Régóta téma Németországban a sorkatonai szolgálat visszavezetése. Különösen azután uralta le a kérdés a német közvéleményt, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter felvetette a sorkatonaság szükségességét. Olaf Scholz német kancellár azonban tiszta vizet öntött a pohárba, s bejelentette, hogy Németország nem fog visszatérni a régi rendszerhez.
Bár Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán a sorkatonaságról szólva még arról beszélt, hogy teljesen kötelezettség nélkül nem fog menni, Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy Németország nem áll be a sorba, és nem vezetik be újra a sorkatonai kötelezettséget – írja az Economx.
A védelmi miniszter korábban ismertetett terveiben az állt, hogy a fiatal férfiak és nők egy kérdőívet kapnának, amelyen fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk. A férfiaknak kötelező, míg a nőknek önkéntes lenne a kérdőív visszaküldése, a vissza nem küldőket valamilyen módon szankciókkal büntetnék. Első körben a kérdőívet kitöltők közül a legjobb 5-10 ezer fiatalt választanák ki katonai szolgálatra.
A német védelmi miniszter szerint tisztán önkéntesekből is összejöhet ez a szám. Az ösztönzési rendszer elemei között ingyenes jogosítványszerzés és egyetemre való könnyebb bekerülés is szerepelhetne. Az egyéves szolgálatot választók több kedvezményben részesülnének, mint aki csak fél évet vállalna. A miniszter szerint ugyanakkor amennyiben így sem lesz elég önkéntes, akkor kötelezően kell majd bevonni a fiatalokat a szolgálatba (miután a fenti terv napvilágot látott, a sorkatonaság kérdése még pénteken, Orbán Viktor reggeli interjújában is előkerült).
Mint az Economx írja, az európai választások előtt politikai kampányeszközzé vált háborús pszichózisban az egész Európai Unióban szóba került a kötelező katonai szolgálat elrendelése, ami Németországban is hónapok óta lázban tartja a lakosságot.
A német védelmi miniszter hiába tervezgette a sorkatonaság visszaállítását, Olaf Scholz német kancellár csütörtök este egy erfurti lakossági fórumon kijelentette, hogy a szövetségi kormánynak esze ágában sincs visszatérni a korábban alkalmazott hadkötelezettséghez. Elmondása szerint ez a védelmi miniszternek sem állt soha szándékában.
A kancellár arról beszélt, hogy Pistorius csupán abban gondolkodik, hogy több fiatalt kellene bevonni a Bundeswehrbe.
Soha nem javasolta, hogy térjünk vissza a nyolcvanas években alkalmazott hadköteles hadsereghez
– hangsúlyozta Olaf Scholz a Die Weltnek, Pistoriusról beszélve.
Az Economx szerint a Thüringer Allgemeine által szervezett állampolgári találkozón a kancellár ismét elutasította a nyugati csapatok Ukrajnába küldését, majd egy esetleges német háború is felvetődött kérdésként.
Azonban Elmondása szerint a szövetségi kormány politikája azt szolgálja, hogy senki ne merje megtámadni a NATO-t, és ne törjön ki háború, a veszélyt komolyan kell venni, de biztos benne, hogy a közeljövőben semmi nem fog történni.
Scholz egyébként korábban már többször is kifejezte ellenérzését a sorkatonasághoz való visszatéréssel szemben, mivel szerinte a Bundeswehrnél nincs arra alkalmas infrastruktúra, kevés a laktanya és a kiképző, ráadásul a munkaerőhiányos gazdaság is alaposan megszenvedné, ha a fiatalokat besoroznák. A kancellár szerint ma már semmiképp sem lenne működőképes annak újbóli bevezetése.
Az Economx szerint 1990 és 2013 között a világ 24 országa szüntette meg vagy függesztette fel a sorkatonai szolgálatot, ebből több mint egy tucat Európában. Németország csak 2011-ben szánta el magát erre, de Franciaország már 1996-ban, Spanyolország 2000-ben, Olaszország pedig 2004-ben szüntette meg a hadkötelezettséget.
A döntések hátterében általában a katonai fenyegetettség mérséklődése állt, a hivatásos hadseregre pedig a jövő költséghatékony modelljeként tekintettek.
Miközben az olyan diktatórikus országok, mint Oroszország, Kína és Irán továbbra is ragaszkodnak a hadkötelezettséghez, a 27 EU-tagállam kétharmada hivatásos hadseregekre támaszkodik, amelyeket önkéntes katonai szolgálat egészít ki.
Jelenleg az Európai Unió kilenc tagállamában van kötelező katonai szolgálat: Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Svédország, Dánia, Ausztria, Ciprus és Görögország.
(Borítókép: A német fegyveres erők (Bundeswehr) honvédelmi egységének (Heimatschutz) tartalékos tagja áll egy Patriot-rakétarendszer indítóállványa mellett a Nemzeti Őrség hadgyakorlaton a Bundeswehr harckocsikiképző területén 2024. április 18-án Münsterben, Németországban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)