÉSÉRE”. Hozzátették: LITVÁNIA „ÁTFOGÓ MAGYARÁZATÉRT” BEIDÉZI OROSZORSZÁG KÉPVISELŐJÉT.
A dokumentum közzétételének időzítése robbanásszerű, szinte ezzel egy időben kezdődött az Ukrajna közelében taktikai nukleáris fegyverek telepítését célzó orosz hadgyakorlat. Putyin hadserege bejelentette, hogy megkezdte a meghirdetett gyakorlatot a déli katonai körzetben Iszkander és Kinzsal rakéták és vadászgépek bevetésével.
Oroszország újabb provokációi riadalmat keltenek Európában. A svéd fegyveres erők főparancsnoka, Micael Byden Putyin balti-tengeri hatalmi ambícióira figyelmeztet.
Putyin célja a Balti-tenger feletti ellenőrzés megszerzése. Ha Oroszország átveszi az irányítást, és lezárja a Balti-tengert, az óriási hatással lenne az életünkre Svédországban és az összes többi Balti-tengerrel határos országban. Ezt nem engedhetjük meg
– mondta Byden az újságoknak.
Byden a régi orosz olajszállító tartályhajókra is kitért. „Oroszország környezeti katasztrófát okozhat közvetlenül a küszöbünkön, és balesetnek állíthatja be” – nyilatkozta a svéd hadsereg vezetője. Putyin katonai célokra is felhasználhatná az elöregedett tartályhajókat.
„Nincs jobb módja annak, hogy Oroszország felénk lopakodjon, mint hogy ósdi olajszállítónak álcázza magát. A hajókkal lehallgathatják a kommunikációnkat, titokban szállíthatnak valamit vagy víz alatti szabotázsra használhatják őket” – mondta a svéd erők parancsnoka.
Mihail Goncsar, a Globális Tudományok Központjának elnöke elmondta, hogy 1933-ban, amikor a Kola-öbölbe látogatott Sztálin, és megcsodálta a Jeges-tenger tágasságát, azt mondta: „Mi az a Balti-tenger? Egy üveg. És a dugó nem a miénk. Itt van ez a tenger. Itt kellene lennie a nagy flottának, de nincs. Angliából viszont bármikor itt teremhet egy” – írja az Unian.
Úgy tűnik, Putyin úgy döntött, hogy „tökön ragadja a NATO-t” a Balti-tengeren, véli Goncsar. „De a palack dugója nincs nála! A palack nyaka a Dán-szoros. A dánoknál van a dugó” – írta. Svédország és Finnország már NATO-tagok, a Balti-tenger pedig a NATO és az EU tengere. És a Balti-tengeren keresztül áramlanak az orosz olaj és olajtermékek. „Be lehet tömni az olajszállító tartályhajók forgalmának ezt a torkát, a Balti-tenger tiszta és zöld jelene és jövője érdekében” – tette hozzá.
Az is lehetséges, hogy ugyanúgy járnak el, mint Oroszország a Fekete-tengeren, amikor állítólagos hadgyakorlatok ürügyén nagy területeket zárnak el a hajózás elől. A NATO ugyanezt megteheti a Balti-tengeren is, hosszú időre lezárva a kalinyingrádi exklávé körüli területet
– írta. „Most szorosan követjük a szövetség, elsősorban az Egyesült Államok lépéseit, amely köztudottan antieszkalációs modellt gyakorol Oroszországgal szemben” – egészítette ki.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük ebben a cikkünkben.