A brit politika és a Buckingham-palota kapcsolata ősidők óta kényes – választások idején pedig különösen.
A kormányfő május utolsó előtti hetén kérte III. Károly királytól a parlament feloszlatását. Az uralkodó elfogadta az indítványt, Rishi Sunak pedig nyomban bejelentette, hogy a választásokat július 4-én fogják megtartani. Nyolc évtizede nem volt példa arra, hogy a brit törvényhozás összetételéről a nyár kellős közepén döntsenek.
A kormány gyakorlatilag saját halálos ítéletét fogalmazta meg, mert a közvélekedés szerint a Munkáspárt nagy arányban győz majd a torykkal szemben.
Sunak – az „utolsó szó jogán” – felvetette a sorkatonaság visszaállítását, de indítványa nem aratott elsöprő sikert. Az ellenzék, a volt katonai vezetők, sőt még a korábbi konzervatív politikusok is őrültségnek tartják a tervet.
Ezzel párhuzamosan sokakat foglalkoztat: vajon merre húz a király szíve, és kire fog szavazni.
Maradjunk annyiban, hogy ez – mint minden más választópolgár esetében – örök titok marad, III. Károly esetében azonban azért, mert a szokásjoggal és a konok brit hagyományokkal összhangban ő nem fog megjelenni az urnáknál.
A brit törvények nem tiltják az uralkodó politikai véleménynyilvánítását, rá mégis más, kimondatlan szabályok érvényesek.
A király államfőként abban a különleges helyzetben van, hogy a politika »felett« áll
– idézte a Sky News a londoni Royal Holloway Egyetem alkotmányjogi szakértőjét.
A szavazás mellőzése ezt az állapotot tükrözi, ugyanakkor alkotmányos magyarázata is van – fejtette ki dr. Craig Prescott. A felsőház, a Lordok Házának tagjai – a parlament tagjaiként – soha nem szavazhattak a velük együtt ülésező alsóházi képviselőkről.
Az, hogy az uralkodó nem szavaz, azt tükrözi: maga is a parlament tagja. A Commons, az alsóház összetételét csakis a választópolgárok határozhatják meg – magyarázta dr. Prescott.
Igen, de...
A királyi család minden tagja, az uralkodó kivételével, szavazhat
– állítja Alastair Bruce, a Sky News eseménykommentátora és alkotmányszakértője, de a berögzült hagyományokra hivatkozva hozzátette: nem fognak.
Egyrészt ily módon óvják ugyanis a mindenkori uralkodó apolitikus tekintélyét, másrészt a törvény tiltotta el őket a politikai véleménynyilvánítástól – legalábbis azokat, akik a Lordok Házának voltak a tagjai.
Miután 1999-ben az uralkodói család beleegyezett abba, hogy eltekint felszólalási jogainak gyakorlásától a felsőházban, lehetővé vált, hogy szavazzanak a parlamenti választásokon. Ugyanakkor az örökletes cím révén a házastársak közül sokan a Lordok Házának tagjai voltak, így mégsem szavazhattak.
Ezen változtatott a felsőház reformjáról szóló törvény, amely a házastársakat kitessékelte a Lordok Házából, így Fülöp herceg Edinburgh hercegeként, Károly herceg Cornwall hercegeként vagy András herceg York hercegeként szavazati jogot kapott.
A királynő iránti tiszteletből és a szokásjog alapján soha nem éltek a lehetőséggel.
Sussex hercegnéje ezt másként látta. Harry hercegnek soha nem „engedélyezték” a szavazást – jelentette ki 2020-ban Meghan Markle.
A purdah az urdu nyelvben függönyt jelent. A brit politikában így nevezik azt az időszakot, amely a parlament feloszlatásával kezdődik, amikor „legördül a függöny”, és választás napjáig tart.
Ebben az időszakban – amely most csaknem két és fél hónapos – az uralkodónak szinte semmilyen dolga nincs, egészen a választási eredmények közzétételéig, ami után hivatalosan kinevezi a miniszterelnököt, az idén minden bizonnyal Keir Starmert.
A purdah alatt azonban a király semmi olyat nem tehet, ami esetleg a kampány részeként vagy politikai ígéretként értelmezhető.
Nem sokkal a választások kihirdetése után a Buckingham-palota hivatalosan is megerősítette, hogy a királyi család elhalasztja azokat a kötelezettségeit, amelyek „elterelhetik vagy elvonhatják a figyelmet a választási kampányról”.
Korábban már bejelentették a japán császár június végére beharangozott látogatását. Egyelőre nem tudni, sor kerül-e rá.
(Borítókép: III. Károly 2024. május 31-én Epsomban. Fotó: Mark Cuthbert / Getty Images)