Brüsszel júliusban 3 milliárd eurós pénzügyi segélyt folyósít Ukrajnának. Az összeg egésze az Európai Unió pénzügyi intézményeiben zárolt orosz vagyon kamataiból származik. Az Egyesült Államok azonban még ennél is többet akar megcsapolni a pihentetett forrásokból, ami meglepő módon heves ellenérzéseket váltott ki a vezető európai szakpolitikusokból.
A világ vezető demokratikus hatalmait tömörítő G7 legfontosabb gazdasági tisztviselői a hétvégén az olaszországi Stresában tanácskoztak. Az észak-olasz városban tartott nemzetközi fórumon szóba került az elmúlt években befagyasztott mintegy 260 milliárd eurónyi orosz vagyon sorsa is.
Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek képviselői kulcsfontosságú lépésről döntöttek: közös nyilatkozatban kötelezték el magukat amellett, hogy a zárolt orosz vagyonból származó hozamokat Ukrajna háborús erőfeszítéseire fogják költeni.
A közzétett dokumentum jelenleg csak szimpla formaság, azonban megágyazhat annak a Washington által szorgalmazott átfogó transzatlanti tervnek, amely akár 50 milliárd euró hitelhez juttathatja az Oroszország által megtámadott keleti szomszédunkat. Ukrajna jelenleg komoly problémákkal néz szembe, ugyanis mind az Európai Unióban, mind az Egyesült Államokban sok időt vett igénybe az újabb pénzügyi segélyekről szóló politikai megállapodás.
Két évvel ezelőtt az Európai Unió és az Egyesült Államok 260 milliárd euró értékű orosz vagyont zárolt. A befagyasztott pénzeszközök listája hosszú. A szankciók kertében a Kreml-szimpatizáns orosz oligarchák nem férhetnek hozzá magánvagyonukhoz, az orosz cégek a nyugati befektetéseikhez, valamint az orosz jegybank sem a NATO-országok pénzügyi intézményeiben elhelyezett devizatartalékhoz.
A közelmúltban a politikusok az Atlanti-óceán mindkét partján pedzegették, hogy ezt az elképesztő mennyiségű – Magyarország éves nemzeti össztermékének mintegy kétszeresét kitevő – pénzt valamilyen formában Ukrajna megsegítésére kellene költeni. Ahogy arról az Index októberben beszámolt, a tagországokat tömörítő Európai Tanács akkori ülésén született is egy jelentős lépés ez ügyben. Az uniós kormány- és államfők támogatták a terveket, hogy az EU-ban jegelt orosz vagyon profitját Ukrajna háborús kárainak enyhítésére költsék, azonban utána hónapokig ültek rajta – köszönhetően a magyar kormány vétóinak is.
A jegelt orosz vagyon több mint háromnegyede (azaz 210 milliárd euró) jelenleg európai pénzügyi intézményekben pihen – a legtöbb a belga Euroclear elnevezésű értéktárnál. A vagyonkezelő viszont a lejárt értékpapírokat újra befekteti, és ezzel egész szép profitokat termelt az utóbbi két évben.
Az Európai Unió ezt a hasznot akarta a megtámadott ország javára megadóztatni. Azonban egy ideig az Európai Központi Bank, valamint Németország és Franciaország is ellenállt a lépésnek, mert attól tartottak, hogy az megrendítené a kontinens piacát, és gyengítené az euró tartalékvalutaként betöltött pozícióját.
Hónapokig tartó európai egyeztetés után végül a tagországok múlt héten mégis megállapodtak abban, hogy rendkívüli adót vetnek ki az Euroclear által termelt nyereségre, és az így befolyó évi 3 milliárd eurót Ukrajna megsegítésére költik. Az Európai Unió júliusban utalja el az első 3 milliárdos támogatást Kijevnek.
Zelenszkijék az idei hozzájárulás 90 százalékát fordíthatják majd harcászati eszközök beszerzésére.
A megállapodásról érdemes tudni, hogy abba többféle garanciát is beépítettek, amelyek az uniós adófizetők érdekeit védik. Például az elköltés arányát Brüsszel minden év elején felülvizsgálja majd, és a háború befejezését követően az évenkénti segélyt automatikusan csak az ukrán gazdaság újjáépítésére lehet felhasználni.
Az orosz hozamok megcsapolása és kiutalása Ukrajnának európai magánakció volt. Washingtonnak azonban még ennél is nagyszabásúbb tervei vannak az elképesztő méretű befagyasztott orosz vagyon profitjaival. Joe Biden amerikai elnök célja, hogy a G7-csoport állam- és kormányfői a következő, júniusi ülésükön fogadjanak el egy erről szóló megállapodást.
A CNN értesülései szerint jelenleg a legnagyobb esélye egy amerikai javaslat megvalósulásának van. A terv szerint Washington és Brüsszel előre kivenné a következő 20 évben keletkező hozam egy részét az orosz vagyonnal foglalkozó értéktárakból (például a korábban említett Euroclearből), és hitel formájában átadná Ukrajnának.
A nyugati vezetők most úgy vélik, hogy ez az új terv akár 50 milliárd dollárnyi pluszforrást eredményezhet Ukrajnának, azonban a részleteket még ki kell dolgozni.
A támogatók szerint a módszer azért is előnyös, mert ha Kijev nem tudja visszafizetni a gigantikus hitelt, és/vagy Oroszország az esetleges háborús jóvátételt nem hajlandó törleszteni, fedezetként még mindig ott lesz a lefoglalt orosz vagyon. Legalábbis elméletben.
