A haddzs, a muszlimok éves zarándoklata idén június 14-én kezdődik, két nappal később pedig az Eid al-Adha áldozati ünnepet tartják. A szaúdi vezetés bejelentette, hogy június 6-án este megpillantották a holdsarlót, ez a nap az iszlám naptár 12. és egyben utolsó hónapja, a Dzu al-Hiddzsa kezdetét jelzi. Ez pedig azt jelenti, hogy lehetővé vált mind a haddzs, mind pedig az Eid al-Adha kezdési dátumának a meghatározása.
Idén akár kétmillió külföldről érkező zarándok is beléphet a sivatagi királyságba. Több évvel azután bővítették a kapacitást, hogy a koronavírus-járvány miatt korlátozták a szent helyekhez való hozzáférést. A haddzson tavaly körülbelül 1,8 millió muszlim vett részt, és ők a világ minden tájáról érkeztek.
Évente muszlimok milliói utaznak Mekkába, hogy részt vegyenek az iszlám vallás öt pillérének egyikén, a mekkai zarándoklaton. Az iszlámban a zarándoklat rendkívül fontos vallási kötelesség, amelyet minden muszlimnak életében legalább egyszer teljesítenie kell, amennyiben egészséges, valamint anyagilag és fizikailag is módjában áll. A Koránban több szakasz említi, és a próféta, Mohamed is hangsúlyozta annak jelentőségét. Célja többek között a hit megerősítése és az egység megélése. A zarándokok együtt végzik el ugyanazokat a rituálékat, emlékeztetve egymást arra, hogy mindannyian egy Istenhez tartoznak. A zarándoklatban résztvevő muszlimok egységet éreznek az iszlám közösségével, függetlenül attól, hogy milyen származásúak vagy kulturális hátterűek. Emellett a haddzs jelképezi Ábrahám és Izmael történetét is, akik az iszlám hagyomány szerint Mekkában építették fel a Kába szentélyét.
A haddzs során végzett tevékenységek közé tartozik többek között a Kába hétszeri körbejárása, amit az óramutató járásával ellentétes irányban hajtanak végre. E rítus által emlékeznek meg az Allah trónját körülvevő angyalokról. Majd megcsókolják a Fekete Követ, isznak a Zamzam-forrásból, hétszer oda-vissza futnak Szafá és Marva között. Emellett a sátán megkövezése is fontos rítus, amikor Minában három gránitoszlopra dobnak köveket. A haddzs célja az iszlámban nemcsak a vallási kötelezettség teljesítésében rejlik, hanem egy olyan tapasztalatban is, amely megerősíti a hívők közösségét, erősíti hitüket, és emlékezteti őket Isten egyediségére és hatalmára.
A zarándoklathoz szorosan kapcsolódik az úgynevezett Eid Al Adha, amelynek jelentése „az áldozat ünnepe”. Ez egybeesik a mekkai zarándoklattal. Az ünnep a Koránban is megtalálható Ábrahám próféta történetén alapul, aki kész volt Isten parancsára feláldozni fiát, de végül egy bárányt áldozott fel helyette. Az Eid al-Adha során a muszlimok egy állatot (hagyományosan bárányt, kecskét, tehenet vagy tevét) áldoznak fel, majd a húsát három részre osztják: egy részt megtartanak a családnak, egy részt a rokonoknak és barátoknak adnak, a harmadikat pedig a rászorulóknak és a szegényeknek juttatják el.
Szaúdi illetékesek szerint az elkövetkező hetekben extrém meleg időjárás lesz. Ajman Ghulám, az Országos Meteorológiai Központ vezetője sajtótájékoztatón elmondta:
A haddzs idején a normálisnál várhatóan másfél-két fokkal magasabb átlaghőmérsékletre kell számítani Mekkában és Medinában.
Az előrejelzések szerint 25 százalékos relatív páratartalom, nulla csapadék, valamint 44 fokos csúcshőmérséklet várható.
A Perzsa- (Arab-) öböl éghajlata olyannyira zord, hogy 2021-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete arra figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedés következtében a század végére lakhatatlanná válhatnak egyes részei. Szakértők szerint a folyamatosan magas, megközelítőleg 50 Celsius-fokos hőmérséklet az évszázad végére teljesen megszokott jelenséggé válhat.
Milliókat fenyeget a hőguta kockázata, mivel most a muszlimok zarándoklata egybeesik a legmelegebb hónappal. Szakértők szerint az idősebbek és a krónikus betegségben szenvedők a legkiszolgáltatottabbak. Muszlimok milliói hajtják végre a zarándoklatot ebben a hónapban, de a mekkai meleg aggodalomra ad okot a hőség okozta megbetegedések számának növekedésével összefüggésben.
A tavalyi zarándoklat során számos tragédia történt. 2000 embert ért hőstressz, és legalább 230-an vesztették életüket a különböző egészségügyi szövődmények miatt. Tavaly a legmelegebb napon 48 fokot mutattak a hőmérők. A világ legnagyobb muszlim országa, Indonézia főkonzulja szerint legalább 209 indonéz állampolgár halt meg a 2023-as haddzs során. Azonban hozzátette , hogy „pontatlan azt állítani, hogy sok indonéz zarándok hőguta miatt halt meg” – mondta Eko Hartono, majd kifejtette, hogy a halálozási okok főként szív- és légúti betegségekre vezethetők vissza. Viszont azt elismerte, hogy néhány zarándok „elájult” a napokig tartó zarándoklat során „a hőség miatt”. Emellett Irán legidősebb, 114 éves zarándoka is a 2023-as haddzs során hunyt el szívrohamban.
Azok a zarándokok, akik korábban már jártak Mekkában, ismereteik és tapasztalataik alapján jobban felkészülnek a hőség okozta kockázatok kezelésére. Malajziában, Indonéziában és Pakisztánban a haddzshatóságok és egészségügyi tisztviselők kritikus szerepet játszanak abban, hogy felkészítsék a zarándokokat a hőguta megelőzésére. Szerintük a figyelem felkeltésével és a megelőző intézkedésekkel mindenki számára garantálható a biztonságos „haddzsélmény”.
A hatóságok olyan óvintézkedések megtételét javasolják a zarándokoknak, mint a hidratálás, a nappali mozgás korlátozása, a laza, könnyű és légáteresztő ruházat viselése, a közvetlen napfénytől való tartózkodás és az esernyők használata. Viszont a valóságban a zarándokok azzal szembesülnek, hogy az egész napos szabadtéri imák során szinte lehetetlen árnyékot találni, baj esetén sokszor késve érkezik segítség, és a hőség hatására még a telefonok is túlmelegednek és használhatatlanná válnak.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Lokman Akkaya / Anadolu / Getty Images)