Bár bizonyítottan azzal kezdődött a Gázai övezet bombázása, hogy a Hamász behatolt Izrael területére, megölt 1200 embert és több száz túszt magával hurcolt, a terrorszervezet szóvivője továbbra is azt állítja, hogy a vérengzés oka, hogy Izrael megszállta a területet, ő az akciójuk csak egy erre adott reakció volt. A béketervet is csak akkor fogadnák el, ha Izrael teljesen elhagyná az övezetet és felhagyna a támadásokkal.
Az Izrael és a Hamász közötti elhúzódó véres konfliktus lezárását célzó bármilyen megállapodás szempontjából kulcsfontosságú a Gázában maradt 120 túsz sorsa. Egy magas rangú Hamász-tisztviselő azonban azt mondta a CNN-nek, hogy
„senkinek sincs fogalma” arról, hányan vannak közülük életben,
és hogy a szabadon bocsátásukról szóló bármilyen megállapodásnak garanciákat kell tartalmaznia a tartós tűzszünetre és az izraeli erők teljes kivonulására Gázából.
A CNN-nek adott interjújában Oszama Hamdan, a Hamász szóvivője betekintést nyújtott a militáns csoport álláspontjába a megrekedt tűzszüneti tárgyalásokról; véleményt fogalmazott meg arról, hogy a Hamász megbánta-e Izrael megtámadását a növekvő palesztin halálos áldozatok miatt; és kommentálta a héten kiszivárgott üzeneteket a csoport gázai vezetőjétől, Jahja Szinvártól, akiről úgy vélik, hogy ő a végső döntéshozó bármilyen békemegállapodással kapcsolatban.
Az Egyesült Államok úgy véli, hogy a Hamász kezében van a tárgyalások kulcsa. „Az alkudozásnak véget kell vetni” – mondta csütörtökön az NBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a háború befejezésére szólította fel Szinvárt.
Ő viszonylag biztonságban van a föld alatt, de az emberek, akiket állítólag képvisel, nap mint nap szenvednek
– tette hozzá.
A CNN-nek a libanoni fővárosban, Bejrútban nyilatkozva Hamdan elmondta, hogy a legutóbbi előterjesztett javaslat – egy izraeli terv, amelyet először Joe Biden amerikai elnök jelentett be nyilvánosan a múlt hónap végén – nem felel meg a csoportnak a háború befejezésére vonatkozó követeléseinek. Hamdan a CNN-nek azt mondta, hogy a Hamásznak „világos álláspontra van szüksége Izrael részéről, hogy elfogadja a tűzszünetet, a teljes kivonulást a Gázai övezetből, és hagyja, hogy a palesztinok maguk határozzák meg a jövőjüket, az újjáépítést, az ostrom feloldását… ezután készek vagyunk tárgyalni egy tisztességes megállapodásról és fogolycseréről” – mondta.
Az Egyesült Államok által támogatott javaslatról folytatott tárgyalások az elmúlt napokban intenzívebbé váltak, de szerdán megállni látszottak, miután a Hamász benyújtotta válaszát a dokumentumra, 12 nappal azután, hogy először megkapta azt. Blinken csalódottságának adott hangot amiatt, hogy szerinte a Hamász „számos módosítást” foganatosított, és ezek közül néhányat úgy jellemzett, mint amelyek „túlmutatnak a (Hamász) által korábban képviselt álláspontokon”.
A változtatások némelyike működőképes. Néhány viszont nagyon nem
– mondta Blinken egy szerdai dohai sajtótájékoztatón.
Az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti terv, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn hagyott jóvá, szakaszos megközelítést határoz meg. Az első fázisban hathetes tűzszünet lenne, amelynek során néhány túszt palesztin foglyokra cserélnének, és az izraeli hadsereg kivonulna a Gázai övezet lakott területeiről. A második szakasz – a háború végleges befejezése és a teljes izraeli kivonulás a Gázai övezetből – csak a két fél közötti további tárgyalások után valósulna meg.
