Budapesten tárgyalt a magyar kormányfővel a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatóján elhangzott: Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben, és ezt Jens Stoltenberg elfogadta. Ugyanakkor a miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország teljesíti a NATO számára vállalt kötelezettségeit. A látogatás jelentőségéről az Index Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt kérdezte.
Kis-Benedek József elmondta: a vizit fontos része volt a NATO alapításának 70. évfordulójára tervezett washingtoni csúcstalálkozó előkészítése.
Ennek egyik fő témája lesz, hogy mi alapvetően a NATO feladata az ukrajnai háborút illetően, és az orosz–NATO-viszony is terítéken lesz.
A szakértő hangsúlyozta, Jens Stoltenberg azért is jött még Budapestre, mert a magyar kormány folyamatosan hangoztatja, nem akar belekeveredni a háborúba, és nem akar csapatokat küldeni, bár ez utóbbiról hivatalosan nincs is szó a NATO berkeiben. Viszont a szövetség részeként támogatjuk Ukrajna harcát, akár pénzzel, akár haditechnikai eszközökkel, vagy a kiképzésben is szerepet vállal a NATO (mindezt valamennyi tagország önkéntes alapon teszi).
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mostani főtitkár mandátuma tavaly ősszel lejárt, azt a szervezet egy évvel meghosszabbította, de ezzel együtt is főtitkárváltás lesz idén a NATO élén. Arról, hogy ki kit támogat, ezen a mostani megbeszélésen nem esett szó, legalábbis a sajtó képviselői előtt nem.
Kis-Benedek József felhívta a figyelmet arra, hogy nem tisztázták Stoltenberg budapesti tárgyalásain, hogy mi történik például a nemzeti befogadó támogatással. Hasonlóan a többi tagállamhoz Magyarországon is létrehoztak egy olyan szervezetet, amelynek az a feladata, hogy ha NATO-csapatok vonulnak át az országon, akkor mindezt gördülékenyen lehessen megtenni, tehát például a szerelvényeket nem lehet sokáig várakoztatni.
De ez a vállalásunk kötelezne arra, hogy ha NATO-erők átcsoportosítására lenne szükség, akkor azt Magyarországnak akár a saját területén is lehetővé kell tennie.
Ugyanakkor Székesfehérváron működik egy NATO-hadosztály-parancsnokság. Ez a NATO Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnoksága (HQ MND-C), amely számos szövetséges nemzet katonáiból áll, 2020-ban alakult, és elsődleges küldetése a NATO délkeleti szárnyának megerősítése, jelentősen megnövelve az euroatlanti szövetség, így Magyarország védelmi képességeit. Tavaly óta új parancsnoka a szlovákiai Tibor Králik dandártábornok – emlékeztetett Kis-Benedek József.
A szakértő hangosan gondolkodva feltette azt a kérdést is:
Ha csak NATO-n belüli feladatokat támogatunk, akkor bizony mi lesz például a nyugat-balkáni misszióval?
Bosznia-Hercegovina és Koszovó sem tagja a katonai szövetségnek, de valószínűleg ezt a küldetést továbbra is támogatni fogjuk. Ugyanakkor van egy iraki misszió is, amelyben szintén részt vesznek magyarok – fűzte hozzá.
Elhangzott magyar részről, hogy nem megyünk szembe az egységes döntésekkel. Kis-Benedek József ezen is elgondolkodott, felidézve, hogy eddig a NATO minden döntését a konszenzus jellemezte. Viszont miként kell az egységes döntést értelmezni? Amit rajtunk kívül 31 tagállam elfogad, támogat? Vagy esetleg a többség?
A biztonságpolitikai szakértő szerint a budapesti látogatás kapcsán elhangzottakat minden bizonnyal megvitatják majd a többi tagországban is, és érdekes lesz hallani, hogy a szervezet nagy, erősebb tagjai – Németország, az Egyesült Államok – miként vélekednek majd. Szerinte elhangozhat az is ezek után,
hogy ha a magyarok nem akarnak részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben, akkor felesleges velünk információkat is megosztani.
Kis-Benedek József szerint emiatt félő, hogy nem kapjuk majd meg azt az információs támogatást, ami eddig megvolt.
(Borítókép: Jens Stoltenberg 2024. június 12-én Budapesten. Fotó: Kummer János / Getty Images)