A 2019-es európai parlamenti választáson a jogosultak alig több mint 50 százaléka adta le szavazatát, ugyanakkor a fiatalok részvételi aránya rekordot döntött. A most következő EP-választáson a részvétel valószínűleg még magasabb lesz. Számos uniós országban először teszik lehetővé, hogy a 16 és 17 évesek is szavazhassanak. A jelöltek között is egyre több a Z generációs fiatal, akik a politikai spektrum minden részéről érkeznek, és készek átvenni a gyeplőt Európában.
„Milliós konferenciák zajlanak Brüsszelben arról, hogyan lehet rávenni a fiatalokat, hogy menjenek el szavazni” – mondta a Politicónak a 26 éves horvát független jelölt, Nina Skocak. Szerinte a recept egyszerű: „csak vegyenek be minket, és ez automatikusan megtörténik.”
„Nem csak rólunk kellene beszélniük. Nekünk kellene olyan kérdésekről beszélni, amelyek minket is érintenek” – emelte ki. Nina Skocak az egyik Z generációs jelölt, aki indul a választásokon, remélve, hogy új életet lehelhetnek az „elavult” európai pártpolitikába.
Elmondta azt is, hogy szerinte az átláthatóság a kulcs, hozzátéve, hogy az Európai Unió sokak számára nagyon távolinak tűnik a mindennapi élettől. „Megpróbálom elmagyarázni, hogy mi történik itt, ebben a buborékban, és hogyan befolyásolhatja ez Horvátországot. A közösségi médiával ez nem olyan nehéz, kreatív lehetsz” – jegyezte meg a jelölt.
A 28 éves Shannon Seban, francia liberális jelölt, aki a Besoin d’Europe nevű Macron-párti választási listán szerepel, szintén a Z generáció tagja, aki a hagyományos kampány mellett a közösségi médiát is használja.
A leghatékonyabb módszer, ha kimegyünk az utcára és beszélgetünk az emberekkel. Beszélnünk kell Európáról, nem csak két hónappal a választások előtt, napi szinten kell beszélnünk Európáról
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a politikusok meglepődnek, amikor azzal szembesülnek, hogy az emberek nem vesznek részt az európai parlamenti választásokon. Megjegyezte, hogy Franciaországban a 18 és 34 év közötti választásra jogosultak 76 százaléka nem szándékozik elmenni szavazni. Shannon Seban szerint ugyanakkor ha nem élünk a szavazati jogunkkal, az azt jelenti, hogy feladtuk.
Can Diego Aru 23 éves német joghallgató 18 évesen lépett be a helyi politikába. Szerinte a fiataloknak az az érzése, hogy nem veszik őket komolyan, és aggódik a jövőjük miatt. Megjegyezte, hogy több ösztönzésre és lehetőségre van szükség, és bár Németországban az átlagos életszínvonal magas, a társadalmi osztályok között továbbra is hatalmas szakadékok vannak.
Slavomír Gregorík 27 éves szlovák konzervatív jelölt is aggódik az életszínvonal miatt. Elmondta, hogy a szlovákokat aggasztják az emelkedő élelmiszerárak, a lakhatás elérhetősége és a fiatal családok állami támogatása. Hozzátette, hogy a hagyományos értékeket népszerűsíti, hogy „alternatívát kínáljon a progresszív fősodorral szemben”, hogy a mérsékelt szavazók ne forduljanak az euroszkeptikus és oroszbarát erők felé.
Néhányan nem vesznek minket annyira komolyan, de ez azt is jelenti, hogy szabadabban fejezhetjük ki a nézeteinket, mert idealistáknak tartanak minket
– fogalmazta. Szerinte az különbözteti meg őket, hogy új ötleteik, készségeik és kommunikációs formáik vannak, ugyanakkor nincsenek botrányaik.