A külgazdasági és külügyminiszter Prágában foglalta össze a NATO informális külügyminiszteri ülésén elhangzottakat: eszerint a józan ítélőképesség teljes hiányára mutató megszólalások hangzottak el és már csak a június 9-ei európai parlamenti választásban lehet bízni, ahol az emberek világossá tehetik, hogy nem akarnak háborút.
A józan ítélőképesség teljes hiányára mutató megszólalások hangzottak el, Magyarország azonban nem fogja engedni, hogy ez az őrület beszippantsa a háborúba – így foglalta össze Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy prágai sajtótájékoztatón a NATO informális külügyminiszteri ülésén elhangzottakat.
A miniszter arról számolt be, hogy a tanácskozáson abszolút háborús hangulat uralkodott.
Összegzésként azt mondta, hogy a „háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”, és a kérdés, hogy maradt-e még esély ennek a megállítására. A tárcavezető úgy véli, az „egyetlen vészfék” a háború eszkalálódásának megfékezésére jelenleg a június 9-ei európai parlamenti választás, „ahol az európai emberek, köztük a magyar választópolgárok is világossá tehetik a kormányaik számára, hogy nem akarnak hosszú távon háborúban élni Európában” – hangoztatta.
Azok az előkészítő lépések, amelyek részben már történnek is, egy hosszú, sokéves háborúra történő berendezkedés előkészítő lépései. A tagországok jelentős része elérte azt a hangulatát, hogy most már gyakorlatilag semmifajta, korábban tiszteletben tartott észszerű korlátozást nem tart önmagára nézvést kötelezőnek
– foglalta össze.
Sérelmezte azt is, hogy „újabb veszélyes ötletek kerültek napirendre”, bejelentették például, hogy az ukrán hadsereg ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai fegyverekkel, ez többé nem tabu.
De azt a felvetést is problémásnak minősítette, amelynek alapján nyugati szakértőket vezényelnének Ukrajnába a katonák kiképzése céljából, valamint kitért arra, hogy majdnem minden résztvevő további fegyverekről, támogatásokról beszélt. De emellett felmerült az is, hogy a NATO magas rangú képviselőt delegáljon Kijevbe.
Azt is elárulta, hogy az észak-atlanti szövetség a hosszú távú pénzügyi elkötelezettségen dolgozik, így most az a javaslat, hogy évente 16 ezer milliárd forintot kellene elkülöníteni erre a célra. Szijjártó erre válaszul jelezte, hogy Magyarország a kötelező pénzügyi részvételt csak abban az esetben fogadja el, amely a washingtoni szerződés szerint a NATO alapvető működéséhez tartozó funkciókat illeti „az pedig, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé”.
– tudatta, hozzátéve, hogy magyar katona nem vehet részt ilyen NATO-műveletben.
Magyarország a háborúból ki akar maradni, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ki is tudjunk maradni, nem engedjük, hogy ez az őrület minket is beszippantson a háborús készülődésbe és magába a háborúba
– mondta.