Korábban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy a katonai szövetségben egyfajta „nukleáris fegyverkezés” zajlik, amelyet Oroszország egyből hadüzenetként dekódolt és reagált is rá. Viszont később pontosítottak, hogy ez csak a jelenlegi technika modernizálásáról szól, viszont Finnország most bejelentette, hogy évente 200 tonna uránt fog kitermelni.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arról beszélt a svájci békekonferencia után, hogy „nagyobb mennyiségű atomfegyver bevetéséről” tárgyaltak, amely a szituáció eszkalációját jelentené. Erre azért lehet szükség, mert Oroszország és Kína növekvő fenyegetést jelentenek. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azonnal reagált is az elhangzottakra, és azt mondta, hogy „a főtitkár megjegyzései ellentmondani látszanak a hétvégi svájci konferencián kiadott nyilatkozatnak, amely szerint elfogadhatatlan az atomfegyverrel való fenyegetés vagy a felhasználás”.
A NATO később pontosította a főtitkár által elmondottakat, mely szerint nem nukleáris támadásról van szó, hanem a meglévő fegyverek és repülők cseréjéről, modernizációról. „A NATO nukleáris elrettentés programjában nincs változás” – magyarázta Farah Dakhlallah, a NATO szóvivője.
Erre csak ráerősít, hogy Finnország lett az első olyan ország az EU-ban, amely uránbányászatot folytat – közölte kedden a Terrafame bányavállalat.
A Terrafame megkezdte a természetes urán bányászatát a Sotkamóban, az ország északkeleti részén található bányában. A működés megkezdésével Finnország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely uránt termel
– áll a cég honlapján közzétett közleményben, amelyet a RIA Novosztyi szemlézett.
A vállalat várhatóan 2026-ra éri el teljes kapacitását, és évente mintegy 200 tonna uránt fog kitermelni. Az előkészítéshez szükséges beruházások összesen mintegy 20 millió eurót tesznek ki – közölte a vállalat.
A dologhoz hozzá kell tenni, hogy a svájci békecsúcs nem igazán hozta azt az eredményt, amelyet a részt vevő országok, főként a szervező Ukrajna várt. Ugyan 80 ország és négy szervezet aláírt egy közös nyilatkozatot a csúcs után, hogy elkötelezettek Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatásában, viszont ezt később Irak és Jordánia, majd Ruanda is visszavonta.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint Putyin valószínűleg nem érdekelt a belátható jövőben a jóhiszemű tárgyalásokban, mivel a közelmúltban felvázolta az ukrajnai orosz győzelem elméletét, amely azon a feltételezésen alapul, hogy az orosz erők képesek egy határozatlan idejű, időigényes harctéri kúszásra, hogy ellenálljanak az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásnak.
Mindeközben Finnország elnöke, Alexander Stubb felszólította Pekinget, hogy használja fel befolyását Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, hogy leállítsa az ukrajnai műveleteket.