A Focus német hírportál részletes elemzést közölt az orosz–ukrán háborúról, amelyben a szerző, Ralph D. Thiele körbejárta, milyen lehetőségei vannak Ukrajnának a túlélésre, mielőtt az ország teljesen összeomlana katonailag. A szerző felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna közvetlen katonai támogatása egyértelműen harmadik világháborúhoz vezetne, ezért mindössze egyetlen megoldás van, az azonban csak tűzszünettel érhető el.
A szerző szerint – aki a német hadsereg nyugalmazott ezredese, valamint a berlini Politisch-Militärische Gesellschaft kutatóintézet elnöke – vannak olyan nyugati országok, amelyek azt fontolgatják, hogy saját katonai erővel, logisztikával, kiképzéssel és légvédelemmel támogatnák Ukrajnát. Ez látszólag problémák sokaságát oldaná meg.
A frontvonal mögötti nyugati logisztikai létesítmények radikálisan lerövidítenék a nagy távolságokat a javítások helyszíne – amely jelenleg a szomszédos országokban van – és a front között. Ennek köszönhetően a fegyverrendszereket és a járműveket gyorsan meg lehetne javítani, és azok gyorsan készen állnának az újabb harcra.
A nyugati instruktorok kiképzése ugyancsak hasznos lenne, mivel azzal időt takarítanának meg, és elősegítenék az ukránok személyi tartalékainak biztosítását. A nyugati légvédelem az ukrán légtér számára Lengyelországból nyújtana védelmet az ukrán hátországnak, ahol a fegyvergyártás és -javítás, továbbá a tartalékképzés folyik. Emellett oda érkeznek a nyugati fegyver- és lőszerszállítmányok, illetve a menekültek is menedékre találhatnak.
A Focus szerzője szerint azonban mindez csak elmélet szintjén működik. Gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a nyugati katonai egységek az ukrán fegyveres erők kulcsfeladatait látnák el, amivel a háború részesévé lesznek, és belátható időn belül orosz támadások célpontjává válnak.
Ez lenne a kezdete a közvetlen nyugati részvételnek a háborúban. egy olyan háborús részvételnek, amelyet a német lakosság többsége nem akar. És a német kancellár sem.
A szerző felhívta a figyelmet, hogy tekintettel az egyre porózusabb ukrán frontra és a nyugati támogatásra – amelyre 2027/2028-ig szükség lesz ahhoz, hogy a védelmi ipari bázis megvalósíthassa a „fordulópontot” – itt az ideje a fegyverszüneti tárgyalásoknak, a konfliktus táplálását pedig azonnal be kell fejezni.
Ralph D. Thiele felhívta a figyelmet, hogy a légvédelem példája jól mutatja, mennyire nehéz a helyzet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna teljes lefedettségéhez 25 Patriot-rendszerre van szükség.
Ez körülbelül nyolcszorosa a jelenlegi ukrán arzenálnak, és több mint kétszerese annak, amit az amerikai gyártó, a Raytheon egy teljes év alatt képes előállítani.
Ukrajnának jelenleg csak három Patriot-százada van, amelyek közül az egyiket nemrégiben megsebesítette egy orosz légicsapás.
Oroszország Ukrajna gyenge légvédelmét használja fel olyan stratégiai célpontok felszámolására, mint a légvédelmi rendszerek és az ukrán hátország erőművei. Ez növeli a Patriot-rendszerek sebezhetőségét, mivel azoknak együtt kell működniük más légvédelmi rendszerekkel ahhoz, hogy sikeresek legyenek.
Ráadásul magukra hagyva könnyen esnek áldozatul az egyre kifinomultabb orosz drónoknak. Emiatt Ukrajna légi fenyegetésekkel szembeni sebezhetősége idővel tovább romlik.
Miközben az amerikai ipar nem tudja belátható időn belül nagy mennyiségben előállítani a drága Patriot-rakétákat, Oroszország folyamatosan Sahíd-drónokat, Iszkander- vagy Kinzsal-rakétákat gyárt, a szovjet időszakból származó repülőgépeit pedig rendkívül olcsón korszerűsíti, és siklóbombákkal szereli fel.
A Focus szerzője szerint a már Ukrajnában telepítetteken kívül Németország hamarosan újabb radarrendszereket küld az alacsony magasságban fenyegető veszélyek észlelésére, valamint egy további rendszert a drónok elfogására, de ez sem segít sokat Ukrajna légvédelmén.
Ahogy Ukrajnának és a Nyugatnak azzal is szembesülnie kellett, hogy a Leopard és Abrams tankok sem legyőzhetetlenek a csatatéren, úgy a Patriot-rendszerek sem jelentenek csodaszert Ukrajna rendkívüli sebezhetőségének kezelésére.
Ennek a konfliktusnak Ukrajna számára pozitív kimenetele katonai segítséggel nem lehetséges. Az USA közvetlen katonai beavatkozása pedig nukleáris konfrontációt kockáztat Oroszországgal
– írja a szerző.
Végezetül Ralph D. Thiele feltette a kérdést, hogy mit lehet tenni? Arra a következtetésre jutott, hogy fordulópontra van szükség a fegyveriparban. Azonban miután a Nyugatnak ehhez időre van szüksége, az ukrajnai katonai helyzet pedig rendkívül bizonytalan, ezért sürgőssé válik a tűzszünet Ukrajna számára.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit csütörtökön is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Egy ukrajnai tüzérségi állás, Kupjanszk külterületén 2024. április 21-én. Fotó: Thomas Peter / Reuters)