Klaus Iohannis román államfő visszavonta jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, Románia is támogatja, hogy Mark Rutte távozó holland miniszerelnök kerüljön a védelmi szövetség élére – közölte csütörtökön a román elnöki hivatal.
A román államfő visszalépéséről szóló döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése után megjelent sajtóközleményben hozták nyilvánosságra. A közlemény szerint Iohannis a nemzetbiztonsági testület ülésén bejelentette, hogy visszalépéséről már a múlt hét végén tájékoztatta a NATO-szövetségeseket.
Iohannis kikérte a CSAT tagjainak véleményét Mark Rutte jelöltségéről. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács egyetértett azzal, hogy Románia támogassa a távozó holland miniszterelnököt a NATO-főtitkári poszt elnyerésében – közölte a román elnöki hivatal.
A holland sajtó már napokkal ezelőtt megírta, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök lesz Jens Stoltenberg utódja a NATO-főtikári poszton, miután Magyarország és Szlovákia is kijelentette, hogy támogatják a holland kormányfő jelölését.
Magyarország támogatása azt követően vált biztossá, hogy Orbán Viktor a múlt héten találkozott Jens Stoltenberggel, ahol a két fél megállapodott abban, hogy Magyarország nem fogja megakadályozni a NATO döntéseit az Ukrajnának nyújtandó támogatásról, de abban is egyetértett, hogy nem vesz részt a szövetség ukrajnai erőfeszítéseiben.
A tegnapi brüsszeli találkozó után Mark Rutte miniszterelnök megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja a megállapodást, és továbbra is ezt fogja tenni, amennyiben ő lesz a NATO következő főtitkára. Fogadalmának fényében Magyarország kész támogatni Rutte miniszterelnököt a NATO-főtitkári posztra
– írta Orbán Viktor az X-en.
A Financial Times (FT) információi szerint Mark Rutte holland miniszterelnök ígéretet tett Orbán Viktornak, hogy ha kinevezik a katonai szövetség főtitkárává, akkor hivatali ideje alatt Magyarországnak joga lesz visszautasítani az Ukrajnát támogató, a szövetség tagállamainak területén kívül végrehajtott NATO-tevékenységeket.
Orbán Viktor korábban ellenezte Mark Rutte jelöltségét, mert az „problémás” véleményeket fogalmazott meg, amelyek között szerepelt, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból. Törökország és Szlovákia is irányt váltott Mark Rutte pályázatával kapcsolatban: Ankara április végén közölte, hogy támogatni fogja őt, Szlovákia pedig kedden jelentette be ugyanezen szándékát.
Peter Pellegrini szlovák államfő azt közölte, hogy Mark Rutte támogatásának szándékához Pozsony részéről egy kérés is kapcsolódik, az, hogy Rutte az észak-atlanti szövetség leendő vezetőjeként biztosítsa Szlovákia légterének védelmét. Emlékeztetett, az ország légterének védelme már huzamosabb ideje nincs megoldva, amióta Hollandia és Olaszország visszahívták az ideiglenesen Szlovákia védelmére rendelkezésre bocsátott légvédelmi rendszereiket. Kijelentette, Mark Rutte hajlandónak mutatkozott arra, hogy a kérdéssel a jövőben foglalkozzon.
Jens Stoltenberg hivatali ideje október 1-jén jár le, 10 évvel a 2014-es megválasztása után. Stoltenberg a NATO főtitkárként felügyelte, hogy a NATO egy olyan szövetségből, amely elsősorban távoli helyeken, például Afganisztánban folytatott válságkezelési missziókkal foglalkozott, visszatért gyökereihez: az Oroszország elleni védekezéshez. Jens Stoltenberg hivatalba lépése óta négy ország csatlakozott a NATO-hoz: Montenegró, Észak-Macedónia, Finnország és Svédország.
Azzal, hogy Mark Rutte kapja meg a vezetői posztot, a szövetség elszalasztja a lehetőséget, hogy megalakulása óta először egy nő, Kaja Kallas észt miniszterelnök kerüljön a NATO élére – amiért több tag is lobbizott. A főként kelet-európai országok által támogatott Kallast néhány nyugati tagállam túlságosan sólyomszerűnek tartotta Oroszországgal szemben.