A brit politikában elsősorban jogásznak tartják. Módszeres profiként, aki a részleteket jól ismeri, az intuíciónak azonban híján van. Azonban az ellenfelei mára már megtanulták, hogy Keir Starmerben több van, mint ami elsőre szembetűnik. És a felmérések szerint – hiszen a Munkáspárt előnye a kormányzó konzervatívokkal szemben jelenleg több mint 20 százalékpont – ő lesz az Egyesült Királyság miniszterelnöke a július 4-i választások után.
„Ha meg akarják érteni Starmer politikáját, nézzék meg az életét, mielőtt politikus lett” – mondta egy őt jól ismerő forrás a Politicónak.
Starmer Londonban született, és a délkelet-angliai, konzervatív túlsúlyú Surrey-ben tanult egy állami iskolában. A Westminsterben az egyszerű gyerekkoráról szóló kijelentések már régóta tréfa tárgyát képezik. Mindezek mögött azonban mélyebb trauma rejlik. Starmer rideg, távolságtartó apja, Rodney teljes munkaidőben ápolta édesanyját, akinél a ritka autoimmun betegséget, a Still-kórt diagnosztizálták, amikor Keir 11 éves volt.
Mindez könnyen magyarázza, hogy Starmer korai jogi pályafutása már a baloldali aktivizmus határát súrolta.
Akkor vált ismertté, amikor két ökoaktivistát képviselt, akik a McDonald'sszal szálltak szembe az 1990-es évek elején. Később vitatott emberi jogi ügyekre specializálódott, és mindig az esélytelenebbekért küzdött. Tory ellenfelei azóta ezek miatt az ügyek miatt azzal vádolták, hogy a terroristák oldalán harcolt. Ahogy Ken McDonald, a brit államügyészség (DPP) korábbi elnöke fogalmazott,
azért lett ügyvéd, hogy a bérlőket képviselje, nem pedig a háziurakat.
Azonban 2008-ban Starmer követte McDonaldot a DPP élén, és az emberi jogok keresztes lovagjából a hatalom képviselője lett. Sokan hasonló változást érzékelnek az általa képviselt politikában azóta, hogy 2020 áprilisában átvette a Munkáspárt vezetését.
Miután 2015-ben bekerült a parlamentbe, Starmer Jeremy Corbyn Munkáspárti vezető alatt árnyék-brexitminiszter lett. Starmer mindig óvatos volt, hogy ne támadja továbbra is népszerű főnökét, de arra is vigyázott, hogy Corbyn feje fölött a pártjában uralkodó Európa-párti érzelmekre apelláljon, és egy második népszavazást szorgalmazott, amely visszafordíthatja az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépésről szóló döntését.
Még 2019 decemberében, miután Corbyn lemondott, a Munkáspárt csaknem egy évszázad óta legsúlyosabb választási vereségét követően, Starmer azt mondta, hogy pártjának nem szabad túl közel kerülnie a politikai középvonalhoz. Baloldali kritikusai szerint azonban ő maga azonnal ezt tette, miután átvette a vezetést. A párt baloldala azóta tovább marginalizálódott a központosított jelöltválasztás miatt, amelyet a Starmer irányítása alatt álló központi pártgépezet kíméletlenül kézben tart.
Útja a csúcsra nem volt véletlen. Két évvel a vezetői posztért való indulás előtt Starmer minden hétfőn titkos előkészítő megbeszéléseket tartott megbízható barátaival és segítőivel.
Ösztönösen munkáspárti politikus, de nem törzsiesen az
– mondta fent idézett ismerőse. Starmer nem rendelkezik saját képviselői klikkel, és sokatmondó módon köztisztviselőket helyezett politikai kulcspozíciókba.
Starmer nyilvános stílusa köztudottan módszeres – gyakran a szárazságig. Saját teljesítményének mikroelemzésével igyekszik fejlődni. Kampánycsapatának az volt az egyik munkamódszere, hogy a miniszterelnöki kérdéseknél, a Sunakkal való heti fő összecsapásakor készült felvételeket nézte vissza, és a felvételt megállítva elemezték, hogy mit csinált jól, és hol lehetne javítani azon, amit mondott.
Óvatos pragmatizmusa a külpolitikára is kiterjed, ahol – baloldali elődjével ellentétben – Starmer gyakran egyetért a kormány irányvonalával. Persze nem mindig. Starmer szorosabb kapcsolatot szeretne az EU-val. De támogatta az Izrael felé kilőtt iráni drónok levadászását, és – miután 2016-ban „visszataszítónak” nevezte Donald Trump megjegyzéseit – most azt mondja, hogy egy munkáspárti kormány együtt fog működni azzal, aki novemberben megnyeri az amerikai választást.
Starmer keményvonalas külpolitikai álláspontja problémákat okozott neki a saját bázisán belül. A Hamász október 7-i támadásait követő kijelentése, amelyben azt sugallta, hogy Izraelnek joga van megszakítani az áram- és vízellátást Gázában, súlyosan rontotta a muszlim és palesztinbarát szavazókkal való kapcsolatát. Később pontosította megjegyzéseit, és azóta tartós tűzszünetre szólított fel. Tanácsadói most arra törekednek, hogy a magánéletben látott nyugodtabb, emberközelibb Starmer képét közvetítsék a nyilvánosság felé.
A 2010-es választások okozta sebek – amikor a toryk (és a választók) a munkáspárti kormányt okolták a gazdasági válságért – még mindig érezhetőek. Starmer nem zárta ki, hogy a munkáspártiak a jövőben adóemeléseket hajtanak végre, amit a konzervatívok ki is használtak. Ezek nélkül azonban a közszolgáltatások javításának mozgástere erősen korlátozott lesz.
Más területeken azonban Starmer támogatói szerint csendes radikalizmusról tesz tanúbizonyságot. Öt év alatt 1,5 millió új otthont ígért, többek között a zöldövezetben – ez egy vitatott helyi kérdés, amely el fogja kaszálni politikai tőkéjének egy részét a jómódú szavazók körében. Az az ígérete, hogy 2030-ig Nagy-Britannia teljes villamosenergia-hálózatát szén-dioxid-mentessé teszi, olyan merész, hogy szinte lehetetlennek tűnik teljesíteni.
Most, hogy a Downing Street már majdnem elérhető közelségbe került, Starmer sikeresen maga mögé állította egykor széthúzó pártjának többségét. Beszélgetéseket folytat mindkét még élő munkáspárti exminiszterelnökkel, Tony Blairrel és Gordon Brownnal. Egyikük sem kap meg mindent, amit akar. Blair olyan új technológiák bevezetését szorgalmazza, mint a mesterséges intelligencia, Brown pedig arra kéri Starmert, hogy legyen nagyvonalúbb a jóléti juttatások terén.
Egyelőre kampányának üzenete egyszerű: 14 év tory „káosz” után itt az ideje a változásnak. A felmérések szerint ez az egyszerű üzenet önmagában elég lehet ahhoz, hogy júliusban beköltözhessen a Downing Streetre.
(Borítókép: Keir Starmer. Fotó: Stefan Rousseau – Pool / Getty Images)