A héten európai választópolgárok százmilliói özönlenek majd az szavazóurnákhoz, hogy leadják voksukat az európai parlamenti választásokon. A szavazások előtt egy 12 országra – köztük három nem uniós államra – kiterjedő kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek milyen véleménnyel vannak az Európai Unióról.
A kutatásban feltett egyik fontos kérdés a következő volt:
ön inkább kedvező vagy kedvezőtlen véleménnyel van az Európai Unióról?
A vizsgált uniós országok nagy részében továbbra is elsöprő többségben vannak azok, akik kedvező véleménnyel vannak a szervezetről – derül ki a Pew Research Center legújabb kutatásából.
A felmérésben részt vett három nem európai uniós állam is, amelyek közül kettőben (az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban) is többségben vannak az együttműködésről pozitívan gondolkodók,
egyedül a csatlakozási tárgyalásokban megakadt Törökországban vannak kicsivel többen azok, akiknek inkább negatív a véleménye Brüsszelről.
A 9 vizsgált tagországból Svédországban és Lengyelországban a legnagyobb az Európai Unióval szimpatizálók aránya, a két államban a megkérdezettek mintegy háromnegyede alapvetően kedvező véleménnyel van az EU-ról. Spanyolországban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Magyarországon is hasonló a helyzet. A felsorolt nemzetekben és hazánkban minimum minden hatodik megkérdezett pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz.
A nemzetközi szervezetről a kutatásban részt vevő franciák és a görögök vannak leginkább rossz véleménnyel.
Franciaországban valamivel többen szeretik az EU-t, mint nem, viszont Görögországban a megkérdezettek több mint fele negatív érzéseket táplál a kontinens legfontosabb politikai és gazdasági együttműködésével kapcsolatban.
A felmérés alapján az uniós tagállamokban ilyen arányban gondolkodnak pozitívan a szervezetről:
A kutatóintézet minden évben elvégzi ezt a felmérést. Látható a korábbi adatokból, hogy miután Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen, minden uniós országban (de még a nem EU-tagoknál is) kilőtt a szervezet támogatottsága. Jelenleg viszont egy olyan tendencia figyelhető meg, hogy az Európai Uniót kedvelők aránya visszaállt a háborút megelőző szintre, mindenhol 10 százalékpont körüli eséseket produkált a szervezet támogatottsága. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban is pontosan ugyanez a folyamat figyelhető meg.
Azonban három ország – Magyarország, Hollandia és Lengyelország – esetében még az orosz agressziót megelőző évekhez képest is csökkent a Brüsszelről kedvezően gondolkodók aránya.
Ezekkel szemben Törökországban egészen más, egy sokkal izgalmasabb folyamat zajlik.
Az utóbbi 5 évben stabilan növekedett az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó és a szervezetről kedvező véleménnyel levő törökök száma. Törökországban 2017 óta 16 százalékkal nőtt a csatlakozást támogatók aránya, így ha az uniós tagság csak azon múlna, hogy a választópolgárok mit szeretnének,
a kis-ázsiai állam csatlakozna a szervezethez, ugyanis a lakosság 56 százaléka igennel szavazna egy erről szóló népszavazáson.
Ennek ellenére a nem uniós országban mégis többségben vannak azok, akik az eredeti kérdésre, vagyis hogy milyen véleménnyel vannak az EU-ról, azt válaszolták, hogy inkább negatívval. Érdemes tudni viszont, hogy Törökország már 1987 óta képtelen csatlakozni az Európai Unióhoz, ugyanis az ország nem felel meg a belépéshez szükséges koppenhágai kritériumoknak és az európai alapértékeknek.
Többek között az a baj az Erdogan elnök által vezetett országgal, hogy nem egy liberális demokrácia. A hatalmi ágak valójában nincsenek megfelelően szétválasztva, és a kormány sok esetben üldözi a független médiát.
