Az euroszkeptikus brit politikus egy interjúban kifejtette, hogy az EU és a NATO provokálta Oroszországot azzal, hogy egyre keletebbre terjeszkedett, és ennek a hatása, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Hozzátette továbbá, hogy a brexit jó lett volna a briteknek, ha ő vezette volna az országot, nem pedig olyanok, akik egyáltalán nem értenek hozzá.
Nigel Farage szélsőjobboldali brit politikus szerint az EU és a NATO „provokálta” Oroszország ukrajnai invázióját azzal, hogy kelet felé terjeszkedett. A BBC péntek esti Panorama című műsorában nyilatkozva Farage azt is mondta, hogy a Brexit gazdaságilag előnyös lett volna az Egyesült Királyság számára, ha ő vezette volna az országot – írta meg a The Guardian.
Az ukrajnai invázióval kapcsolatos nézeteire és Vlagyimir Putyin iránti kifejezett csodálatára vonatkozó kérdésre Farage azt mondta, hogy
személyesen nem kedveli az orosz elnököt, de „csodálja őt mint politikai szereplőt”, mivel Oroszország felett gyakorolt befolyása hatalmas.
Arról, hogy Putyin miért szállta meg Ukrajnát, Farage így nyilatkozott: „2014-ben felálltam az Európai Parlamentben, és azt mondtam, hogy »háború lesz Ukrajnában«. Miért mondtam ezt? Mert nyilvánvaló volt számomra, hogy a NATO és az Európai Unió egyre keletebbre irányuló terjeszkedése okot ad ennek az embernek arra, hogy azt mondja, »már megint jönnek értünk«, és háborút indítson.”
Mi provokáltuk ezt a háborút. Természetesen az ő hibája, ő használta fel ürügyként azt, amit mi tettünk
– tette hozzá Farage, akit a konzervatívok, a munkáspártiak és a liberális demokraták már régóta azzal vádolnak, hogy az orosz elnök apologétája.
James Cleverly brit belügyminiszter bírálta Farage megjegyzéseit, mondván, hogy „Putyin aljas indoklását visszhangozza Ukrajna brutális lerohanására”, míg Ben Wallace volt védelmi miniszter szerint a reformpárti vezető szimpátiáját fejezte ki valakinek, aki „ideggázt vetett be Nagy-Britannia utcáin”.
John Healey védelmi árnyékminiszter „szégyenletesnek” nevezte a megjegyzéseket, hozzátéve, hogy Farage „megmutatta, hogy inkább nyalja Vlagyimir Putyin csizmáját, mint hogy kiálljon Ukrajna népe mellett. Ez alkalmatlanná teszi őt arra, hogy bármilyen politikai tisztséget betöltsön hazánkban, nemhogy egy komoly parlamenti pártot vezessen”. George Robertson volt NATO-főtitkár pedig azzal vádolta Farage-ot, hogy „megismétli a Kreml narratíváját”, és „új ürügyeket talált ki egy brutális, ki nem provokált támadásra”. Az év elején Rishi Sunak azt mondta, hogy „egyértelműen nevetséges” a Nyugatot hibáztatni a háborúért.
A pénteken sugárzott interjú után Farage is megszólalt az X-en, és azzal védte magát, hogy „egyike azon kevés alaknak, aki következetes és őszinte volt az Oroszországgal vívott háborúval kapcsolatban”.
Az interjú egyik részében Farage elismerte, hogy egy korábbi kijelentése – miszerint a brexit után az Egyesült Királyság a „világ hetedik legnagyobb exportőréből a világ negyedik legnagyobb exportőrévé” vált – csak a szolgáltatási szektorra vonatkozott, nem általánosan az exportra.
Arra a kérdésre, hogy az áruexport szerinte miért nem részesült hasonló előnyökből, Farage a nettó nullás politikát tette felelőssé, mondván, hogy az „ipartalanította Nagy-Britanniát”. A brexit gazdasági hatásairól azt mondta:
Ha engem tettek volna meg vezetőnek, akkor nagyon-nagyon más lenne a helyzet, de persze nem ezt tették, ugye?
A Liz Truss katasztrofális minibüdzséjének akkori támogatásával kapcsolatban Farage dicsérte, hogy „sok olyan dolog van benne, ami növekedés- és vállalkozásbarát”, ugyanakkor azt mondta, hogy a költségvetést aláásta, hogy nem tartalmazott megfelelő kiadáscsökkentést. A Reform Párt saját költségvetési terveiről kérdezve – amelyeket a párt e heti programjában ismertetett – Robinson úgy tűnt, nincs meggyőzve arról, hogy a párt hogyan fogja csökkenteni az állami kiadásokat annyira, hogy tömeges adócsökkentéseket tudjon végrehajtani.
Nos, először is a munkanélküliek nyilvántartásából az embereket munkába fogjuk állítani
– mondta Nigel Farage, de Robinsont ez sem igazán győzte meg arról, hogy évi 140 milliárd fontos pluszbevételre tenne így szert az állam. A migrációról beszélve Farage többször is azt mondta, hogy az Egyesült Királyságba érkező emberek magukkal hozhatják az anyjukat is, de ez egyáltalán nincs így.
Robinson kérdőre vonta Farage-ot egy sor reformpárti képviselőjelölt megjegyzésével kapcsolatban – beleértve ebbe azt a nyilatkozatot, miszerint az Egyesült Királyságnak el kellett volna fogadnia Adolf Hitler „semlegességi ajánlatát” ahelyett, hogy harcoljon a nácik ellen (a Reform Párt vezetősége korábban az általuk alkalmazott átvilágító céget hibáztatta, amiért nem ellenőrizték alaposabban a jelölteket).
Farage lekicsinyelte a megjegyzések komolyságát, mondván: „Nem, nem. A jelöltek közül rengeteget a legkülönlegesebb módon, a szövegkörnyezetből kiragadott idézetekkel azonosítanak tévesen”. Erre reagálva a műsorvezető azt kérdezte Farage-tól:
Szóval nem tud átvilágítást végezni, de 140 milliárd font megtakarítást találna a közkiadásokban?
Arra a kérdésre, hogy a Reform Párt a saját nézetei miatt vonzott-e ilyen embereket, Farage ezt „ostobaságnak” nevezte, majd Martin Luther Kinget idézve azt mondta, hogy ő hisz a meritokráciában. Ezért is kritizálta Rishi Sunakot azzal, hogy „nem érti a kultúránkat”, Farage szerint ez egyszerűen arra utalt, hogy a miniszterelnök „túlságosan felső osztálybeli”.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, sokaknak nem szimpatikusak a politikus nézetei hazájában, először egy influenszer-modell tejturmixszal öntötte nyakon Farage-ot, majd pár nappal később is különböző tárgyakkal dobálták meg a szélsőjobboldali politikust.