Az elmúlt években Európa versenyképessége leszakadt az Egyesült Államoktól és Ázsiától, célunk, hogy a magyar EU-elnökség alatt az Unió felzárkózzon a versenytársakéhoz – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Luxemburgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kiemelte, hogy a magyar részről támogatjuk az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését, miközben elutasítjuk a blokkosodást szorgalmazó törekvéseket.
A találkozón szó esett az európai iparpolitikáról is, amely alapvető jelentőségű a kontinens versenyképessége szempontjából. A jelenlegi uniós vezetés a blokkosodás irányába halad, most például büntetővámokkal sújtaná a keleti elektromos autógyártókat – ismertette a tárcavezető.
Kifejtette, a magyar álláspont szerint elzárkózás helyett az összekapcsolódás politikájára van szükség a világgazdaságban, ezért elutasítjuk a büntetővámokat. Az európai versenyképesség javítását és tagállami költségvetési bevételek megszilárdítását egyaránt elősegítheti az az „Áfa a digitális korban” javaslatcsomag, amelynek lényege az EU-ban tevékenykedő cégek versenyképességének növelése az adminisztratív költségek csökkentése és a digitalizáció erősítése által.
Ezt ma még egy tagállam aggályai miatt nem tudtuk elfogadni. Ezzel együtt bízunk abban, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerül egy minden tagállam számára elfogadható kompromisszumos megoldást kidolgoznunk
– emelte ki a pénzügyminiszter.
Az ülésen a pénzügyminiszterek áttekintették a helyreállítási program végrehajtását is, amellyel kapcsolatban Varga Mihály leszögezte, hogy a program – szemben eredeti céljával, a járvány okozta gazdasági károk gyors helyreállításával – évek óta húzódik.
A források kifizetése lassú és bürokratikus, sőt, az elmúlt években politikai zsarolások tárgyává is tették, miközben más fronton, például a magyar határvédelmi rendszer miatt pénzbírsággal sújtják Magyarországot – tette hozzá.
A tárcavezető emlékeztetett: az álláspontunk világos, bírság helyett uniós hozzájárulás jár Magyarországnak, hazánk már 700 milliárd forintot fordított schengeni határok védelmére, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1 százalékot – áll a közleményben.
Mint megírtuk, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter június 18-án, a Várkert Bazárban mutatta be az Európai Unióban július 1-jén kezdődő magyar soros elnökség prioritásait. Bóka János elmondta, a magyar kormány egy cselekvő, aktív elnökségre készül, és szerinte egy sikeres magyar elnökség Európa sikerét is jelenti.
Bóka János hét témát jelölt meg, amivel a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) az elnökeként a magyar kormány szeretne előrelépést elérni:
Elmondta, hogy a soros elnökség kötelezettség, de a magyar kormány lehetőségként tekint rá. Jelenleg úgy számolnak, a kormány több mint 120 dossziét örököl meg az előző, belga elnökségtől – ebből 50 dosszié jelenleg a Tanács előtt áll, 30 dosszié pedig az EP és a Tanács közötti egyeztetésnél tart.
A Pénzügyminisztérium szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint Varga Mihály Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszterrel tárgyalt Luxemburgban.
A tárcavezető kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fordítanak majd az uniós versenyképességi és demográfiai kihívásokra, a zöld gazdasági átállásra, a gazdabarát agrárpolitikára és a bővítési folyamat felgyorsítására.
A magyar elnökség során válaszokat kell találnunk az Európai Unió versenyképességének helyreállítására. A járvány és a háború kitörése felgyorsította Európa gazdasági térvesztését, az Uniófolyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. A magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd az európai versenyképességre, csökkenteni kell az Unió és versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadékot.
– hangsúlyozta a tárcavezető.