A Financial Times (FT) információi szerint Mark Rutte holland miniszterelnök ígéretet tett Orbán Viktornak, hogy ha kinevezik a katonai szövetség főtitkárává, akkor hivatali ideje alatt Magyarországnak joga lesz visszautasítani az Ukrajnát támogató, a szövetség tagállamainak területén kívül végrehajtott NATO-tevékenységeket. Korábban a kormány tagjai azt mondták, hogy semmiképp sem hagyják jóvá az ő személyét.
Mark Rutte és Orbán Viktor még hétfő este találkoztak Brüsszelben, ahol – a sajtóban megjelent információk szerint – abban egyezhettek meg, hogy
Bár magyar oldalról egyelőre nem érkezett hivatalos nyilatkozat az álláspont változásáról, a nemzetközi sajtó szerint ezzel megoldódhat a holland kormányfő egyik legnagyobb problémája. Mint a Financial Times írta, a holland kormányfő azért próbálta ezzel az alkuval elnyerni Budapest támogatását,
mert a NATO 32 tagországából Magyarország az egyik, amely hónapok óta vétózza a kinevezését.
A holland NOS.nl hírportál szintén azt írta, hogy a miniszterelnök egyik külügyi szóvivőjének elmondása szerint jó hangulatú beszélgetés zajlott le a felek közt. „Jó és nyílt beszélgetés volt, és a két fél megállapodott abban, hogy a jövőre összpontosítanak” – fogalmazott a holland portál szerint a szóvivő (akit nem neveztek meg).
Rutte kinevezése ellen volt még Románia és Szlovákia, amelyek közül Pozsony épp az Európai Tanács keddi ülése után jelentette ki, hogy úgy döntött, támogatja a holland államfőt. Peter Pellegrini, Szlovákia hétvégén beiktatott új köztársasági elnöke a NOS.nl szerint úgy nyilatkozott, fontos számára, hogy „a kelet- és közép-európai országok jól képviseltessék magukat a védelmi szövetségben”.
Ezzel – és a Magyarországgal kötött háttéregyességgel – együtt úgy tűnik, Rutténak már csak egy országot kell meggyőznie: Romániát, amely egyetlen versenyben maradt kihívóját, Klaus Iohannis román elnököt jelölte a posztra.
Orbán és Rutte hétfő esti megbeszélése megerősíti Jens Stoltenberg pár nappal ezelőtt tett kijelentését, miszerint elfogadja, hogy Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben.
A kormány képviselői többször is arról beszéltek, hogy ellenzik Mark Rutte megválasztását a NATO élére. Május végén Szijjártó Péter külügyminiszter még arról beszélt, hogy a magyar kormány nem támogatja a holland politikus jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére.
Ezt akkor még azzal indokolta, hogy az észak-atlanti szövetségben alapvető fontosságú a százszázalékos bizalom, márpedig a holland miniszterelnök korábban Magyarország „térdre kényszerítéséről” beszélt.
Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy olyan embert, aki ilyen álláspontot fogalmaz meg és tart fenn, azt egy olyan szervezet élére megválasztjuk, ahol a százszázalékos bizalom alapvető fontosságú. Itt akár meg is kell halni egymásért, ezt olyan embernek kell vezetnie, akiben száz százalékig meg tudunk bízni
– mondta akkor a külügyminiszter.
Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő a találkozó után azt mondta, hogy jó hangulatú volt az egyeztetés, és hozzátette, hogy „óvatosan optimista” azzal kapcsolatban, hogy ezek után megkapja Magyarország támogatását a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához.
Az AFP hírügynökség szerint Rutte azt is szóba hozta, hogy bocsánatot kellett-e végül kérnie Orbántól a korábbi kijelentései miatt (amit a kormány feltételként szabott előzőleg a támogatásáért cserébe). A holland kormányfő azt mondta, hogy Orbán Viktor a találkozón „nem várt bocsánatkérést, és azt mondtam, hogy nyilvánvalóan tudomásul vettem, mi történt Magyarországon a társadalmi reakciók vonatkozásában azzal kapcsolatban, amit néhány évvel ezelőtt mondtam”. Hozzátette:
Ennyiben hagytuk a dolgot, tudomásul vettük [ami történt], és a jövővel foglalkoztunk.
Az AFP szerint Orbán Viktor a maga részéről azt nyilatkozta: ha Rutte tartja magát a Stoltenberg-féle budapesti megállapodáshoz, akkor megszerezheti a támogatását. „Ha készen áll, hogy támogassa ezt, akkor belevághatunk. Ez a jövőről szól, nem a múltról” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [j] és Mark Rutte holland kormányfő tárgyalásuk előtt az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. június 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)