Bár a Harkiv elleni gyors támadás veszélye elmúlt, Oroszország visszahelyezte a várost a látóterébe – idézte az Unian a The Wall Street Journalt.
A lap arról írt, hogy Moszkva a jelek szerint brutális háborút tervez Harkiv lakosságának megtizedelésére, élhetetlenné téve az életet a városban.
„Persze Putyin továbbra is Harkivot akarja” – mondta Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója. Megjegyezte, hogy Oroszország a város lerohanásához szükséges csapatoknak csak egy töredékét vetette be, amihez becslése szerint akár félmillió katonára is szükség lehet.
De Oroszország készen áll egy hosszú háborúra. A legrosszabb esetben a Kreml megismételheti a szíriai Aleppó ellen 2016-ban alkalmazott stratégiáját, amikor a szíriai kormányt a polgárháborúban támogató orosz légierő megsemmisítette az áram- és vízforrásokat, valamint kórházakat és iskolákat bombázott. Az embereket egyszerűen kiszorították. Ezt akarják gyakorolni Harkiv környékén is
– mondta Olekszandr Litvinenko, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkára.
Az újság emlékeztet arra, hogy Putyin a múlt havi kínai látogatása során tagadta Harkiv elfoglalásának tervét. Elmondása szerint az offenzíva célja egy ütközőzóna létrehozása, amely megvédi a határ közelében lévő városokat az ukrán támadásoktól.
A lap szerint a harkivi lakosok terrorizálására irányuló orosz kampány megelőzte a legutóbbi offenzívát, és azután is folytatódhat. Hetekkel azelőtt, hogy Oroszország ismét megszállta volna a régiót, a lakosok üzeneteket kaptak, hogy hagyják el a várost, mielőtt az oroszok körbezárják azt. Az üzenetek azonban hamisak voltak, azokat nem az ukrán hatóságok küldték. A The Wall Street Journal szerint az egész egy orosz dezinformációs kampány része volt, amely felfedi Moszkva azon szándékát, hogy elüldözze az életet a városból.
Szaúd-Arábia képviselői nem kívánnak részt venni az ukrán békecsúcson Svájcban – számolt be a Bild.
A lap információi szerint az ország azért döntött így, mert Oroszország sem vesz részt a június 15. és 16. között megrendezett találkozón. A hírt azonban egyelőre nem erősítették meg hivatalosan.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról számolt be, hogy eddig 106 ország képviselője erősítette meg, hogy ott lesz a svájci Burgenstockban megrendezett globális békecsúcson.
Öt, francia zászlóba tekert koporsót találtak Párizsban az Eiffel-torony közelében, melyeken „Francia katonák Ukrajnában” felirat volt olvasható. Az Ukrajinszka Pravda szerint a rendőrség három embert tartóztatott le a provokációval kapcsolatban.
A szombat reggel 9 óra körül elhelyezett, életnagyságú koporsók gipszet tartalmaztak. A koporsókat szállító kisteherautó sofőrjét a közelben fogták el. Azt mondta a párizsi rendőrségnek, hogy 40 eurót fizettek neki azért, hogy elvigyen két másik embert és a rakományukat. A sofőr előző este érkezett Bulgáriából.
Később további két érintett személyt vettek őrizetbe Párizsban, akik a Bercy buszpályaudvaron épp egy berlini járatra készültek felszállni. Az egyik letartóztatott ukrán, a másik pedig német állampolgár.
Az elkövetők indítéka egyelőre tisztázatlan, de a koporsók felirata egyértelműen a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről szóló vitára utal, amelyet Franciaország kezdeményezett elsőként.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) védelmi szakértője az Oroszország által jelentett fenyegetésre hivatkozva 900 ezer németországi tartalékos katona mozgósítását szorgalmazza.
Putyin háborúra képzi a népét, és a Nyugat ellen pozicionálja őket. Ezért a lehető leggyorsabban védekezésre alkalmassá kell válnunk
– fogalmazott a német képviselő a Bild szerint.
Hozzátette: a Bundestag évek óta nem vette nyilvántartásba az aktív szolgálatból visszavonult katonákat, ezért ha csak a felét tudnák tartalékosként ismét betoborozni, a szaktudásuk nagy értéket jelentene.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!