Vlagyimir Putyin orosz elnök óva intette Dél-Koreát az ukrajnai fegyverszállítmányoktól a csütörtökön Vietnámban tartott sajtótájékoztatóján. Kijelentette, hogy Oroszország fegyverekkel láthatja el Észak-Koreát a további ukrán támogatások miatt. Oroszország elnöke Észak-Koreából utazott Hanoiba, ahol a felek több mint 15 kétoldalú dokumentumot írtak alá. Eközben tovább mélyül a szakadék Észak- és Dél-Korea között, újabb lövések dördültek el a két ország határán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette Dél-Koreát, hogy „nagy hibát” követne el, ha felfegyverezné Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban – írja a BBC.
Az orosz vezető csütörtökön Vietnámban nyilatkozott újságíróknak, ahol arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva kész felfegyverezni Észak-Koreát, ha az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is fegyverekkel látják el Ukrajnát.
Az Észak- és Dél-Korea közötti kapcsolat még tovább romlott, miután Kim Dzsongun észak-koreai vezető a héten vendégül látta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és kölcsönös védelmi megállapodást írtak alá.
Válaszul a Dél-Korea egyik legnagyobb fegyverexportőre azt nyilatkozta, hogy át fogja gondolni azt a régóta fennálló politikát, amely megakadályozta, hogy közvetlenül fegyvert szállítsanak Ukrajnának. Csang Ho-jin dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsadó úgy fogalmazott, hogy „országa megfontolja az Ukrajnának nyújtott fegyvertámogatás kérdését”.
„Azok, akik ezeket a fegyvereket szállítják, azt hiszik, hogy nem állnak háborúban velünk. Azt mondtam, többek között Phenjanban is, hogy akkor fenntartjuk a jogot, hogy fegyvereket szállítsunk a világ más régióiba” – reagált a kijelentésekre Oroszország elnöke csütörtökön Vietnámban.
Vlagyimir Putyin újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy ha Dél-Korea úgy dönt, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának, akkor oroszország olyan döntéseket fog hozni, amelyek nem fognak tetszeni Dél-Korea jelenlegi vezetésének.
Az orosz elnök megjegyzéseit követően a dél-koreai elnöki hivatal pénteken arról tájékoztatott, hogy az ország „különböző lehetőségeket” mérlegel az Ukrajnának történő fegyverszállítással kapcsolatban, és álláspontja „attól függ, hogy Oroszország hogyan közelíti meg ezt a kérdést”.
Egyúttal beidézték Georgij Zinovjev orosz nagykövetet, hogy tiltakozzon a paktum ellen, és követelje, hogy Moszkva „azonnal szüntesse be” katonai együttműködését Phenjannal.
Pénteken kora reggel az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, John Kirby az orosz–észak-koreai megállapodással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak minden olyan országot aggasztania kell, amelyiknek fontos a béke és a stabilitás fenntartása a régióban.
Hozzátette, hogy a megállapodás „nem meglepetés”, mondván, hogy az Egyesült Államok már hónapok óta figyelmeztetett a két ország „kiépülő védelmi kapcsolatára”. Tokió is komolyan aggódik amiatt, hogy Putyin nem zárta ki a haditechnikai együttműködést Észak-Koreával – mondta Yoshimasa Hayashi japán kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a megállapodás elfogadhatatlan.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Vlagyimir Putyin június 18-án, 2000-ben tett látogatása után először hivatalos látogatásra érkezett Észak-Koreába. A megbeszélésre tavaly ősszel, a Vlagyivosztokban tett látogatásakor Kim Dzsongun, az ország első számú vezetője hívta meg az elnököt.
A két vezető kölcsönös biztonsági megállapodást írt alá, a koreai vezető a találkozón „teljes támogatásáról és szolidaritásáról” biztosította „az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában”.
Vlagyimir Putyin – aki mintegy két órán át egyeztetett négyszemközt az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, majd kijelentette, hogy mind Moszkva, mind Phenjan „küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen”.
Mint írtuk, Phenjanból az orosz államfő Vietnám fővárosába, Hanoiba utazott, ahol Nguyen Phu Tronggal, a Vietnámi Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, To Lam elnökkel és Pham Minh Tinh kormányfővel találkozott. Megvitatták a két ország közötti partnerség fejlesztését, valamint a nemzetközi és regionális napirenden lévő kérdéseket.
A két elnök találkozója után több mint 15 kétoldalú dokumentumot írtak alá a különböző területeken folytatott együttműködésről, köztük egy memorandumot a vietnámi nukleáris technológiai központ létrehozásának ütemtervéről. A felek megállapodtak az átfogó stratégiai partnerség erősítésében is.
Elemzők szerint az észak-koreai–orosz szerződésnek jelentős következményei lehetnek a világra és a régióra nézve is. Amellett, hogy Észak-Korea nyíltan felfegyverkezhet, Oroszország potenciálisan beavatkozhat a Koreai-félszigeten kialakuló újabb konfliktusba.
A két Korea technikailag még mindig háborúban áll, és erősen őrzött határt tart fenn, ahol a feszültségek az elmúlt hetekben súlyosbodtak. Mint írtuk, Dél-Korea figyelmeztető lövéseket adott le csütörtökön, miután észak-koreai katonák rövid időre átlépték a határt. Ebben a hónapban ez már a harmadik ilyen jellegű behatolás volt az észak-koreaiak részéről déli szomszédjukhoz.
Ez a harmadik ilyen eset kevesebb mint három héten belül. Hasonló incidensek történtek június 9-én és június 18-án is. A szöuli hadsereg szerint mindkét behatolás véletlennek tűnt. Az atomfegyverekkel rendelkező Észak-Korea az elmúlt hónapokban megerősítette a határt, taktikai utakat épített ki és több aknát helyezett el.
Dél-Korea eddig csak humanitárius segélyt és katonai felszerelést adott Ukrajnának, nem volt hajlandó halálos fegyvereket biztosítani, mivel hivatalos politikája szerint nem fegyverez fel háborús országokat. Ukrajnában felcsillant a remény, hogy a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés elmélyülése arra készteti Szöult, hogy átgondolja eddigi hozzáállását. Elemzők korábban azt mondták, hogy Kijev arra fogja felhasználni Putyin Phenjanban tett látogatását, hogy fokozza a nyomást.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Hanoiban 2024. június 20-án. Fotó: Minh Hoang / Pool / AFP)