A dalai láma nemsokára Amerikába érkezik gyógykezelésre, de előtte még Indiában találkozott amerikai politikusokkal, akik megígérték a tibeti spirituális vezetőnek, hogy nyomást fognak gyakorolni Pekingre, hogy a tibeti vezetőkkel újraindítsa a párbeszédet, miután az 2010-ben megszakadt.
Amerikai törvényhozókkal találkozott a dalai láma szerdán Indiában, a Washingtonból érkezett politikusok a tanácskozáson jelezték, hogy igyekezni fognak nyomást gyakorolni Pekingre annak érdekében, hogy újraindítsák a 2010-ben befagyasztott párbeszédet a tibeti vezetőkkel. A kétpárti delegáció tagjai dharamszalai kolostorában találkoztak a buddhista vallási vezetővel.
Továbbra is él bennem a remény, hogy egy nap a dalai láma népével együtt békében visszatérhet Tibetbe
– mondta el újságíróknak a hétfős csoportot vezető Michael McCaul texasi republikánus képviselő. Megjegyezte azt is, nem fogják engedni, hogy Peking beavatkozzon a dalai láma utódjának kiválasztásába.
A dalai láma 1959-ben menekült indiai száműzetésbe a kínai uralom elleni elbukott tibeti lázadás után. Peking nem ismeri el az általa vezetett emigráns tibeti kormányt, és azzal vádolja, hogy el akarja szakítani Tibetet Kínától. A dalai láma tagadja, hogy szakadár törekvése volna, csak autonómiát szeretne a tartománynak, és buddhista kultúrájának védelmét.
Az amerikai kongresszus nemrég elfogadta a Resolve Tibet Act nevű törvényt, amellyel ösztönözni szeretnék a dalai láma és a kínai tisztségviselők közötti párbeszédet annak érdekében, hogy békésen feloldják a Tibet és Peking közötti viszályt. McCaul sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jogszabállyal, amelyet még Joe Biden amerikai elnöknek alá kell írnia, azt akarják megmutatni, hogy az Egyesült Államok Tibet népe mellett áll.
Az amerikai törvényhozók találkoztak a száműzetésben működő tibeti kormány tagjaival is.
Lin Csian, a pekingi külügyminisztérium szóvivője még a dharamszalai találkozó előtt arra szólította fel kedden Washingtont, hogy hagyjon fel a tibeti függetlenségi törekvések támogatásával, és semmilyen formában ne keresse a kapcsolatot a dalai láma környezetével. Úgy vélte, a Tibettel kapcsolatos törvényt az amerikai elnöknek „nem muszáj aláírnia”, de ha mégis megteszi, akkor Peking „határozott lépéseket” fog tenni.
Köztudott, hogy a 14. dalai láma nem pusztán vallási szerepet tölt be, hanem egy olyan politikai száműzött, aki Kína-ellenes szeparatista tevékenységet folytat a vallás leple alatt
– fogalmazott a kínai külügyi szóvivő. A 88 éves spirituális vezető évek óta egészségügyi problémákkal küzd, és ezen a héten az Egyesült Államokba utazik gyógykezelésre.
Utódlásának kérdését viták övezik. Peking ragaszkodna a régi hagyományokhoz, amelyek szerint a kínai vezetésnek – még a kínai császárok által örökül hagyott jog alapján – jóvá kell hagynia az utód személyét. A tibeti hagyomány szerint azonban a „dalai láma” címet a spirituális vezető következő reinkarnációja kapja meg, aki a cím jelenlegi viselője szerint valahol Indiában tartózkodik.
(Borítókép: Nancy Pelosi és Michael McCaul részt vesz a dalai láma templomában tartott rendezvényen Dharamshala Himachal Pradeshban, Indiában 2024. június 19-én. Fotó: Charlotte Greenfield / Reuters)