Ez a hibrid rezsim vagy „illiberális demokrácia” néha lazul, néha keményedik Törökországban, és ezért a majdnem negyven éve tartó huzavona egyszerűen úgy jellemezhető, hogy a tárgyalások Brüsszel és Ankara között időnként elkezdődnek, majd eredménytelenül abbamaradnak. Legutóbb 2018-ban akadtak el, és azóta már újra sem indultak.
Azonban az elkövetkezendő években, évtizedekben akár komoly változások is történhetnek Törökországban, és ezek akár pozitívan is hathatnak a leendő török uniós tagságra. Például azért, mert Ankara nagyon komoly gazdasági válsággal küzd a koronavírus-járvány, valamint a háború okozta instabil pénzügyi környezet és a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának együttes hatásai miatt.
Mindez pedig legutóbb a helyhatósági választásokon csapódott le, ahol az Európai Uniós csatlakozásért is küzdő ellenzék elsöprő győzelmet aratott, és több fontos város vezetését is megszerezte.
Az új politikai helyzet mellett hamarosan végbemehet egy generációváltás is a török szavazóbázisban. Ennek azért van jelentősége, mert a török fiatalok kétharmada szeretne csatlakozni az együttműködéshez, és pozitív érzéseket is táplál az Európai Unió mint intézmény iránt. A 35 év feletti felnőtteknek csupán a fele gondolkodik hasonlóan.
A kutatás arra is kereste a válaszokat, hogy a tradicionális bal-jobb ideológiai felosztás szerint melyik oldal támogatja inkább a nemzetközi szervezetet. Nagyon nagy meglepetések összességében ebből a kérdésből sem születtek. Görögország kivételével minden egyes államban elmondható, hogy
a magukat a politikai baloldalon elhelyezők jóval nagyobb arányban vannak kedvező véleménnyel az Európai Unióról, mint a magukat jobboldaliként meghatározók.
A legnagyobb polarizáció, azaz véleménykülönbség az alapvetően kétpárti politikai berendezkedéssel rendelkező Egyesült Államokban volt. A tengerentúlon a bal- és jobboldali emberek között 38 százalékpontos véleménykülönbség van a transzatlanti partnerek megítélésében. Amerikában a jobboldaliak 43 és a baloldaliak 81 százaléka kedveli az Európai Uniót.
Görögország az ideológiai bontásban itt is kicsit kilóg a sorból, ugyanis ez az egyetlen, felmérésben szereplő ország, ahol a jobboldali emberek inkább uniópártiak, mint a baloldaliak. A baloldalon mért adat itt rekordalacsony, 31 százalék vélekedik pozitívan az unióról.
Magyarországon ez a jobb- és baloldali válaszadók közötti differencia 22 százalék, ezzel a kutatásban részt vevő országok közül a kevésbé polarizáltak közé tartozunk.
A kormány euroszkeptikus retorikájának ellenére a jobboldaliak 57 százaléka, míg a magukat baloldaliként meghatározók 79 százaléka van pozitív véleménnyel Brüsszelről.
Az EU-ról alkotott vélemények egyes országokban életkor és iskolai végzettség szerint is eltérőek. A fiatalabb felnőttek és a magasabb iskolai végzettségűek általában kedvezőbben ítélik meg a szervezetet, mint az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek – zárja legújabb kutatását népszerűsítő cikkét a Pew Research Center.
A kutatóközpont nagyon sok egyéb érdekes, az Európai Unióval és politikával kapcsolatos felmérést végez, amelyekről az Index rendszeresen beszámol. Nemrégiben vizsgálták a tekintélyelvűséget, de a hagyományok fontosságát is. Emellett az Egyesült Államokról is publikálnak érdekes és meghökkentő kutatásokat. Nemrégiben például arról rántották le a leplet, hogy az amerikaiak egy jelentős része abban a tévhitben él, hogy Ukrajna a NATO katonai szövetség tagja.
(Borítókép: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)