A vietnámi nemzetgyűlés To Lam addigi közbiztonsági minisztert választotta új államfővé, miután elődje, az ország politikai és üzleti elitjét mélyrehatóan megtizedelő korrupcióellenes kampány keretében lemondásra kényszerült.
A délkelet-ázsiai országot március óta különösen látványos politikai zavarok sújtják: számos vezető távozott vagy távolították el gyorsan a pozíciójából. Mi történik a párt- és államszervezés, illetve a gazdasági reformok terén a Kína mintáját követő országban?
A 100 milliós ország lakosságának mintegy 5 százaléka tagja a Vietnámi Kommunista Pártnak. Közülük 180 Központi Bizottsági tag rendelkezik jelentős hatalommal, míg a jelenleg 18 tagú Politbüró a fő döntéshozó szerv. A Politbürót az úgynevezett „Négy Pillér” vezeti, akik – rang szerint felülről haladva – a párt főtitkára, az államelnök, a kormányfő és a nemzetgyűlés elnöke.
A hatalom decentralizálása jegyében a főtitkár mindig észak-vietnámi, míg a fennmaradó tisztségek betöltői más régiókból is származhatnak. A párt fenntartja, hogy bármilyen egyéni vagy csoportérdekkel szemben mindig a nép érdekeit helyezi előtérbe, és elutasítja a „nemzeti egységet” aláásó frakciópolitika említését is. Mindazonáltal a közelmúltbeli személycserék a belső hatalmi egyensúly felborulásával járó tevőleges frakcióküzdelmekre utalnak.
2024 márciusban az akkori elnök, Vo Van Thuong , akit Nguyen Phu Trong pártfőtitkár utódjelöltjének tekintettek, a párt szabályainak megsértése miatt alig egy év után lemondott posztjáról. Áprilisban aztán Vuong Dinh Hue , a nemzetgyűlés elnöke, a csúcspozíció egy másik jelöltje is lemondott, formálisan szintén a párt tagjaira vonatkozó szabályok megsértése miatt. Most májusban egy a vietnámi kormányhivatalt vezető egykori minisztert, Mai Tien Dungottartóztatták le korrupciós vádak miatt, illetve Truong Thi Mai, a Politbüró egyetlen női tagja és a pártfőtitkári poszt egy másik várományosa is távozott a legfelső vezetésből a pártszabályzat megsértése miatt.
Az elmúlt két évben más vezető személyiségeknek is le kellett mondaniuk. Nguyen Xuan Phuc elnök 2023 januárjában távozott a tisztségéből a Covid–19 elleni intézkedésekkel kapcsolatos korrupciós botrány nyomán. 2022 decemberében pedig
Pham Binh Minh és Vu Duc Dam miniszterelnök-helyettesek repültek „ideológiai és politikai hanyatlás, valamint kenőpénz elfogadása” miatt.
Az elbocsátások és lemondások hulláma közvetlenül kapcsolódik a 2026 januárjára kitűzött 14. pártkongresszust övező politikai belharcokhoz. A 2026-os esemény várhatóan a mostani pártfőtitkár, a 80 éves Trong, utódjának megválasztására fog összpontosítani, aki – szokatlanul, a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetésének helyzetére emlékeztető módon – immár harmadik főtitkári ciklusát tölti.
Ugyan az ideológus Trong feltehetően úgy tekint magára, mint a pártot fenyegető legsúlyosabb veszély, a korrupció elhárítására egyedüliként képes személyre, ám kora és egészségi állapota már akadályozhatja további működését. A legutóbbi pártkongresszus előtt Trong valószínűleg agyvérzést kapott, idén januárban pedig napokig keringtek pletykák Vietnámban a haláláról. Bár végül megjelent a nyilvánosság előtt, de láthatóan törékeny volt.
A pártszabályzat alapján a főtitkári poszt betöltésére mára két jelölt maradt: a most hivatalba lépett elnök, a 66 éves To Lam, és a jelenlegi kormányfő, a 65 éves Pham Minh Chinh. Lam lehet a következő pártfőtitkár, ha többek között sikerül fenntartania a Közbiztonsági Minisztériumon keresztüli nyomásgyakorlását és befolyását a párttagok felett. Chinh erőssége pedig, hogy az adminisztráció és a gazdaságirányítás terén mutatkozó hiányosságai ellenére kompromisszumos jelöltnek tekinthető.
Az eddigi és a jelenlegi főtitkárjelöltek helyezkedése és a látszólagos politikai káosz egyelőre nem ártott kimutatható mértékben a gazdaságnak. Az üzleti világban azonban van ennek némi negatív hatása. A korrupciós harctól tartó kormánytisztviselők ugyanis elkezdték a ranglétrán feljebb tolni a döntéseket olyan kérdésekben, mint például az üzleti fejlesztések engedélyezése, késleltetve ezzel a szabályozási és adminisztrációs folyamatokat. A dél-koreai és japán vállalatok, amelyek növelték beruházásaikat a „Kína plusz egy” befektetési célpontnak számító Vietnámban, már nyíltan adnak hangot aggodalmaiknak, mert látják, hogy a tervezett projektek valószínűleg legalább egy évet csúsznak.
A külföldi beruházók számára – Délkelet-Ázsia más országaival összehasonlítva – azok sem nyújtanak nagyobb politikai stabilitást, mint Vietnám, ahol maga a kormányzati rendszer az önátalakítás igényének semmi jelét nem mutatja. A rendszer jövője szempontjából az, hogy To Lam elnöki kinevezése áldás vagy átok lesz-e, attól függ, hogy Lam meg tudja-e őrizni az eddig felhalmozott kapcsolati tőkéjét.
Maga az elnöki tisztség a következő főtitkárválasztás erős esélyesévé teszi őt, de a hatalmi bázisától való eltávolodás kockázatot jelent számára. A szűk két év pedig még az egypártrendszer keretezte vietnámi politikában is hosszú idő.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.
(Borítókép: Giovanni Mereghetti / UCG / Universal Images Group / Getty Images)