Mark Rutte holland miniszterelnök lesz Jens Stoltenberg utódja a NATO-főtikári poszton – adta hírül kedden a holland nemzeti műsorszolgáltató, az NOS, miután Magyarország és Szlovákia is kijelentette, hogy támogatják a holland kormányfő jelölését.
Jens Stoltenberg Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatóján ugyan nem erősítette meg, de nem is cáfolta a sajtóhíreket – írja a Reuters.
„Azt hiszem, Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentésével nyilvánvaló, hogy nagyon közel vagyunk a végkifejlethez, a következő főtitkár kiválasztásához, és azt hiszem, ez jó hír” – mondta Jens Stoltenberg újságíróknak, miközben Ruttét méltatta.
„Szerintem Mark nagyon erős jelölt. Sok tapasztalattal rendelkezik miniszterelnökként. Közeli barátom és kollégám, és ezért erősen hiszem, hogy a szövetség nagyon hamar döntést fog hozni az utódomról” – mondta. „És ez jó lesz mindannyiunknak, a NATO-nak és nekem is” – tette hozzá.
A NATO következő főtitkárának azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy fenntartsa a szövetségesek támogatását Ukrajna orosz invázió elleni harcához, ugyanakkor óvakodnia kell minden olyan eszkalációtól, amely közvetlenül háborúba sodorhatja a katonai szövetséget Moszkvával.
Az Oroszország teljes körű inváziója óta eltelt két évben Mark Rutte volt az egyik mozgatórugója az Ukrajnának nyújtott európai katonai támogatásnak, és újra és újra hangsúlyozta, hogy az európai béke biztosításához feltétlenül szükség van az oroszok harctéri vereségére.
A közelmúltban Hollandia vezetése alatt a NATO-tagoktól megkövetelt 2 százalékos GDP-arányos küszöbérték fölé emelte a védelmi kiadásokat, F–16-os vadászgépeket, tüzérséget, drónokat és lőszert szállítva Kijevnek, valamint jelentős összegeket fektetve be saját hadseregébe.
Mark Rutte Ukrajnának nyújtott támogatását kihangsúlyozza az Oroszországgal és annak elnökével, Vlagyimir Putyinnal szembeni kritikája, mivel Hollandia Oroszországot tartja felelősnek az MH17-es utasszállító járat 2014 júliusában Kelet-Ukrajna felett történt lelövéséért, amelynek következtében mind a 298 utas és a személyzet – köztük 196 holland állampolgár – életét vesztette.
Órákkal az NOS jelentése előtt Magyarország és Szlovákia támogatásáról biztosította Mark Rutte jelöltségét, ezzel elhárítva egy fontos akadályt a NATO vezetői posztjára tartó útjáról, mivel a NATO konszenzusos döntéseket hoz, így a jelöltnek szüksége van mind a 32 szövetséges támogatására. Egyedül Románia – amelynek elnöke, Klaus Iohannis szintén versenyben van a posztért – ellenzi Rutte jelölését.
Magyarország támogatása azt követően vált biztossá, hogy Orbán Viktor a múlt héten találkozott Jens Stoltenberggel, ahol a két fél megállapodott abban, hogy Magyarország nem fogja megakadályozni a NATO döntéseit az Ukrajnának nyújtandó támogatásról, de abban is egyetértett, hogy nem vesz részt a szövetség ukrajnai erőfeszítéseiben.
A tegnapi brüsszeli találkozó után Mark Rutte miniszterelnök megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja a megállapodást, és továbbra is ezt fogja tenni, amennyiben ő lesz a NATO következő főtitkára. Fogadalmának fényében Magyarország kész támogatni Rutte miniszterelnököt a NATO-főtitkári posztra
– írta Orbán Viktor az X-en.
Orbán Viktor korábban ellenezte Mark Rutte jelöltségét, mert az „problémás” véleményeket fogalmazott meg, amelyek között szerepelt, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból.
Törökország és Szlovákia is irányt váltott Mark Rutte pályázatával kapcsolatban: Ankara április végén közölte, hogy támogatni fogja őt, Szlovákia pedig kedden jelentette be ugyanezen szándékát.
Peter Pellegrini szlovák államfő azt közölte, hogy Mark Rutte támogatásának szándékához Pozsony részéről egy kérés is kapcsolódik, az, hogy Rutte az észak-atlanti szövetség leendő vezetőjeként biztosítsa Szlovákia légterének védelmét.
Emlékeztetett, az ország légterének védelme már huzamosabb ideje nincs megoldva, amióta Hollandia és Olaszország visszahívták az ideiglenesen Szlovákia védelmére rendelkezésre bocsátott légvédelmi rendszereiket. Kijelentette, Mark Rutte hajlandónak mutatkozott arra, hogy a kérdéssel a jövőben foglalkozzon.
Jens Stoltenberg hivatali ideje október 1-jén jár le, 10 évvel a 2014-es megválasztása után. Stoltenberg a NATO főtitkárként felügyelte, hogy a NATO egy olyan szövetségből, amely elsősorban távoli helyeken, például Afganisztánban folytatott válságkezelési missziókkal foglalkozott, visszatért gyökereihez: az Oroszország elleni védekezéshez.
Jens Stoltenberg hivatalba lépése óta négy ország csatlakozott a NATO-hoz: Montenegró, Észak-Macedónia, Finnország és Svédország.
Azzal, hogy Mark Rutte kapja meg a vezetői posztot, a szövetség elszalasztja a lehetőséget, hogy megalakulása óta először egy nő, Kaja Kallas észt miniszterelnök kerüljön a NATO élére – amiért több tag is lobbizott.
A főként kelet-európai országok által támogatott Kallast néhány nyugati tagállam túlságosan sólyomszerűnek tartotta Oroszországgal szemben.
(Borítókép: Mark Rutte 2023. június 29-én. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)