Hamdan azonban a CNN-nek elmondta, hogy a tűzszünet időtartama kulcsfontosságú kérdés a Hamász számára, amely attól tart, hogy Izraelnek nem áll szándékában betartani a megállapodás második szakaszát. Szerinte a túszhelyzetnek végleg véget kell vetni, és Izraelnek teljesen ki kell vonulnia a Gázai övezetből.
Az izraeliek csak hat hétre akarják a tűzszünetet, aztán vissza akarnak térni a harchoz, szóval szerintem az amerikaiak eddig nem tudták meggyőzni az izraelieket, hogy fogadják el a második fázist
– mondta, hozzátéve, hogy szerinte az Egyesült Államoknak meg kell győznie Izraelt, hogy a megállapodás részeként fogadják el az állandó tűzszünetet.
Izrael még nem kötelezte el magát nyilvánosan az alku mellett, noha a Fehér Ház többször is hangsúlyozta, hogy ez egy izraeli terv, amelyet a kormány elfogadott. Benjamin Netanjahu miniszterelnök, akire nyomást gyakoroltak, hogy jelentse be, támogatja a jelenlegi tervet, többször is kijelentette, hogy a háború nem ér véget, amíg Izrael nem számolja fel a Hamászt.
Blinken az NBC-nek elmondta, hogy Netanjahu „megerősítette” neki, hogy „Izrael támogatja ezt a javaslatot, és kész igent mondani”, amikor néhány napja találkozott vele, és egyenesen a Hamászt tette felelőssé a tárgyalások elakadásáért.
A Hamásznak demonstrálnia kell, hogy ő is azt akarja, hogy ennek vége legyen. Ha ezt teszi, akkor véget tudunk vetni a harcoknak. Ha nem teszi, akkor úgy vesszük, hogy azt akarja, hogy a háború folytatódjon
– mondta Blinken.
A CNN-nek adott interjújában Hamdan többször is elhárította a Hamásznak a gázai palesztinok szenvedésében játszott szerepére vonatkozó kérdését. Az október 7-i terrortámadásokat, amelyek kiváltották a jelenlegi gázai háborút, „a megszállás elleni reakciónak” nevezte. Az október 7-i támadás volt Izrael történetének leghalálosabb támadása. A Hamász és más palesztin fegyveres csoportok több mint 1200 embert öltek meg, többségében civileket, és mintegy 250 embert túszul is ejtettek Gázában.
Izrael gyorsan megtorolta a támadást, azonnal hadat üzent a Hamásznak, és intenzív bombázásba kezdett, amelyet néhány héttel később szárazföldi invázió követett. Ez a hadművelet pusztító hatással volt a gázai palesztinokra. Az övezet egészségügyi minisztériuma szerint több mint 37 000 ember halt meg, többségük nő és gyermek. Becslések szerint a területen élők mintegy 90 százaléka kényszerült elhagyni lakóhelyét a harcok miatt.
Míg a gázai hatóságok nem tesznek különbséget a civilek és a Hamász harcosai között, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője korábban elismerte, hogy a műveletben meghaltak többsége civil volt. A CNN ismételt kérdésére, hogy a Hamász megbánta-e döntését, hogy megtámadta Izraelt, Hamdan úgy válaszolt, hogy továbbra is Izraelt hibáztatta a helyzetért, és azt mondta, hogy a támadás „reakció volt a megszállás ellen”.
Aki ezért felelős, az az izraeli megszállás. Ha ellenállsz a megszállásnak, megölnek, ha nem állsz ellen a megszállásnak, szintén megölnek és kitoloncolnak az országodból. Szóval mit kellene tennünk, csak várni?
– mondta. Hamdan hamisnak minősítette azokat a jelentéseket is, amelyek szerint Szinvár azt sugallta, hogy palesztinok ezreinek halála „szükséges áldozat”. Szinvár az október 7-i támadások óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Úgy vélik, hogy Gázában rejtőzködik, valahol az övezet alatt húzódó alagúthálózatban. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Királyság és más országok terroristaként tartják nyilván.
