A Dél-kínai-tenger egyik legnagyobb, egyúttal vitatott hovatartozású szigetcsoportján, a Spratly-szigeteken építkezik Vietnám, méghozzá rekordgyorsasággal. Az elmúlt három évben a vietnámi mesterséges szigetek összterülete több mint hétszeresére nőtt a térségben, és mostanra eléri a kínai építésű mesterséges szigetek méretének a felét. A tevékenység Vietnám esetében is stratégiai célú: képességfejlesztés és érvényszerzés a területi követeléseknek.
A kereskedelem, a logisztika, az energetika, a halászat, a hajózás és a katonai erőkivetítés szempontjából is globális jelentőségű Dél-kínai-tenger a környező országok számára „a növekedés közös tere, a fejlődés éltető forrása és az együttélés lételeme”. A dél-kínai-tengeri szigetek, amelyek együttesen több száz, többnyire kisebb és lakatlan szigetcsoportokból, szigetekből, zátonyokból, atollokból és tengeri hegyekből álló szárazulatok, évtizedek óta ezen környező országok egymással versengő szuverenitási igényeinek tárgyát képezik. Ezeket az igényeket a szigetek és a tenger különböző elnevezései is tükrözik, és jellemzően a történelmi jogosultság fogalmán, illetve a nemzetközi és a tengerjog sajátos értelmezésein alapulnak.
A Spratly-szigetek egy részére vagy egészére Brunei, a Fülöp-szigetek, Kína, Malajzia, Tajvan és Vietnám támaszt egymást átfedő, egymással versengő igényeket.
Az igényeik alátámasztására egyes államok jellemzően a természetes geológiai képződmények szigetekké alakítására is vállalkoznak, mivel az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) a „szigeteket” jogi értelemben szárazföldi területekként kezeli, amelyek a parti állam abszolút szuverén joghatósága alá tartoznak.
Vietnám az elmúlt hat hónapban jelentősen felgyorsította a Spratly-szigeteken lévő szárazulatai bővítését a tengerfenékről felkotort homok és üledék felhasználásával, aminek köszönhetően Hanoi majdnem annyi új területet rekultivált, mint az előző két évben együttvéve – állapítja meg az Asia Maritime Transparency Initiative (AMTI) műholdfelvételekre hivatkozó jelentése.
A jelentés szerint a Barque Canada-zátony továbbra is a legnagyobb, Vietnám által ellenőrzött tereptárgy a Spratly-szigeteken, amelynek területe az elmúlt fél év alatt csaknem megduplázódott, 96 hektárról 167 hektárra. Az ország immár ötöt birtokol a Spratly-szigetek 10 legnagyobb kiterjedésű szigetéből.
Míg a három legnagyobb objektum: a Mischief-zátony, a Subi-zátony és a Fiery Cross-zátony továbbra is a kínaiak által ellenőrzött, a következő négy legnagyobb előretolt terület mindegyike újonnan kibővített vietnámi objektum: a Barque Canada-zátony, a Namyit-sziget, a Pearson-zátony és a Discovery Great-zátony. A fennmaradó területek közül az Itu Aba-szigetet Tajvan, a Thitu-szigetet a Fülöp-szigetek, és a Sand-homokzátonyt Vietnám foglalja el.
Jelenleg Vietnám összes szigetépítményének területe a Dél-kínai-tenger vitatott felségvizein mintegy 955 hektárt tesz ki, szemben a három évvel ezelőtti mindössze 133 hektárral. Bár ez a kivitelezés módszere és a terület nagysága tekintetében már összevethető azzal, ahogyan és amit Kína az elmúlt évtizedben létesített (1882 hektár), az infrastruktúra tekintetében Hanoi továbbra is lemaradásban van.
A kínai ellenőrzés alatt álló Subi-, Mischief- és Fiery Cross-zátonyok mindegyike többszintes adminisztratív épületekkel, fejlett radarrendszerekkel, repülőgéphangárokkal és 3000 méteres kifutópályákkal bír, amelyek képesek a legnagyobb kínai bombázók kiszolgálására is. Vietnám tíz új létesítmény előzetes építését is megkezdte a bővítéseivel párhuzamosan, de egyelőre egyetlen 1300 méteres kifutópályával üzemeltet a Spratly-szigeten.
A példátlan ütemű rekultivációs és kotrási tevékenység mindenesetre önmagában jelzi, hogy Hanoi relatív paritásba törekszik kerülni Peking képességeivel, és saját tényeket igyekszik teremteni a többi területi igénnyel fellépő állammal szemben is. Ugyan az valószínűtlen, hogy Vietnám valaha is képes lenne akár minőségi, akár mennyiségi szempontból felülmúlni a kínai szigetépítéseket, az erőfeszítései éppen emiatt alkalmasak lehetnek – még ha egy magasabb feszültségi szinten is –, de elősegíteni a status quo megőrzését.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
(Borítókép: Épületek 2022. október 25-én a Spratly-szigeteken a Dél-kínai-tengeren. Fotó: Ezra Acayan / Getty Images)