Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának vezetője egy kedd esti online sajtótájékoztatón kijelentette: Ukrajna nyitott arra, hogy Oroszország részt vegyen a következő béke-csúcstalálkozón. Az ukrán elnöki főtanácsadó szerint megkezdődött a munka a következő eseménnyel kapcsolatban, a Svájcban létrehozott munkacsoportok eredményei részei lesznek a közös tervnek. Oroszország már korábban világossá tette, hogy elutasítja az ukrán béketervezetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak közölte, hogy Ukrajna meghívhatja Oroszországot a nemzetközi partnerekkel tervezett következő találkozóra, amelynek célja a jövőbeli béketárgyalások formulájának kidolgozása.
Az ukrán elnök főtanácsadója annak ellenére vetette fel ennek lehetőségét, hogy a Kreml többször világossá tette, hogy nem áll szándékában részt venni az ukrán tervben. Egyes információk szerint a munkacsoportok a múlt heti csúcsot követő tárgyalások részleteit készítik elő – írja a Bloomberg.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Svájcban június 15-én és 16-án tartották az ukrajnai békekonferenciát, amelyen 92 ország vett részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten.
Az esemény fókuszában Ukrajna 10 pontos béketerve állt, amelyet az ukrán elnök először 2022 őszén vázolt fel, és az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről. A találkozót többen a békefolyamat első lépésének tekintik. A részt vevő országok többsége aláírta a zárónyilatkozatot, a csúcson megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról is, amelyek egy következő alkalom előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával”.
Andrij Jermak Svájcban azt nyilatkozta, hogy „nem lesz kompromisszum a függetlenség, a szuverenitás vagy a területi integritás tekintetében”, egyúttal félresöpörte Kína távolmaradását, és azt javasolta, hogy ha elkészül a béketárgyalások közös terve, azt be lehetne mutatni Oroszországnak.
„Úgy gondoljuk, hogy ez a második csúcstalálkozón, a vezetők szintjén megtörténhet” – mondta.
Kedden késő este, egy online sajtótájékoztatón Andrij Jermak úgy fogalmazott, hogy a munkacsoportok eredményei részei lesznek annak a közös tervnek, amelyet számos ország támogat majd egy második ülésen,
és megismételte, hogy szerinte arra már meg lehetne hívni Oroszország képviselőjét is.
Az ukrán elnöki főtanácsadó sikerként könyvelte el a hétvégét. A második alkalom reprezentatívabb lesz – mondta, hozzátéve, hogy célja a háború befejezése és az általa okozott válságok rendezése lesz. Ukrajna szerinte nyitott és arra törekszik, hogy egyesítse a „felelős országokat”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette, hogy „esélyt akar adni a diplomáciának”, és meg akarja mutatni, hogy „közös erőfeszítésekkel” meg lehet állítani a háborúkat. „Hiszem, hogy a csúcstalálkozón történelmet írunk. Legyen minél hamarabb igazságos béke” – mondta.
Oroszország elnöke már korábban elutasította az ukrán békeformulát, Vlagyimir Putyin a hétvége előtt ismertette az orosz békefeltételeket.
Kijelentette, hogy Oroszország tűzszünetet hirdet, és tárgyalásokat kezd Ukrajna elleni háborújának befejezéséről, ha Kijev beleegyezik NATO-csatlakozási ambícióinak feladásába, és teljes egészében átadja Oroszországnak azt a négy megyéjét, amelyre Moszkva igényt tart. A konferencián a részt vevő vezetők közül többen egyértelműen elutasították az ultimátumot.
Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy ősszel már Oroszország részvételével folytatódjanak a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Svájcban nem határoztak meg időkeretet a következő eseményre, a záródokumentumban sem szerepelt a második csúcstalálkozó sokat emlegetett kilátása. Kína – bár kihagyta a rendezvényt – több kormányzatnál lobbizik egy alternatív béketervvel kapcsolatban.
Az ukrajnai békéről szóló esemény zárónyilatkozatát a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió is. A legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, a Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság.
Ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.
Magyarország szintén csatlakozott a békekonferencia zárónyilatkozatának aláíróihoz.
A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.
„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a dokumentumban.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.