A román államfő cáfolta, hogy a NATO Bukaresti Kilencek (B9) munkacsoportja Magyarország kizárását fontolgatná, amiért a magyar kormány állítólag „rendszeresen szembehelyezkedik a partnerek döntéseivel”. Klaus Iohannis azzal kapcsolatban is nyilatkozott, hogy Magyarország csak nagyköveti szinten képviseltette magát a csoport rigai találkozóján.
Klaus Iohannist a B9-ek rigai állam- és kormányfői találkozóján arról a Financial Times című lapban megjelent értesülésről kérdezték, miszerint „sok országnak elfogyott a türelme”, amiért Magyarország rendre megvétózza azokat a közös állásfoglalás-tervezeteket, amelyekben a B9-ek Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsítását, az ukrán háborús erőfeszítések támogatását sürgetnék, és emiatt a „keleti NATO-államok ki akarnák zárni Magyarországot a klubjukból”.
Nem, semmiféle kizárásról nem esett szó, és nem is lesz szó. Ez álhír
– húzta alá a román elnök.
Szerinte az sem példátlan, hogy Magyarország és Szlovákia csak nagyköveti szinten képviseltette magát a mostani, Rigában rendezett csúcstalálkozón, és a zárónyilatkozatot csak a B9-ek két társelnöke – Románia, Lengyelország – illetve a fogadó ország elnöke írta alá.
„Nem először fordul elő, hogy egy államot nem az elnök képviseli, azzal együtt, hogy kívánatos lenne a lehető legmagasabb szintű képviselet. Az említett két államot intézményesen a nagykövetek képviselték, így diplomáciai szempontból nincs gond. Ami a csúcstalálkozó következtetéseit illeti: ezekkel valóban nem tudott az egyik tagállam egyetérteni” – mondta Klaus Iohannis az MTI szerint.
„De van erre egy elfogadott eljárás, amit az Európai Unióban is alkalmazunk, hogy amikor nem sikerül a közös nyelvet megtalálni, akkor a találkozó vezetői nyilatkozatot adhatnak ki az összegyűltek nevében. Ez történt most is” – folytatta, majd hozzátette, hogy ez már csak azért sem jelent gondot, mert a B9-ek egy konzultációs fórum, nem hoz döntéseket.
Mint arról korábban írtunk a Financial Timesnak egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta, elképzelhető, hogy a B9-csoport most utoljára ül össze eredeti formájában. Egy másik tisztviselő pedig arról beszélt, hogy a közelmúltban „kemény” tárgyalások zajlottak a szervezet ülésein, és arról is szó esett, hogy Magyarországnak mindenképpen „együttműködőbbnek” kell lennie, máskülönben a jövőben nem lesz működőképes a B9.
Paczolay Máté külügyi szóvivő az üggyel kapcsolatban az Index megkeresésére elmondta, hogy „a Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok”.
„A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében” – tette hozzá.
A szóvivő azt mondta, a magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.