Kritikusai az Európai Parlamentet „papírtigrisnek” és „Mickey egérnek” csúfolják. Véleményük szerint a legtöbb változtatási kísérlet elakad a bürokrácián. Pedig az Európai Parlament 1979-es, közvetlenül választott kamaraként való megalakulása óta fokozatosan egyre nagyobb hatalmat kap. A választások eredménye segít megmutatni, hogy az EU miként kezel egy sor geopolitikai problémát, az ukrajnai háborútól kezdve az éghajlatváltozásig. Hogyan működik a parlament, és miért fontos?

Az Európai Parlament összetett felépítésű. A tagországok választópolgárai választókerületük számára választanak egy európai parlamenti képviselőt. Több tucat nemzeti és európai párt képviselteti magát. Sokan közülük csatlakoznak egy kontinentális politikai csoporthoz, amelyből jelenleg hét van. A legnagyobb a jobbközép Európai Néppárt (EPP). Ennek balközép megfelelője a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D). Vannak még liberális, zöld, euroszkeptikus, szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok is – írja a The Economist. 

Az Európai Unió Tanácsával együttműködve, amelyben a nemzeti kormányok képviseltetik magukat, az európai parlamenti képviselők döntenek az egész EU-ra kiterjedő jogszabályokról olyan kérdésekben, mint a környezetvédelem, a közegészségügy és a biztonság. A parlament emellett részt vesz a blokk költségvetésének meghatározásában, és blokkolhatja a kereskedelmi megállapodásokat. Továbbá felügyeli a többi intézményt, például az Európai Bizottságot, az EU nagy hatalmú végrehajtó szervét.

Fontos jogosítványok

Ez a szerep különösen fontos lesz most, a választások után. A Lisszaboni Szerződés 2009-ben a parlamentnek beleszólást biztosított a bizottság elnökének kiválasztásába. 2014 óta a kamara legtöbb pártja kiválasztott egy csúcsjelöltet a bizottság vezetői posztjára. Az EU 27 tagállamának vezetői továbbra is kiválaszthatják, kit szeretnének a posztra, de a parlamentnek támogatnia kell a jelöltjüket. 

Más posztok is betöltésre várnak. Az Európai Tanács elnöki tisztségét általában valamelyik tagállam korábbi vagy jelenlegi vezetője tölti be. A képviselők hagyják jóvá a bizottság kinevezését is, amelynek főképviselőjét, azaz a blokk külügyminiszterét az Európai Tanács választja ki. A tárgyalások hónapokig is elhúzódhatnak.

Egyesek az európai parlamenti választásokat a nemzeti választások előrejelzőjének tartják. Németországban 2025-ben tartanak szövetségi választást, Franciaországban 2027-ben lesz elnökválasztás. Most, hogy az unió jobbra tolódik, ennek fontos következményei lehetnek. Ukrajna pénz és fegyverek tekintetében függ európai szövetségeseitől, azonban a támogatások mennyisége csökkenhet. A szélsőjobboldal pedig az EU ambiciózus szén-dioxid-csökkentési terveit is gyengíteni akarja. 

(Borítókép: Az Európai Parlament épülete 2017. június 30-án. Fotó: Mustafa Yalcin / Anadolu Agency / Getty Images)