A német portál információ szerint három területen is elmozdulás látható, így a NATO egyre nagyobb szerepet vállalna az orosz–ukrán háborúban. Az Ukrajnában történő kiképzésen túl a fegyverszállításokban is elmozdulás látható. Egyes tagállamok szerint pedig egyenesen jöhet az ukrajnai misszió.
Egyes NATO-államok közvetlenül Ukrajna segítségére sietnek az orosz hadsereggel szembeni védekezésben? A Bild információi szerint több országban is van elmozdulás ebben a kérdésben. A lap azt írja, még semmi sem dőlt el, azonban szóba került
A fentiekre jó példa a litván külügyminiszter pénteki nyilatkozata: „Litvánia készen áll arra, hogy részese legyen egy olyan koalíciónak, amelyet Franciaország vagy egy másik ország vezet, és amely ukrán területen folytathatna kiképzést”.
Később hozzátette: szerinte ez nem vezetne eszkalációhoz, hiszen nem lenne katonai küldetés. „Ugyanakkor biztosítaná, hogy a kiképzés hatékonyabban folytatódjon, közelebb ahhoz, ahol a csapatokra szükség van, és könnyebb logisztikával lehetne végrehajtani”.
Nico Lange, a Müncheni Biztonsági Konferencia katonai szakértője elmondta: „nem szabad egyszerűen félresöpörni azt a kérdést, hogy több százezer ukrán repüljön-e Európában a kiképzés miatt, vagy küldjünk néhány kiképzőt Nyugat-Ukrajnába. Több értelme van és gazdaságosabb, ha küldünk kiképzőket”.
A BILD szerint a fegyverszállításban is elmozdulás látható.
Több NATO-állam – köztük Nagy-Britannia, Kanada és Észtország – kész arra, hogy a jövőben ne csak az ukrán határra, hanem azon túlra is szállítson segélyt. És felmerült Nyugat-Ukrajna NATO-területről történő légvédelmének kérdése is.
A Bildnek két forrás is elmondta: Lengyelország koalíción dolgozik Nyugat-Ukrajna „kiterjesztett légvédelmére”, azonban ezt még nem véglegesítették. A Bildnek adott interjújában a berlini ukrán nagykövet, Olekszij Makejev kiemelte, hogy a „kiterjesztett légvédelem (…) emberek millióit védené meg a NATO és az EU határai közelében”.
A lap hangsúlyozta, az összes NATO-tagállam Ukrajnával kapcsolatos tervével az a probléma, hogy engedélyt kell kapni Amerikától, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Ráadásul szerintük Olaf Scholz német kancellár kritikusan viszonyul az Ukrajnának nyújtott közvetlen segítséghez. Az Ukrajna közös légvédelmére vonatkozó terveket a következő szavakkal utasította el: Nincs benne semmi észszerűség és értelmetlen.”
A kelet-európai politikusok ezért attól tartanak, hogy a kancellár nyomást gyakorol a Fehér Házra, hogy Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ne járuljon hozzá a NATO közvetlenebb, nagyobb mértékű támogatásra vonatkozó javaslatokhoz.
Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően.
Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ.
Majd a NATO-főtitkár egyúttal szót emelt az ellen, hogy NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.
Eljött az idő, hogy fontolóra vegyük néhány érvényben lévő korlátozás feloldását. Azt látjuk, hogy Harkiv megyében a frontvonal és a határvonal szinte egybeesik, és Ukrajnának nem áll módjában orosz területen lévő katonai célpontokat támadnia. Ez azt jelenti, hogy az ukránoknak meg van kötve a kezük. Orosz területről támadják őket, és nem képesek válaszlépéseket tenni a fegyverhasználatra vonatkozó, érvényben lévő korlátozások miatt.
A főtitkár álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az „agresszor” területén belüli legitim katonai célpontok támadása is az önvédelem része. Stoltenberg bejelentette, hogy az ukrajnai háború egyike lesz azon három fő témának, amelyeket a NATO-tagállamok a Washingtonban tartandó júliusi csúcson megtárgyalnak majd.
Hozzátette, a találkozón a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy a védelmi politikán és a háború elkerülésén dolgozik, egy olyan stratégián, amelyhez be kell vetni a megfelelő erőforrásokat. Emellett kifejtette, hogy az Ukrajnának szánt katonai segélycsomag késlekedése negatív hatással volt a harcokra. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország rendkívül nehéz helyzetbe kerül, ha nem kap további támogatást légvédelméhez.
A katonai támogatás 99 százalékát a NATO-tagállamok biztosították, ami lehetővé tette az ukránok számára, hogy felszabadítsák az Oroszország által még a háború kezdetén elfoglalt területek 50 százalékát – fogalmazott a főtitkár és szerint elítélendő, hogy az elmúlt hónapokban ígért segélyeket nem szállították le Ukrajnának.
A főtitkár szerint a NATO-nak növelnie kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítség irányításában és tervezésében betöltött szerepét, és részt kell vennie az ország hosszú távú pénzügyi támogatásában is.
Ugyanakkor Stoltenberg jó hírnek nevezte, hogy az észak-atlanti szövetség államai többet terveznek nemzetvédelmükre fordítani ebben „a veszélyes világban, amelyben a NATO megmutatta, hogy képes alkalmazkodni és változni”.
A főtitkár kiemelte, hogy a NATO 32 tagállama közül 18 már bejelentette, hogy hazai össztermékének (GDP) két százalékát katonai kiadásokra fordítja, egyben reményét fejezte ki, hogy számuk a júliusi csúcsig emelkedni fog – összegezte az MTI.