Az uniós választások előtti felmérések a keményvonalas konzervatív erők, az euroszkeptikusok és az oroszbarát pártok támogatásának növekedését mutatják.
A The Guardian című brit lap és 26 médiapartnere követte évekig egy oknyomozó csoport, a Follow the Money (Kövesd a pénz útját!) vezetésével, hogy miként működik az EU-n belül a politikai finanszírozás. Az adatokat 25 ország mintegy 200 pártjának éves jelentéseiből bogarászták ki. Ez pedig azt mutatja, hogy 2019 és 2022 között 150 millió euró, azaz a vizsgált időszak minden magántámogatásának 4 eurójából egy eurót populista vagy szélsőséges politikai nézeteket képviselő párt kapott.
Míg a legtöbb országban kötelező bevallani, honnan érkeztek a magán és az állami forrásból kapott támogatások, addig a szabályok országonként eltérnek, és némely tagállamban a párttámogatások egy nagy fekete doboznak tűnnek. Háromnegyedük egyáltalán nem, vagy csak részadatokat tesz közzé arról, hogy kik voltak az adakozó személyek, vállalkozások.
A transzparencia hiánya még akkor is fennáll, ha a pártok betartják országuk erre vonatkozó szabályait. Az Európai Parlament által készített átfogó tanulmány a politikai pártok támogatásáról azt állapította meg, hogy a transzparencia hiánya felveti a korrupció veszélyét.
Semmi nem gátolja a pártokat abban, hogy a törvény által elvárt adatoknál többet tegyenek nyilvánossá
– állapította meg a Nottinghami Egyetem összehasonlító politika tanszékének docense. Fernando Casal Bértoa szerint azonban ez nem jellemző rájuk. A pártok egyszerűen nem érdekeltek az átláthatóságban, a transzparenciában, mert úgy vélik, az valahogyan korlátozza őket.
Ha a pártok legális támogatását nézzük, például párttagok vagy a párt alkalmazottai révén kapott összegeket, akkor a 2019 és 2022 között befolyt majdnem 500 millió euró ötödét keményvonalas, populista pártok kapták.
Franciaországban például a politikai paletta szélén elhelyezkedő három párt pénzügyi támogatása ugrott meg drámai mértékben az elmúlt időszakban. Ezek pedig a Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés, a baloldalon az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) és a Reconquete (Visszahódítás), azaz Éric Zemmour pártja, amely jobboldali populista bevándorlásellenes szólamokkal és társadalmilag konzervatív programmal igyekezett meggyőzni a választókat.
2019-ben ez a három francia párt a magánadományokból érkezett támogatások 13 százalékát vitte el, ám 2022-ben részesedésük már elérte a 38 százalékot.
A magánadományozásba beletartoznak a tagdíjak, a párt jelöltjeinek, tisztségviselőinek önkéntes felajánlásai, külső támogatók felajánlásai. Nem számíthatók bele az állami támogatások, a külső támogatók nyújtotta kölcsönök, pénzgyűjtő rendezvények bevételei, és az ajándéktárgyak (merchandise) eladásából vagy ingatlanvagyonból származó bevételek.
Lettországban, ahol a választásokat követően valószínűleg nagyobb számban lesznek jelen Európa-ellenes és populista retorikát követő európai parlamenti képviselők, a magánadományokból érkezett támogatások aránya négy év alatt 9 százalékról 36 százalékra ugrott, legfőképpen Az első Lettország! (Latvia first) párt esetében.
Az elemzésből kiderül, hogy a magánadományok több mint a fele érkezik a jobbszélhez, a balszélhez és a populista pártokhoz Szlovéniában, Olaszországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában és Görögországban. Megemlítik a Fideszt is, és esetükben kiemelik, hogy csökkent az állami támogatása, viszont például 2022-ben a magánadományozás révén a pártokhoz érkezett pénzek 55 százaléka a Fidesznél landolt.
Európai közvélemény-kutatások azt jósolják, hogy nacionalista, jobboldali pártok végeznek június 9-én az élen Magyarországon és további nyolc uniós tagállamban, például Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában vagy éppen Lengyelországban.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)