A hét elején Berlinben tartottak egy nemzetközi konferenciát, amelyre a német kormány az Ukrajnát támogató mintegy 60 állam 1500 képviselőjét hívta meg a világ minden pontjáról. A téma pedig az egyszer létrejövő tűzszünet vagy rendezést követő újjáépítés Ukrajnában. Nem volt a meghívottak között sem Oroszország, sem pedig Kína.
A rendezvényt alig néhány nappal azután tartották, hogy Németország jelezte, engedélyezi katonai létesítmények támadását német fegyverekkel Oroszország területén. Ezt megelőzően az amerikaiak is hasonlóképpen döntöttek. Mivel március óta az oroszok a határ közvetlen közeléből, de orosz területről lőnek nagyobb városokat, és hatékonyan rombolták le az energetikai hálózatokat, a kritikus infrastruktúrát és az erőműveket, így a berlini tanácskozás is inkább egy gyorssegélyt gyűjtő rendezvénnyé alakult, ahol bár tervbe volt véve, de kevés szó esett az esetleges jövőbeli újjáépítésről és annak lehetséges költségeiről.
Robert Kirchner a neves tanácsadó cég, a Berlin Economics közgazdásza úgy véli, hogy jelen helyzetben a legfontosabb visszaállítani az ukrán energiatermelést és a kritikus infrastruktúrát, hogy a gazdaság valamennyire működőképes legyen. A konferencián a vezető ukrán energiacég, a DTEK közölte, az orosz támadások következtében az elmúlt hónapokban megsemmisült a vállalat hagyományos erőművi hálózatának 90 százaléka. A DTEK Ukrajna áramellátásának 40 százalékát biztosította – eddig.
A pusztítás mértékére jellemző, hogy nem lesz folyamatos az áramellátás az országban, a hatóságoknak kell felállítani a rangsort, hogy ki kapjon áramot és mikor. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a sort a kritikus infrastruktúra nyitja, majd folytatódik a kórházakkal, hadiipari üzemekkel és azokkal a cégekkel, amelyek a mozgósítást biztosítják.
Kirchner szerint félő, hogy az erőművek nem fognak üzemelni a téli időszakban. Ha ez tényleg bekövetkezik, akkor újabb jelentős ukrán menekültáradatra kell számítani – idézte a német közgazdászt a Deutsche Welle.
Berlini konferencián mondott beszédében Volodimir Zelenszkij arra hívta fel a támogatók figyelmét, hogy az európai béke forog kockán, ha nem sikerül megvédeni és talpra állítani hazáját az orosz támadás nyomán. Annyi energiatermelő egységet romboltak le az oroszok, amekkora elegendő lenne München és Berlin energiaigényének kiszolgálására, és éppen ezért kért segítséget ezek helyreállításához.
Az oroszok most az energiaellátás szétverésének fegyverét dobták be a háborúban
– hangoztatta az ukrán elnök, majd hozzátette, a Világbank friss összesítése szerint a több mint két éve tartó háború mintegy 486 milliárd dollár értékű pusztítást eredményezett Ukrajnában. Éppen ezért számít az elnök egy sor nagy értékű megállapodásra a konferencia ideje alatt, több milliárd euró értékben.
Kedden beszédet mondott a Bundestagban is, további segítséget sürgetve Berlintől. Az ülés nem volt teljes, mert az ukrán háborús erőfeszítések támogatását ellenző szélsőjobboldali AfD képviselői nem jelentek meg. Távolmaradásukat azzal indokolták, nem hajlandók olyasvalaki beszédét végighallgatni, aki terepszínű katonai gyakorlóban áll ki a pulpitusra. A szélsőbal sem képviseltette magát Sahra Wagenknecht személyében. Ő tavaly októberben alapította meg Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW – Sahra Wagenknecht Szövetség) néven saját pártját, miután kilépett a radikális baloldali Die Linkéből. Véleményük szerint a német kormánynak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie, hogy megegyezésre bírja az orosz elnököt a háború lezárása érdekében.
Az év elején kérte meg Zelenszkij ukrán elnök Svájcot, hogy vállalja el egy csúcstalálkozó megszervezését, amely közelebb hozhatja a békét az orosz–ukrán konfliktusban. Ugyanakkor több nagyhatalom távol marad, valamint Oroszország meghívást sem kapott, ezért sokan szkeptikusak. Az Európai Unió viszont a mostani békecsúccsal azt akarja elérni, hogy ősszel már Oroszország részvételével folytatódjanak a tárgyalások Szaúd-Arábiában.
Az eddigi visszajelzések alapján mintegy száz ország jelezte részvételét a békekonferencián. Svájc korábban is jelezte már, hogy Moszkvát be kell vonni a békefolyamatba, azonban Oroszország azt üzente, nem kíván részt venni a találkozón. Az oroszok azt kifogásolják, hogy Svájc nem tekinthető semleges közvetítőnek, ugyanis maga is csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett európai uniós szankciókhoz.
De nem csak Putyin nem megy el, Joe Biden sem lesz jelen. Az amerikai elnök azért nem vesz részt az eseményen, mert ütközik az egyik adománygyűjtő kampányeseménnyel.
A békekonferencia fókuszában Ukrajna 10 pontos béketerve áll majd, amelyet Volodimir Zelenszkij először 2022 őszén vázolt fel, és az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről. Az ukrán elnök ennek érdekében arra kérte a részvételüket ígérő vezetőket, hogy jöjjenek el Svájcba, annak ellenére, hogy Moszkva aktívan fúrta a kulcsfontosságú országok vezetőinek részvételét.
Moszkva egyébként ahhoz tartja magát, hogy Vlagyimir Putyin csak a jelenlegi frontvonal mentén lenne hajlandó a tűzszünetről tárgyalni, ezt azonban az ukránok folyamatosan elvetik. Ugyanakkor az orosz elnök jelezte, kész folytatni a harcot, ha „Kijev és a Nyugat” érdemben nem válaszol neki.
A Luzern melletti tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli majd az országot. Ezt maga Szijjártó Péter erősítette meg, még a Szentpétervári Gazdasági Fórumon. Mint mondta, Magyarország a béke pártján áll, és minden olyan eseményen részt vesz, ahol a béke a fő programpont.
A miniszter egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a békekonferencián nem vesz részt mindkét háborús fél, és úgy véli, valódi eredmény csak akkor várható, ha mindenki a tárgyalóasztalnál ül. Annak ellenére, hogy Oroszország nem kapott meghívót, Budapest tiszteletben tartja Svájc megoldási törekvését.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2024. június 11-én Németországban. Fotó: Getty Images)