A Nemzetgyűlés két héten keresztül tárgyalja az életvégi döntésről szóló friss törvényjavaslatot. A kérdést hatalmas vita övezi a francia társadalomban, Emmanuel Macron elnök ellenállásra és támadásokra számít az új szabályozás miatt, de úgy tűnik, abban oldalaktól független mindenki egyetért, hogy a kérdéssel foglalkozni kell, a hatályban lévő 2016-os törvény pedig mára már elavult.
„A törvényjavaslattal a halál arcába nézünk” – mondta Emmanuel Macron francia elnök arról, hogy benyújtották az élet végi döntésekről szóló friss törvényjavaslatot, amelyet május 27-én kezdett tárgyalni a Nemzetgyűlés. A törvény tervezetét már áprilisban a Miniszterek Tanácsa elé terjesztették. A Le Monde szerint az eutanázia kérdéskörét – ahogyan Karsai Dániel ügye miatt Magyarországon, úgy Franciaországban is élénk viták övezik. Macron egyenesen arról beszélt, hogy rendkívül heves ellenállásra és támadásokra számít az új szabályozás miatt. Franciaországban az élet végi döntéseket jelenleg a 2016-ban elfogadott Claeys–Léonetti-törvény szabályozza, amely előírja, hogy a halálos betegségben szenvedők mély és folyamatos szedációban részesülhetnek haláluk pillanatáig.
„A halálhoz nyújtott segítség valamely halált okozó anyagnak a 6–11. cikkben rögzített feltételek és részletszabályok szerint, az azt kérelmező személy részére való engedélyezésében és a rendelkezésre bocsátás végigkísérésében áll, annak érdekében, hogy e személy azt beadja magának, illetve – amennyiben erre fizikailag képtelen – beadassa magának orvossal, ápolóval vagy egy általa kijelölt, erre hajlandó személlyel. A halálhoz nyújtott segítség a törvény által a büntető törvénykönyv 122-4. cikke értelmében engedélyezett cselekmény” – áll a törvénytervezetben.
Az aktív eutanáziát választó személy a következő feltételeknek kell hogy megfeleljen a javaslat szerint:
A törvénytervezethez 3300 módosító javaslatot nyújtottak be, a vita pedig két héten keresztül tart. Viszonylagos konszenzus van arról, hogy az élet végi döntés szabályait módosítani kell, de vannak, akik szűkíteni, mások pedig kiterjeszteni szeretnék az új törvény hatályát. Az érintett parlamenti bizottság által elfogadott és a Nemzetgyűlés elé beterjesztett szöveg szerint az aktív eutanázia minden olyan felnőtt számára elérhető, aki előrehaladott vagy végső stádiumú, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved. A francia kormány módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy térjenek vissza az eredeti szöveghez, amely súlyos és gyógyíthatatlan, rövid vagy középtávú, életveszélyes prognózissal járó betegségekről szólt. A jobboldali képviselők csak a végstádiumban lévő betegek számára szeretnék fenntartani az eutanázia lehetőségét, a baloldaliak más kóros állapotokra is, de vannak, akik a korhatár 13 vagy 15 évre való módosítását követelik.
A tervek szerint egyetlenegy kezelőorvos kapna felhatalmazást az aktív eutanázia engedélyezésére vagy megtagadására. Egy módosítási javaslat azonban azt szeretné elérni, hogy az érintett orvos „egy több területet átfogó kollegiális eljárás részeként” hozza meg a döntést. Sokak szerint viszont a konzultáció csak megnehezítené az új rendszer működését.
A halált elősegítő anyag beadása is vita tárgya. A tervezet szerint a betegek beadhatnák maguknak a szert, orvos, ápoló vagy az általuk kijelölt önkéntes segítségével, ha egyedül erre már nem képesek.
Egy módosítási indítvány lehetővé tenné, hogy a halálos betegségben szenvedők kiválaszthassanak egy harmadik személyt, aki a halálos szert beadja nekik. A képviselők egy része tiltaná harmadik fél beavatkozását, míg mások csak azt utasítják el, hogy a személy közeli hozzátartó legyen, amit azzal magyaráznak, hogy túl nagy pszichés terheléssel járhat együtt a feladat.
Magyarországon Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan, ALS elnevezésű betegségben szenvedő alkotmányjogász tette közbeszéd tárgyává az élet végi döntés kérdését.
Karsai Dániel 2022 augusztusában szembesült a halálos diagnózissal, tavaly szeptemberben pedig bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert szerinte az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért. Népszavazást is kezdeményezett a kérdésben, de először a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is elutasította kezdeményezését. Ezzel párhuzamosan harcot hirdetett az eutanáziához való jogért. Állapota folyamatosan romlik, hamarosan légzéssegítőre is szüksége lesz ahhoz, hogy levegőt kaphasson.
Személyes és szakmai véleménye szerint az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért, különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát, valamint a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot.
Magyarországon a jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, ezért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely Karsai bejelentése szerint június 13-án hoz ítéletet ügyében.
Magyarországon csak a passzív eutanáziát ismerik el. Ugyanakkor 1998 óta – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint, az emberi méltóság részeként meghatározható önrendelkezési jog alapján – elismerik a passzív eutanáziát. Az aktív eutanázia egyetlen formája sem engedélyezett, a gyógyíthatatlan betegeket – bizonyos körülmények között – kizárólag az ellátás visszautasításának joga illeti meg.
Karsai az Indexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy az öngyilkosság lehetősége nem vetődött fel benne, a magánszférája eltűnt, de a belső világa, a gondolatai még mindig kizárólag az övéi.
(Borítókép: Luis Alvarez / Getty Images)