Izrael többször is azzal vádolta a Hamászt, hogy a gázai civileket emberi pajzsként használja, és a hét elején a Wall Street Journal közzétette Sinwar más Hamász-vezetőknek küldött, kiszivárgott üzeneteit, amelyekben állítólag megalkuvást nem tűrő elszántságát fejezte ki a harcok folytatására, függetlenül az emberi áldozatoktól.
Hamdan a CNN-nek azt mondta, hogy az üzenetek „hamisak”.
„Hamis üzeneteket készített valaki, aki nem palesztin, és (ezeket) a Wall Street Journalnak küldték (a) Hamász elleni nyomásgyakorlás részeként és az emberek provokálására a vezető ellen” – mondta, anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgált volna. „Senki sem fogadhatja el a palesztinok, a saját népe megölését”.
Amikor Izrael háborút indított a Hamász ellen, Netanjahu azt mondta, hogy a cél „a Hamász elpusztítása és a Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása”. De több mint nyolc hónappal később a csoport teljes felszámolásának célja szinte elérhetetlennek tűnik. Miközben az IDF megölt néhány Hamász-parancsnokot, de a gázai felsővezetés, köztük Szinvár, továbbra is simán elkerüli őket. És az infrastruktúrájában okozott károk ellenére a Hamász továbbra is rakétákkal támadja Izraelt, bár sokkal szórványosabban, mint a konfliktus kezdetén.
Amerikai hírszerzési tisztviselők úgy vélik, hogy Szinvár valószínűleg úgy véli, hogy a Hamász túlélheti Izraelnek a csoport megsemmisítésére tett kísérletét.
Ugyanakkor Netanjahura egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy olyan megállapodást kössön, amely biztosítaná a még mindig Gázában lévő túszok visszatérését. Izrael úgy véli, hogy a még mindig Gázában fogva tartott több mint 100 túsz közül több mint 70 még életben van. A CNN-nek nyilatkozva Hamdan azt mondta, nem tudja, hányan vannak még életben. „Erről fogalmam sincs. Senkinek sincs fogalma erről” – mondta, és azt állította – anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna –, hogy a négy túsz kiszabadítására szombaton végrehajtott izraeli művelet három másik túsz, köztük egy amerikai állampolgár halálát okozta.
Félő, hogy több túsz halott lehet, mint amennyit a nyilvánosság tud. Áprilisban a Hamász közölte a nemzetközi közvetítőkkel, hogy nem tudja teljesíteni Izrael azon követelését, hogy az alku első szakaszában 40 túszt – köztük az összes nőt, valamint a beteg és idős férfiakat – engedjenek szabadon, mivel nem tart 40 olyan élő túszt, akik megfelelnek a szabadon bocsátási kritériumoknak.
Kérdésre válaszolva egy orvos tanúvallomásáról – aki a szabadon engedett túszokat kezelte, és aki szerint mentális és fizikai bántalmazást szenvedtek el, és óránként verték őket – Hamdan ismét Izraelt hibáztatta szenvedéseikért.
Úgy vélem, ha mentális problémáik vannak, az azért van, amit Izrael tett Gázában. Mert senki sem tudja kezelni azt, amit Izrael tesz, minden nap bombáz, civileket, nőket és gyerekeket gyilkol… ezt a saját szemükkel látták
– mondta, hozzátéve, hogy a túszokról a nyolc hónapos fogság előtt és után készült képek összehasonlítása azt mutatja, hogy „jobban voltak, mint előtte” – ez az állítása viszont bizonyítottan hamis.
(Borítókép: Egy lakos sétál a lakóépületek romjai között az izraeli légicsapások után a Gázai övezet al-Zahra negyedében 2023. október 19-én. Fotó: Mustafa Hassona / Anadolu Agency / Getty Images)