Az idén 11 tonna hulladékot, négy holttestet és egy csontvázat szállítottak el. A vesződséges munka ötvenöt napig tartott az Everesten, a Nuptsén és a Lhotsén.
A visszafogott becslések szerint ennek ellenére még mindig ötven tonna szemét vár eltakarításra, és több mint kétszáz tetem maradt a világ legmagasabb csúcsának számító, 8848 méteres Csomolungma, közismertebb nevén a Mount Everest eldugott szakadékaiban.
A helyi hatóságok már többször megelégelték a „szemetelést”.
Februárban például elrendelték, hogy a hegymászóknak attól kezdve saját ürüléküket egy erre a célra rendszeresített székletzacskóban kell gyűjteniük. Ezt magukkal kellett vinni az alaptáborba, ahol rendszeresen ellenőrizték használatukat.
Az ott élőket ugyanis már rendkívül zavarta az „elpottyantott széklet”. Azt mondták: az egész hegy egy hatalmas, kültéri vécéként funkcionált.
A hegyeink elkezdtek bűzleni
– kesergett például Mingma serpa, az egyik helyi önkormányzat elnöke.
A gondokat csak tetézi, hogy a szélsőséges hőmérséklet miatt a Himaláján „felejtett” ürülék nem bomlik le teljesen.
A nepáli hadsereg 2019-ben kezdte éves rendszerességgel takarítani a Mount Everestet, amit most már nemcsak a világ legmagasabb csúcsának, hanem a világ legmagasabb szemétlerakójának neveznek.
Az eddigi öt takarítás során összesen 119 tonna hulladékot, tizennégy emberi holttestet és néhány csontvázat gyűjtöttek be – idézte a BBC a nepáli hadsereg közleményét.
A hatóságok a szemét mennyiségének csökkentését és a mentés hatékonyabbá tételét tűzték ki célul. Az elsőt szolgálja a többi között a saját ürülék eltakarítása. Az eredményesebb mentés érdekében a hegymászókat nyomkövető viselésére kötelezték.
Egy hegyi csapat létrehozását is tervezik, amely nyomon követi a hulladékmennyiség alakulását, és több pénzt kap begyűjtésére – jelentette ki Rakesh Gurung, a nepáli idegenforgalmi minisztérium hegymászásért felelős igazgatója.
A májusban véget ért tavaszi idényre a kormány 421 hegymászónak adott ki engedélyt a tavalyi, rekordszámú 478-hoz képest. A nepáli serpákat ebbe nem számolták bele.
A globális helyzet, a kínai szigorítás és az indiai választások miatt csökkent a kiadott engedélyek száma. A trend minden bizonnyal nem változik, mert a nepáli legfelsőbb bíróság májusban szintén elrendelte az engedélyek korlátozását.
A becslések szerint idén összesen hatszázan mászták meg a hegyet. Közülük csak az idén nyolc halt meg vagy tűnt el, szemben a tavalyi tizenkilenccel.
Gárdos Sándor és Várkonyi László után tavaly májusban Suhajda Szilárd lett a Mount Everest harmadik magyar áldozata. A csúcs meghódítása közben több mint háromszáz ember lelte halálát.
A feladat embert próbáló: a kísérletek alig 40 százaléka végződött azzal, hogy az alpinista kitűzhette a csúcsra a lobogót.
Számszerűsítve: összesen 6338 hegymászó és serpa 11 341 alkalommal kapaszkodott fel a Mount Everestre. Oxigénpalack nélkül még nagyobb a kihívás. Így mindössze 221 hegymászó jutott fel, a sikeres mászók alig 1,9 százaléka.
Az idei eltűntek között van a brit Daniel Paterson és nepáli kalauza, Pasztendzsi serpa. Május 21-én jég zuhant rájuk.
Paterson családja adománygyűjtésbe fogott, majd felbérelt egy keresőcsapatot, a kutatás azonban pár napja megrekedt a küldetés helyszíne és egyéb veszélyek miatt.
A nepáli kormány egyébként reformokat vett fontolóra, amelyekkel a többi között csillapítható a „csúcsforgalom” a hegymászási főidényben.
(Borítókép: Sátrak az Everest alaptáborban, a Khumbu gleccseren. Fotó: Frank Bienewald / LightRocket / Getty Images)