Leginkább az, hogy Bidenék túl sokat kérnek az Európai Uniótól. A befagyasztott orosz vagyonnak csak elenyésző része pihen amerikai pénzügyi intézményekben, így egy ilyen hitelkonstrukciónál a fő kockázatot az öreg kontinens és pénzintézetei vállalják. Az unió vezető országainak pedig komoly aggályai vannak ezzel kapcsolatban.
A francia pénzügyminiszter a G7-találkozó után hangsúlyozta, hogy a tervezet jelenlegi formájában konkrétan veszélyes. Például, ha egy esetleges békeszerződés kikötné, hogy a szankciókat fel kell oldani – amivel együtt a befagyasztott vagyonokat is fel kell olvasztani – a hitel biztosítékaként funkcionáló orosz tőke kicsúszna Brüsszel kezei közül.
A legrosszabb esetben olyan helyzet is előállhat, hogy Európa eladósítja magát orosz piaci szereplőknek, Ukrajna pedig Európának és az Egyesült Államoknak.
Ez a veszély csak akkor kerülhető el, ha a befagyasztott orosz vagyon még legalább húsz évig lekötve maradna a vagyonkezelőknél. De még ebben a kedvező esetben is fennállna annak a veszélye, hogy hitelt végül az európai adófizetőknek kell visszafizetnie a hitelezők számára. Ilyen helyzet akkor fordulhat elő, ha az orosz vagyon idővel elkezdne kevesebb profitot termelni, mint amivel ennél az „előre felvételnél” az EU és Washington számolt. Értelemszerűen a potyára felvett pénzeket vissza kellene fizetni a hitelezőknek – azaz a pénzintézeten keresztül szintén az oroszoknak.
Mindemellett ott van az az apróság is, hogy a háborúból lábadozó Ukrajna valószínűleg elég sokáig nem lesz képes törleszteni Európa felé, tovább erősítve annak az esélyét, hogy a hitelt az európaiak fogják visszafizetni.
A felsorolt aggályok miatt bárminemű megállapodás előtt a francia, olasz, és a német gazdasági tisztviselők garanciákat várnak a tengerentúli partnerektől, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén Európa nem egyedül fogja állni a számlát.
További komoly kérdés, hogy a G7 és az amerikai pénzügyminisztérium mégis hogyan tervezi letolni az európai partnerek torkán ezt a rendkívül kockázatos tervet. A múlt héten elfogadott 3 milliárdos támogatást is csak nagy nehezen, hónapokig tartó egyeztetés után sikerült keresztülvinni a 27 tagállamon és az európai intézményeken. Egy ilyen kockázatos hitelkonstrukciót áttolni a brüsszeli döntéshozókon még ennél is pokolibb diplomáciai munka lesz – számolt be a Politico.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az unió miért csak a profitokat veszi el az oroszoktól, hiszen ott van 210 milliárd euró, amiből a végtelenségig lehetne fegyverezni Ukrajnát. (Oroszország évente ennek a pénzek kevesebb mint a felét, 100 milliárd eurót fordítja a hadseregére.)
Kezdetben Ukrajna támogatói az európában jegelt orosz vagyon teljes elkobzását és Kijevbe történő átutalását követelték.
Ettől a tervtől azonban Európában eddig elzárkóztak, mert a döntéshozók többsége úgy ítélte meg, hogy több kárt okozna, mint hasznot. Az ellenzők szerint a teljes elkobzás veszélyeztetheti az euróövezet pénzügyi stabilitását. Aggodalmaik szerint ha a befektetők látják, hogy az unió ilyen nagy mértékben beavatkozhat a kontinens gazdaságba, megijedhetnek, és máshová tehetik a pénzüket – írja a The Washington Post.
Más vélemények szerint viszont a nemzetközi jog felhatalmazhatja Brüsszelt, hogy ilyen ellenintézkedést tegyen Moszkvával szemben. A jogi érvelés szerint
a Kreml a megszállással megsértette Ukrajna szuverenitását, így egyáltalán nem lenne törvénytelen, ha Brüsszel nem tartaná tiszteletben az orosz piaci szereplők és Oroszország pénzügyi érdekeit, szuverenitását.
Ennek ellenére az új amerikai terv szintén érintetlenül hagyná az oroszok befagyasztott alapvagyonát. Ahogy említettük, a konstrukció csak a keletkező nyereséget érinti, ezeket a profitokat húsz évvel megelőlegeznék. Ezekhez a hasznokhoz az oroszok a szankciók miatt természetesen amúgy sem férhetnének hozzá.
Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen viszont jobb ötletnek találná, ha az Európában várakozó orosz vagyont teljes egészében lenyelné az unió és Ukrajna. Az Egyesült Államok vezető szakpolitikusa szerint a pénznek részét kellene képeznie a Kremltől remélt háborús jóvátételnek. Yellen úgy gondolja, hogy az orosz hadsereg által Ukrajnában okozott károk mértéke már így is messze meghaladja a zárolt vagyon összegét.
Álláspontja szerint a lefoglalására valószínűleg elkerülhetetlenül szükség lesz az újjáépítéshez, pláne, ha Moszkvától nem sikerül, vagy nem elég jóvátételt sikerül kicsikarni.
A nagyszabású, de jelenleg képlékeny elképzeléseket felváltó konkrétumok csak június 15-én, a G7 éves csúcstalálkozójának végén hangozhatnak majd el. Azonban addig az sem mindegy, hogy mi történik a frontvonalon.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fognak, miután közös sajtótájékoztatót tartottak Kijevben, Ukrajnában 2023. május 9-én. Fotó: Vladimir Shtanko / Anadolu Agency / Getty Images)