Kétnapos ukrajnai békekonferenciát tartanak Svájcban június 15-én és 16-án, 92 ország részvételével. Az esemény fókuszában Ukrajna béketerve áll, azonban szó esik a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint a humanitárius kérdésekről is. Az európai országok vezetői reagáltak Vlagyimir Putyin korábban ismertetett tűzszüneti feltételeire, Ukrajna a találkozó történelmi szerepét hangsúlyozta. A résztvevők vasárnap hivatalosan elfogadják az Ukrajna területi integritását megerősítő tervezetet, ami a hadifoglyok cseréjére is felszólít.
Svájcban június 15-én és 16-án tartják az ukrajnai békekonferenciát, amelyen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten. A békekonferencia fókuszában Ukrajna 10 pontos béketerve áll, amelyet az ukrán elnök először 2022 őszén vázolt fel, és az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről. A konferenciát többen a békefolyamat első lépésének tekintik, szó lesz többek között az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint a humanitárius kérdésekről is.
Ahogyan arról korábban írtunk, Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az év elején kérte meg Svájcot, hogy vállalja el egy csúcstalálkozó megszervezését, amely közelebb hozhatja a békét az orosz–ukrán konfliktusban. Az Európai Unió azt akarja elérni, hogy ősszel már Oroszország részvételével folytatódjanak a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Svájc korábban is jelezte már, hogy Moszkvát be kell vonni a békefolyamatba, azonban Oroszország azt üzente, nem kíván részt venni a találkozón. Az oroszok azt kifogásolják, hogy Svájc nem tekinthető semleges közvetítőnek, ugyanis maga is csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett európai uniós szankciókhoz. Nem vesz részt a konferencián Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke sem, az esemény ugyanis ütközik az egyik adománygyűjtő kampányprogramjával. Kína szintén kihagyja ugyan a rendezvényt, azonban több kormányzatnál lobbizik egy alternatív béketervvel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a találkozót megelőzően, pénteken ismertette az orosz békefeltételeket. Kijelentette, hogy Oroszország tűzszünetet hirdet, és tárgyalásokat kezd Ukrajna elleni háborújának befejezéséről, ha Kijev beleegyezik NATO-csatlakozási ambícióinak feladásába, és teljes egészében átadja Oroszországnak azt a négy megyéjét, amelyre Moszkva igényt tart.
Olaszország és Németország vezetői határozottan elutasították az orosz elnök feltételeit – írja a BBC. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök „propagandának” nevezte az orosz elnök tervét, amely gyakorlatilag azt sugallja, hogy Ukrajnának „ki kell vonulnia Ukrajnából”. Olaf Scholz német kancellár „diktatórikus békének” minősítette azt. Rishi Sunak brit miniszterelnök azzal vádolta az orosz elnököt, hogy „hamis narratívát gyárt a tárgyalási hajlandóságáról”. Hozzátette, hogy az Oroszországot fegyverellátással segítő országok „a történelem rossz oldalán állnak”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint „a konfliktus befagyasztása ma azzal, hogy külföldi csapatok ukrán földet foglalnak el, nem válasz”. „Valójában ez a jövőbeli agressziós háborúk receptje” – mondta. Putyin tűzszüneti feltételeit Ukrajna „a józan ész ellen valónak” nevezte.
Ukrajna már most sikerként könyveli el a Bürgenstock eldugott részén tartott találkozót, rámutatva annak globális jelentőségére és a képviselt országok számára. A csúcstalálkozón kiadott nyilatkozattervezet megerősíti Ukrajna területi integritását, és egyértelműen elutasít minden nukleáris fenyegetést az országgal szemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „esélyt akar adni a diplomáciának”, és meg akarja mutatni, hogy „közös erőfeszítésekkel” meg lehet állítani a háborúkat. „Hiszem, hogy a csúcstalálkozón történelmet írunk. Legyen minél hamarabb igazságos béke” – mondta. Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke a svájci csúcstalálkozón azt nyilatkozta, hogy „nem lesz kompromisszum a függetlenség, a szuverenitás vagy a területi integritás tekintetében”, félresöpörte Kína távolmaradását, és azt javasolta, hogy ha elkészül a béketárgyalások közös terve, azt be lehetne mutatni Oroszországnak. „Úgy gondoljuk, hogy ez a második csúcstalálkozón, a vezetők szintjén megtörténhet” – mondta.
A résztvevő országoknak vasárnap kell hivatalosan elfogadniuk az Ukrajna területi integritását megerősítő nyilatkozattervezetet. A vezetők azt is kifejezték, hogy a kereskedelmi hajózás biztonságos áthaladása a Fekete- és az Azovi-tengeren létfontosságú a globális élelmezésbiztonság szempontjából. A szövegtervezet a hadifoglyok cseréjére is felszólít.
A Luzern melletti tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli majd az országot. Ezt maga Szijjártó Péter erősítette meg, még a Szentpétervári Gazdasági Fórumon. Mint mondta, Magyarország a béke pártján áll, és minden olyan eseményen részt vesz, ahol a béke a fő programpont.
A miniszter egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a békekonferencián nem vesz részt mindkét háborús fél, és úgy véli, valódi eredmény csak akkor várható, ha mindenki a tárgyalóasztalnál ül. Annak ellenére, hogy Oroszország nem kapott meghívót, Budapest tiszteletben tartja Svájc megoldási törekvését.