Kirgizisztán ugyanis kénytelen kínosan egyensúlyozni Oroszországgal meglévő kapcsolatai és az erős kínai gazdasági térnyerés között.
Így jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen kihívások előtt áll, és milyen lehetőségei vannak a Közép-Ázsia egyik legszebb tájával rendelkező országnak, ahol Petőfi Sándor sem ismeretlen. A kirgizek szeretik Petőfit, mert a magyar költő számos versét lefordították, valamint a Petőfi-emlékév keretében Biskekben szobrot is állítottak neki. Emellett a Nemzeti dal írójával a kirgizek gyakran párhuzamba állítják saját szabadságharcos költőjüket, Alikul Oszmonovot.
A XX. század első felében mindössze 35 évet élt kirgiz költőnek, írónak és műfordítónak kiemelkedő szerepe volt Kirgizisztán költészetének modernizálásban, és úgy gondolnak Petőfire, „a kun-kipcsak sztyeppék fiára” és Oszmonovra mint a „nagy hegyek fiára”, mint hasonló sorsú irodalmi nagyságokra, akik életük során verseiken keresztül a szülőföldjük iránti szeretetet hordozták költészetükben.
Kirgizisztán stratégiailag kulcsfontosságú helyet foglal el Közép-Ázsián belül. Az ország jelentős természeti erőforrásokkal és gazdag ásványkincs-potenciállal rendelkezik, ugyanakkor belső megosztottság is jellemzi.
A több mint hétmilliós hegyvidéki ország gazdaságát elsősorban a mezőgazdaság, azon belül is a gyapot-, a burgonya-, a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztés, valamint a nomád állattartás határozza meg, exportra termelt fő mezőgazdasági termékei a gyapot, a gyapjú és a bárányhús. Noha gazdag olyan ásványkincsekben, mint az arany, a higany vagy az uránérc, elvétve rendelkezik a kitermelésükhöz szükséges technológiákkal. A kibányászott ércet szinte teljes egészében exportálják.
Az ország ipara jelentéktelen, a legfontosabb a textilipar, élelmiszerfeldolgozás, cementgyártás, cipőgyártás, valamint az elektromos motorok gyártása. Kirgizisztán külkereskedelemében a meghatározó szerepet a gyapot, gyapjú, hús, dohány, arany, higany, urán és a vízenergia segítségével megtermelt villamosenergia játssza. Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei között van Svájc, Kazahsztán, Oroszország, Üzbegisztán, Törökország és Kína.
A kirgiz belpolitikára a zűrzavar és az etnikai megosztottság a jellemző. A megnövekedett szegénységi ráta termékeny talaja a társadalmi zavargásoknak, miközben a gazdaság továbbra is nagymértékben függ az Oroszországból érkező „hazautalásoktól” és exporttól, különösen az aranytól.
A külpolitika terén Kirgizisztán finoman igyekszik navigálni Oroszország és Kína között. Míg Kirgizisztánban Oroszország jelentős politikai és gazdasági befolyást élvez, ezzel párhuzamosan Kínának egyre nagyobb a gazdasági befolyása, amelyet az Övezet és út kezdeményezésen keresztül gyakorol. Tehát Biskek számára nagyon fontos az egyensúly és a jó kapcsolatok fenntartása a nagyhatalmakkal. A térségben a Tádzsikisztánnal fennálló határvitái tovább bonyolítják a regionális biztonság kérdését.
Ma Kirgizisztán geostratégiai prioritásait földrajzi elhelyezkedése, valamint a Kína, Oroszország és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok terén betölteni kívánt szerepe határozza meg.
Kirgizisztán ásványkincsei jelentős vonzerőt jelentenek a befektetők számára. Az ország aranyban gazdag, gazdaságában a bányászati ágazat kulcsszerepet játszik. Az Arany Világtanács szerint 2022-ben Kirgizisztán mintegy 29,3 tonna aranyat termelt, ami rávilágít az ágazat jelentős befektetési lehetőségeire. A stratégiai bányászati területek közül Kutmor továbbra is jelentős aranylelőhely Közép-Ázsiában, erőteljesen hozzájárulva Kirgizisztán gazdaságához. Valójában a Kumtor Gold Company 13,5 tonna aranytermelésről számolt be 2023-ban, ami 302,4 millió dolláros nettó nyereséget eredményezett.
Az ásványkincseken túl Kirgizisztán lenyűgöző természeti helyekkel rendelkezik, amelyek az országba érkező turisták első számú célpontjai. Az ázsiai ország hegyvidéki domborzata és szinte érintetlen tavai lehetőséget kínálnak a turisztikai infrastruktúrában rejlő potenciálok kiaknázására. A turisztikai szempontból kiváló domborzati adottságok mellett Kirgizisztán jelentős vízenergia-potenciállal bír, és a Kambar-Ata 1 és 2 vízerőműhöz hasonló projektek hozzájárulnak a regionális energiaszükségletek kielégítéséhez.
Kirgizisztán gazdasága meglehetősen összetett kihívásokkal szembesül. Az egyik fő probléma, hogy nagymértékben függ a főleg Oroszországban és Kazahsztánban dolgozók hazautalásaitól, azonban az Oroszországban (leginkább a nagyvárosokban) a moszkvai terrorcselekményeket követően felerősödött a főként a közép-ázsiai országokból érkezett vendégmunkásokkal szembeni erős ellenszenv.
Az ország bankrendszerét sérülékenység jellemzi. A hitel továbbra is drága, irányított és fejletlen, ami gátolja a beruházásokat és a gazdasági növekedést. A bankszektor koncentrációja rendszerszintű kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra nézve. Stratégiai elhelyezkedése ellenére Kirgizisztán infrastruktúrája, különösen a szállítási és logisztikai hálózatok, jelentős fejlesztésre szorulnak. A nem megfelelő közlekedési lehetőségek hátráltatják a kereskedelmet és a gazdasági fejlődést, korlátozva az ország potenciálját tranzitfolyosóként.
A gyenge kormányzás, a korrupció, a szervezett bűnözés és a kihívásokkal teli üzleti környezet továbbra is aláássa a befektetők Kirgizisztánba vetett bizalmát.
Összefoglalva, ha Kirgizisztánnak sikerül egyensúlyba hoznia a gazdasági függőséget Oroszországgal, valamint Kínával, folytatja a Törökországgal megkezdett kapcsolatainak az építését, valamint törekszik a belső feszültségek csökkentésére, akkor nagy eséllyel kedvező gazdasági kilátások elé néz. Kirgizisztán a befektetési lehetőségek különféle keverékét mutatja be, tartós és nem elhanyagolható akadályokkal. Erőforrásainak gazdagsága, földrajzi, stratégiai pozíciója meghatározó. A gazdasági függőség, az infrastrukturális hiányosságok, a kormányzás gyengeségei és a politikai volatilitás kísértetei azonban árnyékot vetnek az országban rejlő lehetőségekre.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.
(Borítókép: Egy solymász a Nomád Világjátékokon 2016. szeptember 6-án a kirgizisztáni Kyrchyn Gorgéban. Fotó: Olivia Harris / Getty Images)