Amikor meghallotta, hogy Leonyid Volkovot, a liberális demokrácia Oroszországba való visszatéréséért küzdő mozgalomban részt vevő honfitársát vilniusi otthona előtt brutálisan megtámadták egy kalapáccsal, Vlagyimir Milov – a Demokratikus Választás nevű orosz politikai párt volt elnöke – válasza tipikusan orosz volt. 

Ó, nem mondanám, hogy ez teljesen váratlan volt

– mondta az egykori energiaügyiminiszter-helyettes a Foreign Policynak egy félhomályos szállodai étteremben a litván fővárosban.

Ha az ember azt a hivatást választja, hogy kihívja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ahogy Milov teszi, akkor elfogad bizonyos foglalkozási ártalmakat. Különösen most, amikor Moszkva minden oldalról – és különösen belülről – soha nem látott kockázatokkal néz szembe. A Volkov elleni támadás mégis különösen súlyos volt.

Milov a szavazás közeledtével tudta, hogy Putyin megpróbálja majd térdre kényszeríteni közös szervezetüket, a Korrupcióellenes Alapítványt, amelynek Volkov az egyik oszlopos tagja – csak azt nem tudta, hogy ez szó szerint fog történni. Volkov támadója a disszidens végtagjait vette célba, megsebesítve a lábát és eltörve a karját.

Putyin tényleg egy abszolút megoldást keres, amivel leállíthatja a mozgalmat. Úgy gondolta, hogy ez először Nyemcov, majd Navalnij megölése lesz

– folytatta, utalva a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt Borisz Nyemcovra; valamint Alekszej Navalnijra, aki 2024 februárjában halt meg egy szibériai büntetőtáborban.

Nem olyan gyengék, mint azt gondolják

Bár a Nyugat pesszimistán tekinthet ezekre a Putyin-ellenes disszidensekre, Milov szerint nem olyan gyengék, mint ahogy Moszkva próbálja elhitetni. Ehhez csak meg kell figyelni Putyin agresszív reakcióit.

Milov szerint a legnagyobb bizonyíték arra, hogy az orosz ellenzéki mozgalom valódi fenyegetést jelent Putyin számára, az, hogy a Kreml mennyi pénzt és energiát fordít a liberális mozgalom eltiprására.

Sok-sok milliárd rubelt költenek. És sok ezer ember vesz részt a harcban ellenünk. A logika nagyon egyszerű: nem fektetnének be ennyi erőforrást, inkább másra költenék el, ha mi marginálisak lennénk, és nem jelentenénk veszélyt

– fogalmazott. 

Az orosz ügynökök célba vették a disszidenseket

A litván biztonsági szolgálat egy 2022-es értékelésben megerősítette, hogy orosz ügynökök célba vették a vilniusi disszidenseket. A fokozódó megfélemlítés a választások közeledtével tükrözte az Oroszországon belül zajló intenzív elnyomó kampányt.

Decemberben egy katonai bíróság eredetileg 6500 dollárra büntette Borisz Kagarlickij disszidens szociológust „terrorizmus támogatása” miatt – de két hónappal később ugyanez a bíróság elfogadta az ügyészek fellebbezését, és öt év börtönbüntetésre emelte az ítéletet. A neves emberi jogi aktivista, Oleg Orlov hasonló vádakkal néz szembe, és most több mint két év börtönbüntetés vár rá. Ők is csatlakoznak azokhoz, akiket koholt vagy kitalált vádak alapján ítéltek el: Ilja Jasin, Jevgenyij Roizman és Vlagyimir Kara-Murza.

Erőteljes üzenetet akarnak küldeni: »Az ellenállás hasztalan, nincs remény, mindannyiótokat meg fogunk ölni«

– mondta Milov. 

Milovot magát 2019 nyarán széles körű tiltakozások közepette tartóztatták le, ami után 30 napig őrizetben volt. „Ez semmi sem volt ahhoz képest, amin Navalnij keresztülment” – mondta Milov. További börtönbüntetés várt rá, miután a Korrupcióellenes Alapítványt Moszkva „szélsőséges” szervezetnek nyilvánította, ezért Volkovval együtt Litvániába menekült. Távozása után távollétében nyolc év börtönre ítélték, mert bírálta Putyin Ukrajna elleni háborúját.

Milov és liberális társai úgy látják, hogy talán hamarosan eljön a nap, amikor Putyin rezsimje saját súlya alatt összeomlik. Az ő feladata, hogy segítsen közelebb hozni ezt a napot, és megtervezze, mi történik ezután.

„Elég jól tudom, hogy mit akarna tőlem, ha még élne – mondta Milov Navalnijról. – Ez azt jelenti, hogy a mozgalom nem fog eltűnni.”

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában 2024. június 1-jén. Fotó: Alekszandr Kazakov / Pool / AFP)