Ez nem tartott sokáig… Johannes Hahn uniós biztos elfogadta a meghívásom, de csak Budapestig hajlandó eljönni, a vita tárgyát képező déli határkerítéshez már nem – így kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter azt, hogy az Indexen vasárnap megjelent információkkal szemben Johannes Hahn költségvetési biztos mégsem nézi meg a határkerítést.
Vasárnap számoltunk be arról, hogy az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa, Johannes Hahn a déli határkerítéshez látogat: „Biztos úr júniusi látogatása az első lépés abba az irányba, hogy Brüsszel nagyobb szerepet vállaljon a határvédelmi költségeinkből” – jelentette be az Indexnek Varga Mihály pénzügyminiszter.
A Szabad Európa információi szerint nem felel meg a valóságnak Varga MIhály állítása. A lap szerint Johannes Hahn az illetékes bizottsági szóvivő útján hétfőn cáfolta, hogy szándékában állna a déli határ meglátogatása.
Majd emlékeztetett, hogy a közelgő magyar EU-tanácsi elnökségre való tekintettel elvileg kész június második felében Budapestre utazni, hogy megbeszéléseket folytasson az EU következő, többéves keretköltségvetéséről.
„Az esetleges budapesti látogatástól eltekintve Hahn biztosnak nem áll szándékában határtérségbe utazni” – pontosított hétfőn az Európai Bizottság.
Később Varga Mihály a Facebookon kommentálta a fejleményeket. A tárcavezető posztjában úgy fogalmazott:
„Ez nem tartott sokáig… Johannes Hahn uniós biztos elfogadta a meghívásom, de csak Budapestig hajlandó eljönni, a vita tárgyát képező déli határkerítéshez már nem.”
A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy arról a schengeni határról van szó, ahol több ezer magyar határőr, rendőr dolgozik azért, hogy az Európai Unió területére senki ne lépjen be illegálisan.
„Bízom a további egyeztetésben, hátha mégis lesz mód a személyes bemutatásra” – zárta bejegyzését.
A migrációs válság kitörésétől kezdődően a tavalyi év végéig a magyar kormány nagyjából 1,6 milliárd eurót fordított határvédelemre, amelyhez az EU kevesebb mint 1 százalékkal járult hozzá. Ez jelenlegi árfolyamon nagyságrendileg 620 milliárd forintot jelent.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte: ez mindenképpen jelentős összeg.
„Viszonyításképpen, ha az Európai Unió utólag a fenti összeg felét biztosítaná, az nagyobb bevételt jelent, mint amelyet a kormány idén a pénzügyi szervezetek befizetéseiből, kisvállalati adóból vagy kereskedelmi adóból vár, míg kiadási oldalon a babaváró támogatás idei 227 milliárd forintos előirányzatát lehet kiemelni, mint viszonyítási alap” – hangsúlyozta az elemző.
VAGYIS JELENTŐS ÖSSZEGGEL TARTOZIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGNAK A HATÁRVÉDELEM MIATT.
Érdemes még egy hasonlatot felhozni: a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak mintegy 43 milliárd euró járna. A Varga Mihály pénzügyminiszter által nyilatkozott 1,6 milliárd euró így annak a közel 4 százalékát jelenti, míg ha csak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokhoz viszonyítjuk, annak több mint 7 százalékát.
A költségvetésen belül a kormányzat szabadon csoportosíthatja át a különböző pénzösszegeket, nagyon kevés pántlikázott tétel van.
„Ebből a szempontból a határvédelem utólagos uniós megtérítése érdemi bevételt jelentene a költségvetésben. Annak révén mérsékelhető lenne a hiány, amely gyorsabb államadósság-mérséklést tenne lehetővé, illetve abból a gazdasági növekedés további támogatása is megvalósulhatna” – összegezte az Indexnek Molnár Dániel.
(Borítókép: Röszkei határátkelő 2020. január 29-én. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI)