Olaf Scholz német szövetségi kancellár kormányában nincs egyetértés az új orosz szankciócsomagról, Brüsszelben a kancellárt már Orbán Viktorhoz hasonlítják, Németország ugyanis követheti Magyarország példáját a büntetőintézkedések kijátszása terén. A német kormány elsősorban az uniós vállalatokra nehezedő túlzott terhek miatt aggódik, azonban a német luxusautók keleti piacát is megviselheti az intézkedés.
Vita zajlik Olaf Scholz kormányában Németország álláspontjáról az Európai Unió új orosz szankciós csomagjával kapcsolatban, ami kezd egyre kínosabbá válni a kancellárnak – írja az Economx.
A német külügyminisztérium szerint imázsromboló, hogy a szövetségi kormány fenntartásokkal kezeli az új büntetőintézkedéseket, és ezzel késlelteti a csomag bevezetését.
A tervezett intézkedések célja elsősorban a meglévő szankciók megkerülése elleni küzdelem. Rendelkezne arról, hogy továbbra is használhat-e nyugati technológiát az orosz fegyveripar az Ukrajna elleni háborújához készült fegyvereinél, valamint Oroszország dollármilliárdos cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) üzletága ellen először vezetnének be szigorú korlátozásokat az átrakodások tilalmával. Az uniónak ki kellene tiltania kikötőiből azokat a hajókat, amelyek hozzájárultak Oroszország háborús erőfeszítéseihez, amivel a jelentős bevételt hozó áruszállítást, a védelmi és biztonsági szektorban használt árukat vagy technológiákat blokkolnák.
Németország külügyminisztériuma a kancellária szankciócsomaggal kapcsolatos fenntartásait egyre inkább problémásnak tartja. A tárca pénteki közleményében úgy fogalmaztak: Annalena Baerbock szövetségi külügyminiszter az elmúlt két évben intenzíven dolgozott azon, hogy az európai partnerekkel helyreállítsa a régi Oroszország-politika miatt elvesztett bizalmat. Ezt nem szabad újra elveszíteni – jelentette ki a minisztérium.
A tervezetről több mint egy hónapja vitatkoznak az Európai Unió 27 tagállamának tisztviselői. A brüsszeli diplomaták szerint a büntetőintézkedésekkel kapcsolatos német aggodalmak és változtatási kérések jelentik a fő okát annak, hogy még nem zárultak le a központi tárgyalások. A G7-es csúcstalálkozó csütörtöki kezdetéig létre kellett volna jönnie a megállapodásnak, azonban a 14. szankciócsomagról az EU-nak pénteken sem sikerült megállapodnia, pedig az aláírását még a svájci Ukrajna-konferencia előtt tervezték. A kudarcért elsősorban Németországot okolják.
Aggályaival a közelmúltban Németország egyedül maradt. az országot az Európai Unió döntéshozói egyre inkább Magyarországhoz hasonlítják: Brüsszelben úgy vélik, hogy a német kormányfő Orbán Viktorhoz hasonlóan áll a kérdéshez.
Az intézkedések nyomán fellépő, az uniós vállalatokra nehezedő túlzott terhek miatt aggályoskodik elsősorban a német kormány. Módosításként követelik, hogy a harmadik országbeli kereskedelmi partnereknél ne kelljen gondoskodniuk a cégeknek a szankciók betartásáról. A másodlagos szankciók veszélyt jelenthetnek a német gazdaságra, és jelentős vitafelületet kínálnának politikai összetettségük miatt.
Sajtóértesülések szerint Németország Brüsszel azon törekvését is megakadályozná, hogy a német luxusautók Belaruszon keresztül Oroszországba jutása érdekében nyitva hagyott jogi kiskaput is lezárja.
Egy meg nem nevezett uniós tisztségviselő közölte, hogy a Scholz-kabinet fenntartásai miatt olyan érzésük van, mintha Németország lenne az új Magyarország.
A párhuzam arra utal, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök kormánya többször is halogatta az orosz szankciókkal kapcsolatos döntéseket. Ez a német külügy szerint kellemetlen, mivel az intézkedésben elfogadhatatlan problémát a többi uniós tagállam nem lát. Korábban Magyarország kitartott, azonban már hajlandónak tűnik elfogadni a szankciócsomagot, amelyhez egyhangú döntés szükséges.