Az eddigi lehető legrosszabbul alakul a kampányidőszak Rishi Sunak brit miniszterelnök számára: pártja, a Konzervatív Párt hátránya tetemes az ellenzéki Munkáspárttal szemben, ráadásul 14 év kormányzás után jelenlegi kampányuk eleve defenzív. Azonban ennél is nagyobb probléma, hogy a brexit agytrösztje, Nigel Farage bejelentette, hogy ő is elindul a választáson – így a toryknak nevezett konzervatívok már két fronton is védekezésre szorulnak.
Miniszterelnökségének egyik legrosszabb napján van túl Rishi Sunak brit miniszterelnök. A Konzervatív Párt elnöke ugyanis hétfőn két váratlan rossz hírt is kapott.
Két közvélemény-kutató cég is a toryk számára rendkívül gyenge előrejelzést közölt egy hónappal a július 4-i választások előtt. A YouGov és a More in Common is több mint 20 százalékpontos (!) előnyt mért a Keir Starmerrel egyfajta neoliberális fordulaton áteső Munkáspártnak, ráadásul a két közvélemény-kutató mandátumbecslései szerint a toryk 14 év kormányzás után az 1997-es történelmi vereségnél is nagyobb vereségbe szaladhatnak bele.
Azonban ennél még rosszabb érinthette a brit kormányfőt, amikor helyi idő szerint délután négykor a konzervatívok jobboldali ellenzéke, a leánykori nevén Brexit Partynak nevezett Reform UK bejelentette:
MR. BREXIT, AZAZ NIGEL FARAGE VISSZATÉR A POLITIKÁBA, ÉS ELINDUL A VÁLASZTÁSON, HOGY REMÉNYEI SZERINT BETÖLTSE A TORYK UTÁN HAGYOTT ŰRT A BRIT POLITIKA JOBBOLDALÁN.
Farage annak ellenére jelentette be indulását a dél-angliai Essexben található Clacton választókörzetben, hogy tíz napja még úgy nyilatkozott, a pártalapítónak esze ágában sincs visszatérni a politikába, és támogatásáról biztosította a pártelnöki helyét 2021-ben megöröklő Richard Tice-t. Majd váratlanul, mindössze pár órával a bejelentés előtt megszervezett sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy visszaveszi a párt irányítását az elmúlt években az amerikai Fox News mintájára indított brit GB Newson véleményműsort vezető Farage.
A parlamenten kívüli párt – mindössze egy képviselőjük van, ő is a Konzervatív Párt színében szerzett mandátumot 2019-ben – régi-új elnöke szerint döntését egy nappal korábban hozta meg, amikor egy pubba lépve bűntudatot érzett, mivel szerinte semmi sem működik az Egyesült Királyságban. Így elmondása szerint csak és kizárólag rajta és pártján múlik, hogy indítsanak egy sikeres „politikai lázadást”, amire szerinte az országnak szüksége van.
Sunak és a toryk aggodalma Farage belépése kapcsán nem véletlen. A kutatások szerint a brexiter Reform UK ugyanis már eddigi tevékenységével is fontos szavazatoktól foszthatja meg a 14 éve kormányzó pártot a mostani választásokon,
leghíresebb taguk, alapítójuk és ideológusuk, Nigel Farage visszatérése pedig még nagyobb löketet adhat a brexiter pártnak.
Mint korábban bemutattuk, egyes kutatások szerint majdnem 50 körzetet is bukhatnak amiatt a toryk, ha a Reform UK elindul, mert így a jobboldali, brexiter szavazók megoszlanak a két párt között. Ennek következtében pedig a Munkáspárt vagy a Liberális Demokraták jelöltjei könnyebben szerezhetnek mandátumot a billegő, de akár korábban konzervatív bástyáknak számító körzetekben is.
De az eddig brit parlamenti választáson mandátumot még sosem szerző Farage nem csupán azért döntött az indulás mellett, hogy borsot törjön Sunakék orra alá, hiszen ennél nagyobb célja van:
a belső konfliktusokban gazdag és a népszerűség hiánya miatt eleve motiváltatlan konzervatívok helyét átvenni a brit politika jobboldalán.
A konzervatívok rég voltak ilyen gyengék: a párt több, a keményvonalas brexiter álláspontja következtében a brit politika jobb- és szélsőjobboldalán népszerű jelölt jelentette be, hogy az idei választáson nem indul újra, de mellettük korábbi stabil győzelmeket hozó politikai veteránok is elálltak az indulástól.
Ugyanakkor kérdéses, hogy Farage ezen ambíciózus célja sikerülhet-e. Az biztos, hogy a két jobboldali párt indulása miatt a jobboldali-brexiter tábor megosztott lesz – elvégre a Reform UK már korábban bejelentette, 2019-hez képest idén nem fog együttműködni úgy a Konzervatív Párttal, hogy a korábban a toryk által nyert körzetekben nem indulnak rájuk –, és ez alapvetően a Munkáspártot segíti a mandátumaik maximalizálásában.
Azonban Farage deklarált célja, egy jobboldali politikai lázadás végrehajtása, illetve a jobboldal átvétele már nem ennyire biztos.
Farage korábbi pártjai – mind a UKIP, mind mostani pártja, a leánykori nevén a Brexit Partynak nevezett Reform UK – ugyanis az EP-választásokon több ízben is legyőzték a torykat, méghozzá meglehetősen magabiztosan, azonban a brit parlamenti választásokon ez már egyáltalán nem sikerült, leginkább a választási rendszer adottságai miatt.
A parlamenti választásokon ugyanis a győztes mindent visz elven működő FPTP-rendszert használnak az Egyesült Királyságban, a választók pedig nem szoktak olyan jelöltekre szavazni, akik esélytelenek a mandátumszerzésre, és ahelyett, hogy elveszne a rájuk leadott szavazat, inkább taktikusan az erősebb jelölt neve mellé rakják az ikszet a britek.
Azaz hiába mérik jelenleg 12 százalékpontra a Reform UK-t, könnyen elképzelhető, hogy ez egy mandátumot se fog hozni nekik.
Farage korábbi pártja, a UKIP a támogatottsága csúcsán is mindössze 1 mandátumot tudott szerezni a westminsteri választásokon, miközben stabil 20 százalékpont feletti pártnak mérték a kutatások – a jelenlegi mandátumbecslések szerint legjobb esetben is csak három mandátumot szerezhetnek.
Így Farage-ék esetében nagyon valószínű, hogy nem fognak több mandátumot szerezni a toryknál, főleg, hogy donorokban és költségvetésben a 14 éve kormányzó konzervatívok jóval erősebbek. A puszta indulásukkal azonban akár arra kényszeríthetik a torykat, hogy még inkább jobbra tolódjanak a jövőben, azaz a centrista, gazdaságilag liberális Sunak-féle szárny helyett a jobboldali, kulturálisan pedig akár szélsőjobboldali nézeteket valló Boris Johnson fémjelezte szárny vegye át a pártelnöki széket a jelenleg 1997-esnél is nagyobbnak kinéző történelmi vereség után.
(Borítókép: Rishi Sunak brit miniszterelnök 2022. október 25-én. Fotó: Dan Kitwood / Getty Images)