Bár több kérdést másként látnak, Magyarország és Írország sikeres gazdasági együttműködése jó alapot ad a politikai párbeszédnek – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Dublinban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint – amelyet az MTI szemlézett – a tárcavezető tárgyalt Micheál Martin ír miniszterelnök-helyettessel, külügy- és védelmi miniszterrel, majd a találkozót követően úgy nyilatkozott, hogy a magyar EU-elnökségi felkészülésről volt szó, ír kollégájával áttekintették Európa jelenlegi biztonsági és gazdasági helyzetét, valamint „azt a környezetet, amelyen keresztül most eljutunk az európai uniós soros elnökségünkhöz”.

Magyarország és Írország a kontinens két végén található, teljesen más geopolitikai helyzetben vannak, történelmük is – bár voltak közös pontjaik – másként alakult. Hozzátette, hogy ebből fakadóan „sok fontos kérdést, mivel máshonnan nézünk, ezért másként is látunk”.

Ugyanakkor az, hogy ez nem veszi el annak a lehetőségét, hogy kulturált keretek között, a kölcsönös tisztelet talaján állva beszéljünk egymással, különösen úgy, hogy mintegy 15-20 ezer magyar él Írországban, akik második otthonra találtak itt, és munkájukkal hozzájárulnak az ország sikeréhez. Annak érdekében, hogy az ő érdekeiket is jól és hatékonyan tudjuk képviselni, hamarosan Cork városában konzuli képviselet nyílik

– emelte ki.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés jó alapot ad a politikai párbeszédre is, hiszen tavaly rekordot döntött a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amely először érte el a 2 milliárd eurós határt. Az elmúlt tíz évben összesen hat, viszonylag nagy ír vállalati beruházásról állapodtak meg Magyarországon, nemrégiben pedig a Richter belépett az ír piacra, és nőgyógyászati termékeivel egész szép piaci részesedést tudott magának szerezni – közölte.

Tehát vannak sikertörténetek, ugyanakkor a politikai kérdésekben nyilvánvalóan vannak különbözőségek is. Egy nagyon veszélyes időszakban fogjuk vezetni az Európai Unió Tanácsát soros elnökként, hiszen Európa számos biztonsági és gazdasági kihívással néz szembe

– jelentette.

Elnöki ügy

Szijjártó kifejtette, hogy ezek kezelésében próbálnak segíteni három fontos ponton. Az elnökségi félév során mindent elkövetnek annak érdekében, hogy előre vigyék a nyugat-balkáni országok csatlakozásának ügyét. A Nyugat-Balkánon a csatlakozni vágyó országok már átlagosan több mint 15 éve várakoznak, és ha „nem lesz képes arra az Európai Unió a következő hónapokban, hogy a csatlakozási folyamatot előrevigye, akkor a komplett csatlakozási politikája kérdőjeleződik meg” az EU hitelessége szempontjából – jelentette ki.

Az Európai Uniónak új lendületre, frissességre, dinamikára van szüksége, és ez a Nyugat-Balkánról érkezhet

– jegyezte meg. Azt is mondta, hogy folytatják a küzdelmet az illegális bevándorlással szemben. „Egész egyszerűen nem fogadjuk el azt, hogy Brüsszel elvegye tőlünk azt a jogot, hogy mi magunk döntsünk arról, hogy kiket engedünk be a saját hazánkba, nem engedjük meg, hogy elvegyék azt a szuverén jogunkat, hogy mi magunk döntsünk arról, hogy kivel vagyunk hajlandók együtt élni” – fogalmazott.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az illegális bevándorlás kapcsán semmilyen kvótát, semmilyen büntetést nem hajlandók elfogadni, és „elnökségként is fel fogunk lépni az illegális bevándorlással és a kvótaőrülettel szemben”.

Végül pedig az Európai Unió gazdasági versenyképességének helyreállítása érdekében ragaszkodnak ahhoz, hogy az adópolitika továbbra is nemzeti hatáskörben maradjon, hogy a tagországok maguk hozhassanak döntést az adórendszerük vonatkozásában, maguk határozhassák meg, milyen adómértékeket alkalmaznak.

Jó hírek a gazdaságnak?

Elmondta, hogy „Magyarországon alkalmazzuk az Európai Unió legalacsonyabb, munkára rakódó adóterheit, az egykulcsos adók, a személyi jövedelemadó és az egyetlen egyszámjegyű társasági adó is egy hatalmas versenyelőnyt jelent Magyarország számára, így nem fogadjuk el, hogy más országok diktálják a magyar adópolitikát”. Az elnökségi időszak alatt is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az adómegállapítás kérdése nemzeti hatáskörben maradjon – hangsúlyozta.

A miniszter kitért rá, hogy bizonyos szuverenitási pontokon van átfedés a magyar és az ír pozíciók között, „amiben lehet, az elnökségi félév alatt is együtt fogunk működni majd az ír kollégákkal”.

Közölte, hogy gazdasági tárgyalásokkal folytatják a napot, az EATON nevű vállalathoz mennek, amely Magyarországon már több mint ezer embernek ad munkát részben az elektromos autózáshoz kapcsolódó termékek gyártásával, részben szolgáltatóközponti, kutatási funkciókkal.

Remélhetőleg meg tudjuk örvendeztetni a magyar gazdaságot egy-két jó hírrel is mai tárgyalásaink nyomán

– fűzte hozzá Szijjártó Péter.